A Keresztény Édesanyák Szent Mónika Közössége augusztus 23-án, szombaton tartotta országos találkozóját Budapesten, a gazdagréti Szent Angyalok-templomban. A lelkinapon Fábry Kornél esztergom-budapesti segédpüspök volt a szentmise főcelebránsa.
Az ország különböző részein működő Szent Mónika közösségek tagjai minden év augusztusában Szent Mónika – Szent Ágoston egyháztanító édesanyja – emléknapjához (augusztus 27.) kapcsolódva találkoznak egy lelkinap keretében.
Az idei budapesti találkozó különlegessége volt, hogy a rendezvényre nemcsak a gyermekeikért, családjukért fohászkodó édesanyákat, hanem a papokért imádkozó lelkianyákat, azaz a Teréz Misszió tagjait is hívták.
„Tartsunk ki rendíthetetlenül reménységünk megvallásában, mert hűséges az, aki az ígéretet tette!” (Zsid 10, 23) – ez volt a mottója a szentév központi témájához kapcsolódó lelkinapnak, ami koradélelőtt közös rózsafüzér imádsággal és a keresztény édesanyák litániájával kezdődött.
A Szent Mónika közösség sok száz tagja megtöltötte az impozáns méretű gazdagréti templom padsorait, s ezen felül rengeteg pótszékre is szükség volt, a később érkezőknek már alig jutott hely. A bevezető imádság után Szederkényi Károly Miklós esperes, plébános távollétében Papp Magdolna plébániai irodavezető bemutatta a jelenlévőknek a Szent Angyalok-templomot, röviden vázolta eddigi történetét (erről részletesen ITT, a plébánia honlapján olvashatnak).
Ismertette az apszisban látható mozaikok szimbolikáját, teológiai üzenetét, felhívta a figyelmet a keresztútra, Búza Barna szobrászművész alkotására, valamint a templomtérben magasodó, 18. századi ibériai mintára készült orgonára: a Közép-Európában egyedülálló, spanyol barokk művek megszólaltatására alkalmas hangszerre. A későbbiekben – meglepetésprogramként – egy rövid improvizáció erejéig hallhattuk is e különleges orgona hangját.
A következőkben Simorjay Emese színművész, az egri Szent Mónika közösség tagja szavalta el Mécs László Fényt hagyni magunk után című versét, amelyben megjelenik az édesanya alakja is.
Mécs László sorai elmélyítették a találkozó központi gondolatát, a reményt, amely Szent Mónika lelkiségének is lényege: Szent Ágoston édesanyja türelemmel és állhatatos imádsággal esdekelte ki fia és férje megtérését.
Az anyai küldetés-hivatás gondolatköréhez kapcsolódva a továbbiakban ismertették a 2004-ben szentté avatott Gianna Beretta Molla életét (erről a Magyar Kuríron ITT olvashatnak bővebben): Szent Janka az anyák, orvosok, feleségek, családok és a magzatok védőszentje 1962-ben életét adta születendő gyermekéért. Gianna Beretta Molla történetét, lelkiségét a találkozó résztvevői a helyi Szent Pió-kápolna előterében megrendezett kiállításon is megismerhették.
A lelkinap szentmiséjére felvezető programelemként elhangzott Rózsásné Kubányi Andrea Szent Mónika az édesanyák védőszentje című kórusműve, amelyet orgonakísérettel adtak elő.
A hálaadó mise főcelebránsa Fábry Kornél esztergom-budapesti segédpüspök volt, aki homíliájában az élet nehézségeivel küzdő, gyermekeikért és családjaikért imádkozó, áldozatokat vállaló édesanyák számára hét pontban részletezte a remény forrását, a szentek példájából is merítve, rövid imaszövegeket is ajánlva az adott gondolathoz.
1. A remény forrása, hogy a kitartó ima mindig meghallgatásra talál, nem vész kárba, ezért nem szabad abbahagyni! Példa erre éppen Szent Mónika. 2. A mindennapok hűsége szentté tesz. Erre Coreth Máriát (Boldog Batthyány-Strattmann László felesége) hozta fel példaként a püspök. 3. A nevelés gyümölcse túlmutat saját életünkön (erre Szűz Mária édesanyja, Szent Anna a példa). 4. Az édesanyai áldozat örökké gyümölcsöző (erre példa az egyházdoktorrá avatott Lisieux-i Szent Teréz édesanyja). 5. Isten a lehetetlent is lehetségessé teszi, ahogy azt tette Szent Erzsébet, Keresztelő Szent János édesanyja életében. 6. Szűz Mária közeli társ – a szenvedésben is – minden édesanya számára, anyai oltalma mindig velünk van. 7. Az Egyház közössége hordoz és erősít minket – a Szent Mónika közösséghez való tartozás által is.
Fábry Kornél beszéde végén kérte a Szent Mónika közösségek tagjait, hogy imádkozzanak az országban nagy számban élő, gyermekre vágyó házaspárokért.
A délutáni program során Kovács Zoltán mariológus, a budapesti Szent István-bazilika helyettes plébánosa az idei jubileumi szentévhez kapcsolódóan Máriáról mint a Reménység Anyjáról tanított.
A Katolikus Katekizmus alapján hangsúlyozta, hogy a remény isteni erény, amely távlatot nyit a jövő felé, előre visz. Az Istenszülő életét szemlélve pedig rámutatott, hogy már Szűz Mária szeplőtelen fogantatása is a remény jegyében áll, a cél felé mutat, ahogy Mária lénye és cselekvése egészében is Jézus Krisztusra mutat; „kézen fog bennünket és Fiához visz”. Ő „azért lett kegyelemmel teljes, mert az Üdvözítő édesanyja: egészen szent (panagia a görögkatolikus liturgiai szóhasználatban)”.
Mária tehát a remény asszonya, s az ő példáján azt is láthatjuk, hogy az aggodalmakon, a lelki görcsökön, elakadásokon a Szentlélek lendít át. „A Lélekre kell hagyatkoznunk, s ez nagy bizalmat kíván a részünkről, de hívőként már van tapasztalatunk Istenről, van mire támaszkodnunk. A Lélek pedig megújít, reményt ébreszt, a jövőre mutat” – tette hozzá Kovács Zoltán.
A mariológus arról is beszélt, hogy Mária a kánai menyegző evangéliumi történetében is a Jézusba vetett bizalomra tanít, amikor azt mondja a szolgáknak: „Tegyetek meg mindent, amint mond!”
A Kálvárián pedig azt láthatjuk, hogy „az Istenszülő valódi anyai fájdalmat él át, Mária érti az édesanyák könnyeit, s minden szenvedőét. Ugyanakkor ne feledjük, hogy az ő Fia a húsvét győztese!”
Kovács Zoltán a továbbiakban így tanított: „Bármi történjék is, Isten kezében vagyunk. Simuljunk az ő akaratába, mert hívő szívünket ez által alakítja reménykedővé!
Ha Krisztus köré szerveződik az életünk, akkor ugyan a nehézségek nem kerülnek el, de az életünkben mégsem a sötétség lesz az úr. A célunk – a szentévben is – hasonlóvá válni Krisztushoz, s ebben számítunk Mária segítségére is. A reményünk tehát nem vak optimizmus, hanem kegyelmi ajándék az élet realitásában.”
A Szent Mónika közösségek országos találkozóján a mariológiai előadás után ismét az egri közösség színművész tagja lépett az ambóhoz és Túrmezei Erzsébet A legnehezebb kérés című versét szavalta el.
A lelkinapon azt is megtudhatták a résztvevők, hogy a Szent Angyalok-templom Szent Pio-kápolnájában több mint hét éve éjjel-nappal tartó örökimádás zajlik. Az örökimádás főszervezője, Medgyesi Zsuzsa tanúságtételében azt hangsúlyozta, hogy a világban elsősorban szellemi harc folyik, s ebben a küzdelemben a szentségimádás a leginkább hathatós erő.
A találkozó kiemelkedő alkalma a Szent Mónika közösség lelkivezetője, Kürtösi Krisztián atya által vezetett szentségimádás volt. Kürtösi Krisztián imádságos elmélkedésében arról beszélt, hogy az Eucharisztia a remény és a béke szentsége, a végső beteljesedés záloga: a jövő Krisztus kezében van.
A Szent Mónika közösség lelkivezetője arra is rámutatott, hogy az édesanyák gyermekeikért és családjukért elmondott imái, értük hozott áldozatai, értük hullatott könnyei az Egyház életének kincsei.
Az országos találkozó idén is a szentségi áldással ért véget.
(Az édesanyák közösségeiről bővebben a www.szentmonika.hu honlapon olvashatnak.)
Fotó: Merényi Zita
Körössy László/Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
