Valóságos amerikai támaszpontrendszer fogja körül Kim Dzsongun birodalmát.
Most, hogy Észak-Korea azzal fenyegette meg Washingtont, rakétacsapást intéz az Egyesült Államokhoz tartozó Guam sziget ellen, minden szem a Csendes-óceán nyugati részén található apró szigetre vetődik. A kialakult feszült helyzet apropóján a The Guardian brit napilap megvizsgálta, mégis mekkora az amerikai katonai jelenlét Kim Dzsongun birodalmának közelében.
http://mno.hu/
Ha tényleg komolyra fordulna a helyzet, az azonnali beavatkozás, illetve az észak-koreai agresszió elleni védelem szempontjából ennek nagy jelentősége van.
Mint írták, az amerikaiak a teljes délkelet-ázsiai, illetve csendes-óceáni régióban igen nagy létszámban vannak jelen. A legtöbb amerikai csapat határon túl – nemcsak a régión belül, hanem világszerte – Japánban állomásozik. Így van ez már a második világháború óta, amikor az Egyesült Államok megszállta a szigetországot.
Japán
A washingtoni védelmi minisztérium adatai szerint a Japánban állomásozó amerikai katonák száma napjainkban megközelíti a negyvenezret, a legnagyobb kontingens az Okinava szigeten található. Idén áprilisban az amerikai légierő a növekvő észak-koreai fenyegetésekre válaszképp több tucat helikoptert, harci és megfigyelő gépeket vonultatott fel erődemonstrációként a Kadena nevű légibázison. Kedden pedig a japánokkal közösen légi gyakorlatot tartottak a Koreai-félsziget közelében. Ez utóbbin két két B–1 Lancer vette részt, amely stratégiai nehézbombázó a Guardian cikke szerint arra is alkalmas, hogy atombombát szállítson. (A brit lap cikke azonban itt valószínűleg téved: Zord Gábor, a Magyar Nemzet szakírója szerint a B-1-eseknek már jó ideje nincs nukleáris csapásmérő feladatuk, ezek a gépek nem képesek atomfegyverek hordozására. Az amerikai stratégiai bombázók között erre jelenleg csak a B-52 és B-2 típusok képesek.)
http://mno.hu/
Japán esetén azonban nem csak a amerikai szárazföldi és légi csapatok száma jelentős, hanem a haditengerészet is nagy erőkkel van jelen. Itt található a központja például a Hetes Flottának, mely az Egyesült Államok legnagyobb bevethető haditengerészeti erejét testesíti meg.
Az amerikai flotta a közeli vizeken
A flotta az India-, illetve Csendes-óceánon nagyjából 50-70 hajóval és tengeralattjáróval, 140 repülővel és körülbelül 20 ezer tengerésszel van jelen. Jokoszukában állomásozik állandó jelleggel a flottához tartozó USS Ronald Reagan nukleáris meghajtású repülőgép-hordozó.
Dél-Korea
Japán után a második legnagyobb létszámú amerikai katona Németországban állomásozik (34805 fő), de harmadikként a sorban nyomban ott találjuk Phenjan szomszédját, Dél Koreát.
Ez utóbbi országban 83 különböző helyszínen a szolgálatban levő amerikai katonák száma meghaladja a 23 ezret és az amerikai nehézpáncélosok száma is több mint háromszáz.
1957-ben – Észak-Korea ellen három éven át vívott háború után – itt hozták létre védőbástyaként a Dél-Koreában szolgáló amerikai erőket (USFK). Az USFK feladatát hivatalosan úgy határozza meg, hogy megakadályozza az agressziót és, szükség esetén, megvédje a Koreai Köztársaságot.
http://mno.hu/
Idén Áprilisban Washington Dél-Koreában állított fel komoly rakétavédelmi rendszert. Az úgynevezett Thaad (Terminal High-Altitude Area Defence System – végfázisú nagy magassági területvédelmi rendszer) célja, hogy megsemmisítse a rövid-, közepes és nagy hatótávolságú ballisztikus rakétákat még azelőtt, hogy becsapódnának baráti területen.
http://mno.hu/
De miért fontos Guam?
A 885 négyzetkilométer kiterjedésű amerikai földterület 3400 kilométerre található Phenjantól, 160 ezren lakják, és saját kormányzóval rendelkezik. A sziget nagy része katonai irányítás alatt áll, az itt állomásozó katonák száma 3831. Guamon található többek közt az elsősorban B-52-es bombázóknak otthont adó Anderson légibázis. A Guardian úgy tudja, hogy magát az szigetet úgy tartják nyilván a amerikai hadseregben mint egy nagy, állandó „repülőgép-anyahajót”.
http://mno.hu/
Thaiföld, a Fülöp-szigetek és Szingapúr
Az amerikai hadsereg jóval kisebb erőkkel van jelen a dél-kelet ázsiai országokban. Ez a Fülöp-szigetek esetén öt bázist jelent. Az amerikai haditengerészet azt tervezi, hogy jövőre Szingapúrból vezényli majd négy hadihajóját is, Thaiföld pedig ahhoz járult hozzá, hogy az amerikai hadsereg használja a repülőtereit.
Hawaii
Végül, de nem utolsó sorban megemlíti a cikk Hawaii-t is. Ez az Északi-félszigethez legközelebb eső amerikai állam, ahol az amerikai hadsereg negyvenezer fővel van jelen. Hawaii az USA Csendes-óceáni Parancsnokságának (PACOM) központja, melynek illetékességi körzetébe tartozik körülbelül a Föld felszínének fele, beleértve a teljen ázsiai régiót – ez egyébként jól jellemzi, hogy a hadszínterekre osztott amerikai hadvezetési hierarchiában milyen kiemelt helyet foglal el a csendes-óceáni. A PACOM alatt 375 ezer katonai személy és civil szolgál, haditechnikai eszköztárhoz pedig 200 hadihajó és több mint ezer légijármű tartozik.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
