Helyi ökogazdálkodóktól származó alapanyagok, mosolygós konyhás nénik, ebéd közben vidáman csevegő gyerekcsapatok, velük étkező tanárok, a visszajelzéseket figyelembe vevő közétkeztetési cég. Ilyen menza nincs! − gondolhatnánk. Pedig létezik, és remélhetőleg egyre több lesz.
A tej helyett babot, vizet és a családot ajánlják a kanadaiaknak
Génbankból kiszabadított ritka paradicsomok kerülhetnek forgalomba
YouTyúk: bérelj tyúkot a fővárosból! – interjú az alapítóval, Balogh Ákossal
Az ökomenza nem egy pontosan körülhatárolt fogalom. Az a lényege, hogy minél nagyobb arányban használjanak helyi, ökológiai módszerekkel termelt, egészséges alapanyagokat a menzán.
window.dojoRequire([„mojo/signup-forms/Loader”], function(L) { L.start({„baseUrl”:”mc.us19.list-manage.com”,”uuid”:”cb6e667ef4947919aed7b2f6a”,”lid”:”c4a0e31590″,”uniqueMethods”:true}) })
Mivel a gyerekek a legérzékenyebbek az ételeinkben található növényvédőszer-maradványokra, számukra különösen fontos, hogy káros vegyszerektől mentes élelmiszereket kapjanak. Az Európai Parlament tudományos szolgálatának jelentése szerint például bizonyos rovarölő szerek akár mérhető IQ-csökkenést is okozhatnak a fejlődőben lévő szervezetükben, de a növényvédő szerek összefüggésbe hozhatók allergiás, asztmás megbetegedésekkel, és az egyre gyakoribb figyelemzavaros hiperaktivitással (ADHD) is. Ennek az összetett rendellenességnek a pontos oka még ismeretlen, amerikai kutatások azonban arról számoltak be, hogy azoknál a gyerekeknél, akiknek a vizeletében magasabb volt a szerves foszforsav-észter bomlástermékeinek szintje, nagyobb valószínűséggel diagnosztizáltak ADHD-t.
Az ökomenzák elterjesztését itthon a Greenpeace karolta fel, a fenti okok mellett azért is, mert a szervezet álláspontja szerint környezetvédelmi szempontból az ökogazdálkodás az élelem előállításának egyetlen olyan módja, amivel megőrizhetjük Földünk élővilágát és hatékonyan segíthetünk a klímaválságon. Aláírást is gyűjtenek az Indítsuk el a menzaforradalmat oldalon azért, hogy a bioételek az egész országban bekerüljenek az iskolákba, óvodákba.
Az öko és a biotermesztés ugyanazt jelentik
Az ökomenzák esetében nem az a lényeg, hogy minősített biogazdaságból származzanak az élelmiszerek, hisz a kis területtel rendelkezőknek nem éri meg a minősítéssel járó költség és adminisztráció, hanem az, hogy a forrás megbízható legyen, azaz biztosan tudjuk a termelőről, hogy nem használ biogazdálkodásban tiltott növényvédő szereket.
A szarvasi ökomenza
Szarvason az önkormányzat által alapított közétkeztetési cég napi 1200 adag ételt készít, amivel egy általános iskolát, óvodákat és szociális intézményeket látnak el. Az általuk felhasznált zöldségek több mint 50%-a helyben termelt biozöldség, de helyi termelőtől érkezik a hal, a rizs és az almalé is.
Ahhoz, hogy egy településen ilyen minőségű ellátást nyújtsanak, erős elhatározás, és sok szereplő együttműködése kell.
Rónyai Ágnes, a Szarvasi Gyermekélelmezési Kft. igazgatója elmondása szerint bár a városnak nagyon jó adottságai vannak, még így is rengeteget kellett utánamenniük az alapanyagoknak. „A fő beszállító a BioHungaricum, de más termelőktől is vásárolunk. A gazdákat úgy kerestük meg, hogy beültünk egy kollégámmal a kocsiba és nyáron negyven fokban végigjártuk a földutakat a szőlősorok között, hogy felderítsük hol, mit termelnek a közelben, ami hasznosítható lenne. Nem volt egyszerű, mert egy 1200 adagos konyhán egy kosár zöldséggel nem tudunk mit kezdeni, mindenből nagy mennyiség kell.”
Ágnes egyébként az ellátás motorja, ő az, aki felkutatja, megszervezi, megoldja, összefogja a különböző szereplőket, és ha kell, akkor még a szülői értekezletekre is elmegy, hogy első kézből tájékoztassa a menzáról a szülőket.
Szántosi Attila, a BioHungaricum kereskedelmi igazgatója (Fotó: ©Járdány Bence/Greenpeace)
A közétkeztetés másik kulcsfontosságú szereplője a BioHungaricum Kft., egy főleg exportra termelő szarvasi székhelyű biogazdaság, a legjelentősebb bébiételgyártók beszállítója. A BioHungaricum vezetői is fontosnak tartják, hogy a kiváló minőségű élelmiszereikből a helyi gyerekek is részesüljenek. Évente kb. két kamionnyi zöldséget szállítanak a menzának, és amikor az árakat firtattuk, Szántosi Attila, a vállalat kereskedelmi igazgatója szerényen mosolyogva azt mondta, hogy találtak olyan árat, ami mindkét fél számára elfogadható.
Ezt ők úgy kezelik, mint ami része cégük társadalmi felelősségvállalásának, de egyben személyesen is szívügyük, hisz Attilának például a saját gyerekei is ezekben az intézményekben étkeznek.
A szarvasi ökomenza modell harmadik meghatározó szereplője az iskolaigazgató, Molnár Istvánné Zsuzsa néni, aki nagy odafigyeléssel terelgeti a Benka Gyula Általános Iskolába és a hozzájuk tartozó óvodákba járó csaknem 600 gyereket. Az iskolába mi is ellátogattunk, sőt, ott is ebédeltünk velük a menzán.
Iratkozz fel a Tudatos Vásárló Tesztek hírlevelére, hogy azonnal értesülj az újonnan megjelenő tesztjeinkről.* indicates requiredEmail Address *
A gyerek és a zöldségfasírt?
A Benka ebédlője nagyon barátságos. A hatalmas ablakokon besüt a nap, az asztalokon mintás terítők vannak, a gyerekek pedig porcelán tálakkal, tányérokkal jönnek-mennek az átadóablak és az asztaluk között. Ebben az iskolában a gyerekek hatfős csoportokban, úgynevezett asztalközösségekben étkeznek, és az asztal közepére tett tálból maguk szedhetnek. A tanárok arra biztatják őket, hogy annyit vegyenek ki, amennyiről úgy gondolják, hogy meg is tudják enni és inkább repetázzanak, mint hogy ki kelljen dobni az ételt.
A gyerekek persze itt sem mások, mint bárhol másutt. A tejbegrízt szeretik a legjobban, jó sok kakaóval a tetején, és nem kérdés, hogy melyik nyerne, ha a pizza és a zellerkrémleves között kéne választaniuk.
„Ezzel tisztában vagyunk, de igyekszünk megszerettetni velük az egészséges és tápláló ételek is.” – mondja az ebédlőben a kísérő tanár. „Azt szeretnénk, hogy legyenek nyitottak, és még ha elsőre idegenkednek is egy számukra ismeretlen ételtől, legalább kóstolják meg, hátha ízleni fog. Volt, hogy a zöldségfasírtot együtt felboncoltuk és megnéztük mi van benne. Az is sokat számít, hogy a társaságban a hangadó szereti-e azt az ételt: ha igen, akkor általában a többiek is megeszik.”
Az étrendet úgy állítják össze, hogy azt az élelmezésvezető, egy dietetikus, egy gyermekorvos és az iskola képviselője is ellenőrzi. A közétkeztetési cég és az általuk ellátott intézmények vezetői folyamatosan kapcsolatban vannak egymással, és az étrend kialakításánál figyelembe veszik a visszajelzéseket. Volt olyan, méghozzá egy káposztás étel, amit a gyerekek visszaköveteltek a menübe, amikor hosszabb ideig nem készítették, más esetben pedig, ha valamit nagyon nem szerettek, akkor megkeresték azt az elkészítési módot, ahogyan már jobban kedvelik. A halat például csak halfasírt formájában lehet eladni nekik. A zöldségleveseknél a leghasznosabb konyhai eszköz egy ipari botmixer: a krémleveseket ugyanis szívesen fogyasztják, de ha látszanak benne a zöldségek, akkor hajlamosak kiszedegetni a tányér szélére azt, amelyik nem tetszik.
A közétkeztető cég a szülőknek díjmentesen kínál próbajegyeket és arra szokták kérni őket, hogy legalább egy heti menüt egyenek végig ők is, és úgy alkossanak véleményt a menzáról. A menüt kifüggesztik az iskola bejáratánál, így azt a gyerekek és a szülők is előre megnézhetik.
Szarvason hét éve vágtak bele a menzafejlesztésbe, és folyamatos munkával mostanra jutottak el erre a szintre. Az árak, amit a szülők fizetnek, itt sem magasabbak, mint másutt, mert a rövid ellátási lánc, és a közétkeztetési cég másik vállalkozása által termelt bevétel – táboroztatás, szállással vendéglátással – ellensúlyozza az esetleges többletköltséget.
Kistelepüléstől a fővárosig
Az ökomenzára más hazai példák is vannak. Egy 1000 fő körüli Veszprém megyei kistelepülésen, Nyárádon a közétkeztetésben használt alapanyagoknak szinte teljes egészét maguk termelik, és a termelés során csak biogazdálkodásban engedélyezett szereket használnak. Az önkormányzat saját területei mellett megműveli azokat a kerteket is, amelyeket idős tulajdonosaik már nehezen vagy egyáltalán nem tudnának gondozni. Az idősek így nem aggódnak amiatt, hogy elhanyagolt a kertjük, a terményből pedig egy rész náluk marad, másik része megy az óvodások asztalára.
A községben a tojást és húsféléket is maguk biztosítják – egy kicsit úgy működnek, mint régebben egy TSZ. Télre is raktároznak saját élelmet: befőznek, savanyítanak és nagy kapacitású hűtőt is beszereztek a zöldségek és gyümölcsök tárolásához. Pajak Károly, a település polgármestere azt vallja: csak olyan ételeket adhatunk a gyerekeknek, amit mi magunk is szívesen megennénk.
Budapesten is van jó példa, méghozzá egészen friss. A tavaly szeptemberben indult AKG Általános Iskola menzáján közel 250 gyerekre főznek. A MEZNA (így nevezik az AKG-s menzát) vezetői nem a közétkeztetésből, hanem éttermi vonalról érkeztek, így a szemléletük is kicsit más. Fontos volt számukra, hogy egy menzán is jó minőségű, hazai alapanyagokat használjanak. A burgonya például egy Vértes lábánál lévő biofarmról érkezik, az uzsonnát pedig egy bio lisztekkel dolgozó kézműves pékségben készítik. A MEZNÁ-n is sokat tesznek azért, hogy a gyerekekkel megszerettessék az egészséges ételeket. Elviszik őket farmlátogatásra, van saját kis tanulókonyhájuk, és hirdetnek olyan tematikus napokat, amikor pl. egy-egy ünnep köré tervezik meg az ételt. Az AKG-ban választási lehetőség is van: kétféle menüt kínálnak, amelyből az egyik vegetáriánus, ráadásul a hétfő mindig húsmentes nap, ami nem csak egészségügyi, hanem környezetvédelmi szempontból is nagyon előremutató modell.
Terjednek az ökomenzák
A Greenpeace április elején egy műhelybeszélgetést szervezett a témáról, amire közel 20 település, ill. intézmény képviselői mentek el. Ez azt mutatja, hogy a jó szándék sok helyen megvan, és remélhetőleg egyre több településen el is indul a gyermekétkeztetés ilyen irányú fejlesztése, amit a kormánynak minden lehetséges eszközzel támogatnia kellene. Már csak azért is, mert mindez a saját céljaival is egybevág: létezik egy évekkel korábban elfogadott cselekvési terv, amelyben az szerepel, hogy 2020 decemberéig 30%-ra kell növelni a bioalapanyagok arányát az óvodákban, iskolákban és egyéb szociális intézményekben.
A valós arány országos szinten egyelőre mérhetetlenül kicsi, úgyhogy nagyon igyekezni kellene ahhoz, hogy e nemes cél ne csak fiókba süllyesztett papíron létezzen.
Ha szeretnéd, hogy szuper tartalmainkat pofásabb kivitelben olvashasd kérünk, támogasd a www.tudatosvasarlo.hu fejlesztését!Rendszeres havi 1.000 Ft adomány
Rendszeres havi 2.000 Ft adomány
Rendszeres havi 5.000 Ft adomány
Rendszeres havi 10.000 Ft adomány
Egyszeri 5000 forint – kevesebb mint két mozijegy ára, de nekünk fontos segítség.
Bármennyit adhatsz, minden apró hozzájárulás számít. Ha banki átutalással támogatnál:
Számlavezető: Tudatos Vásárlók Közhasznú Egyesülete
Forrás:tudatosvasarlo.hu
Tovább a cikkre »
