Nem vitás, hogy a 9. század végén többször is aszály súlytotta a Yucatán-félszigeten Mexikó délkeleti és Közép-Amerika északi részét, amikor is a maja városok rejtélyes módon elkezdtek elnéptelenedni. Néhány tudós úgy véli, hogy a civilizáció sorsa leginkább a szárazságra érzékeny kukoricától, babtól és töktől függött, ezért azt feltételezik, hogy a többszörös aszály éhezéshez vezetett. Az új kutatások azonban más mutatnak.
A Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint közel 500 ehető növény állt a maják rendelkezésére, amelyek közül sok különösen szárazságtűrő volt – írja az Origo.
Még a legszélsőségesebb aszályos helyzetben is megmaradt volna 59 ehető növényfaj,
ráadásul nincs egyértelmű bizonyítékunk arra, hogy valaha is előfordult volna ez a legszélsőségesebb helyzet – mutatja Scott Fedick, az UC Riverside régésze és Louis Santiago növényfiziológus új elemzése, amit a HeritageDaily online tudományos portál idéz.
A maják leginkább ellenálló növényei közé tartozott a manióka ehető gumóival és pálmaszívével.
Szintén ide sorolhatjuk az úgynevezett chaya-t, a maják által háziasított cserjét, amelyet ma a leszármazottjaik is szívesen fogyasztanak. Levelei sok fehérjét, vasat, káliumot és kalciumot tartalmaznak.
A chaya és a manióka együtt hatalmas mennyiségű szénhidrátot és fehérjét biztosíthatott – mondta Santiago, aki kollégájával együtt összeállított és közzétett egy olyan listát, amely több évtizedes maja növényismeretre támaszkodik.
A szakemberek úgy döntöttek, hogy megvizsgálják a listán szereplő mind a 497 növényt a szárazságtűrés szempontjából.
Amikor a botanikusok a szárazságtűrést tanulmányozzák, általában egy adott növényről vagy egy adott ökoszisztémáról beszélnek – magyarázta Fedick. – Ez az egyik oka annak, hogy ez a projekt olyan nagy kihívást jelentett, hiszen egy egész civilizáció táplálkozási flóráját vizsgáltuk meg: egynyári növényeket, évelő növényeket, gyógynövényeket, fákat, háziasított és vadon élő fajokat, ami egyedülálló próbálkozás volt.
Bár a kutatóknak egyelőre nincs egyértelmű válaszuk arra, hogy miért bomlott fel az ókori maja társadalom, azt gyanítják, hogy a társadalmi és gazdasági zűrzavar is szerepet játszott ebben.
Azt azonban tudni vélik, hogy a mezőgazdasági osszeomláshoz vezető aszály túlságosan leegyszerűsített magyarázata valószínűleg nem igaz.
Ahogy fogalmaztak a tanulmányban, a növények sokféleségének fenntartása még több aszályos időszak ellenére is lehetővé tenné az ókori és modern emberek számára, hogy alkalmazkodjanak és túléljenek.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
