II. Rákóczi Ferenc újratemetése 1906. október 29-én volt Kassán a Szent Erzsébet-székesegyházban. Előtte egy nappal ravatalozták fel a hamvakat Budapesten a Szent István-bazilikában. Ennek emlékére gyűltek össze szombaton a tisztelői, valamint a hagyományőrzők kuruc kori és betyár viseletben, II. Rákóczi Ferenc zászlóival. Az emlékmisét Rákóczifalva plébánosa, Kómár István celebrálta.
117 évvel ezelőtt a törökországi Rodostóból hozták haza a fejedelem hamvait, útközben sok helyütt megállt a menet, és tiszteletüket tették a magyarok. Ennek az útnak a fő állomása a Szent István-bazilika volt, ahol 1906. október 28-án leróhatta tiszteletét a magyar nemzet.
Szombaton a hagyományőrző kurucok, betyárok és a Nagyságos Vezérlő Fejedelem, II. Rákóczi Ferenc tisztelői emlékmisén vettek részt a Szent István-bazilikában László Ferenc vezetésével. Ferenc több mint tíz éve fáradhatatlanul szervezi az emlékmiséket, és eddig három emlékmenetet 2013-14-15-ben, a Rákóczi-szabadságharc emlékére. Neki köszönhetjük azt is, hogy 2015-ben a fejedelem születésnapját, március 27-ét Rákóczi-emléknappá nyilvánították. Több éves küzdelem volt ez, és végül politikusok vitték el a pálmát, László Ferenc nevét meg sem említve, a hírportáloknak és televíziónak nyilatkoztak. Végül az Országgyűlés egy KDNP-s képviselő javaslatára törvénybe iktatta a Rákóczi-emléknapot.
Ezen a napon az iskolákban meg kell emlékezni Magyarország leghosszabb szabadságharcának vezetőjére, aki a Habsburg abszolutizmus ellen vezette a harcot. Nem tudni, betartják-e ezt az iskolák… Mindenesetre örvendetes, hogy vannak hagyományőrzők, akik nem hagyják feledésbe merülni II. Rákóczi Ferenc tetteit, küzdelmeit, nem hagyják fakulni az emlékét.
László Ferenc 10 éve petíciót indított a Rákóczi-szabadságharc kezdő napjának, június 15-ének nemzeti ünneppé nyilvánításáért, de ezt a törekvését a képviselőkön keresztül a kormány nem támogatta. Érthetetlen ez annak fényében, hogy a későbbi szabadságharcainknak van nemzeti ünnepe. Sokan úgy gondolják, hogy méltatlanul hagyják feledésbe merülni II. Rákóczi Ferenc és szabadságharca emlékét. A Kossuth téren lévő szobránál időnként van koszorúzás, de nincs állami szintre emelve, és sorra lemondták a fővédnöki felkéréseket a kormánypárti politikusok a megemlékezésekre. Az Országgyűlés elnöke kérésre sem hajlandó Rákóczi zászlójának kitűzésére a Parlament homlokzatára az emléknapon. Az állampolgárok sem róhatják le tiszteletüket egy virággal, mert tilos a Rákóczi-szoborhoz menni.
Jövő év március 27-én, a fejedelem születésnapján remélhetőleg ismét lesz emlékmise, és együtt vonulhatnak a tisztelői, a hagyományőrzőkkel a Szent István-bazilikától a Kossuth téren található Rákóczi-szoborhoz koszorúzni.
Cserép Anikó
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
