Újraavatták a Nemzeti Vértanúk Emlékművét. Az 1918-1919-es istentelen kollektivista eszméből fakadó vörösterror áldozataira emlékező alkotást 1934. március 18-án avatták fel, majd 1945 szeptemberében döntötték le.
Újraavatták a Nemzeti Vértanúk Emlékművét. Az 1918-1919-es istentelen kollektivista eszméből fakadó vörösterror áldozataira emlékező alkotást 1934. március 18-án avatták fel, majd 1945 szeptemberében döntötték le.
Az emlékmű újraavatásában Orbán Viktor miniszterelnök is részt vett. Kövér László házelnök beszédet mondott, a keresztény történelmi egyházak képviselői pedig megáldották az emlékművet és imát mondtak az áldozatokért.
Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija imája előtt röviden szólt arról is: a Tanácsköztársaság az ezeréves magyar történelem első olyan eseménye volt, amelyben Istent deklaráltan megtagadták.
A 1934-ben leleplezett Nemzeti Vértanúk Emlékműve a Tanácsköztársaság 133 napos diktatúrája alatt elhunyt áldozat és a meggyilkolt Tisza István emlékét örökítette meg. A hatalmas — mintegy öt méter magasságú — kőpillér tetején egy — honfoglalás kori motívumokkal díszített — kőkoporsó látható. A pillér előtt Hungária női alakja, hátoldalán egy sárkánnyal küzdő férfialak áll.
Az emlékmű talapzatát egy előre megszervezett akció során verték szét. A Nemzeti Vértanúk Emlékművét korabeli fotók alapján Elek Imre szobrászművész alkotta újra.
Különös szöveget tett közzé nyilvános közösségi média oldalán Radnóti Zoltán rabbi, a BZSH rabbiságának igazgatója, egyben a lágymányosi zsinagóga rabbija – figyelt fel rá a Neokohn.
A hozzászólás, mely Köves Slomó Vértanúk emlékműve avatásán elmondott beszéde alatt jelent meg:
A megjegyzés különösen meglepő, hiszen a Tanácsköztársaság vezetői zsidó származásának mindenfajta megjegyzés vagy magyarázat nélküli kiemelése a két háború közötti antiszemitizmus kedvelt tétele volt — mint ahogyan azt Radnóti is elismeri.
A Tanácsköztársaság vezetői egyébként származástól függetlenül üldözték mind az izraelita hitközségeket, mind pedig a cionista mozgalmat – hívta fel a figyelmet a Radnóti beszólását inkrimináló zsidó portál.
A két háború között a magyar neológia képviselői is többször elhatárolódtak a tanácsköztársaságot vezető egyénektől. Deutsch Oszkár, az újpesti Izraelita Közművelődési Egylet elnöke 1920 februárjában például így utalt Szamuely Tiborra az Egyenlőség zsidó folyóiratnak adott interjújában:
Az ideológia mentén egyik zsidó a másiknak a farkasa. Kérhetnénk egy kávét?
Hunhír.info – Neokohn – MTI
Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »
