Így támadta be Schmidt Mária és a kormányoldal Applebaumot

Így támadta be Schmidt Mária és a kormányoldal Applebaumot

Bár egy nagyobb cikkhez, esetleg könyvhöz való kutatás részeként interjúzott a Terror Háza Múzeum főigazgatójával Anne Applebaum, Schmidt Mária mégis egyoldalúan nyilvánosságra hozta a beszélgetést. Ezt az interjú készítője a Twitter-oldalán osztotta meg Széky János újságíróval, hozzátéve: nem érti, mi motiválta a Schmidt Máriát. Applebaum megjegyezte, valószínűleg jövőre hozhatja ki ezt a kutatást. Ráadásul úgy tűnik, Schmidt maga szerkesztette meg a hosszabb interjút – tette még hozzá Applebaum.

A kormányközeli média által is átvett beszélgetést azzal vezeti fel a Terror Háza vezetője, hogy Applebaum régi barátja, ezért is vállalhatta a beszélgetést. Mindezt „annak ellenére, hogy Anne írásaiban az elmúlt években annyi méltatlan támadást intézett régiónk és Magyarország ellen” – tette hozzá. Schmidt szerint Applebaumnak nem fontos ennek a térségnek a függetlensége és szabadsága.

Schmidt egyébként mindezzel nincs egyedül: a kormányközeli sajtó az utóbbi időkben keményen nekiment Applebaumnak, miután az amerikai történész bírálta az Orbán-kormány működését. (Nem pedig régiónkat vagy épp Magyarországot.) Míg a Pesti Srácok az „orbanofóbia minősített esetéről” cikkezett, addig a 888 azt írta, a Washington Post szerzője „masszív sivalkodást hajtott végre.” Blogjában Kovács Zoltán kormányszóvivő is „irracionális Orbán-fóbiát” emlegetett, de durva jelzőkben bővelkedett a Magyar Idők és a Mandiner írása is. Említett cikkében egyébként az amerikai történész azt írta, száz év elteltével visszatért a bolsevizmus, és Trumpnak, Orbánnak, Farage-nak és Le Pen-nek kevés közük van ahhoz a jobboldalhoz, ami a II. világháború óta a nyugati politika része volt. De egy világ választja el őket az angolszász konzervativizmustól is, ami a szabad piacokat, a szólásszabadságot és a Burke-i konzervativizmust hirdette – jegyezte meg. 

A kormányközeli médiában korábban még hivatkozási pont lehetett a történész, aki Radoslaw Sikorski lengyel exkülügyminiszter felesége. Applebaumot 2010 decemberében még Petőfi-díjjal is kitüntették a Terror Házában.

A most Schmidt Máriával készült beszélgetést Applebaum azzal nyitja: abszurdnak tartja, hogy Soros György dominálná a baloldalt és az amerikai Demokrata Pártot. Az amerikai történészt érdekelte, mi volt az a vízválasztó, amikortól másként kezdtek gondolkozni. „Obama hivatalba lépése volt az, amit különbözőképpen értékeltünk. Számunkra, magyarok számára Barack Obama nyolcévnyi elnöksége vízválasztó volt: másképp kezdtünk gondolkodni az Egyesült Államokról” – vélte Schmidt. Ezzel szemben a helyzet az, hogy Obama még idén is a második legnépszerűbb nemzetközi politikai vezető volt a magyarok körében. A Závecz Research év eleji felmérése szerint az első helyet elért Ferenc pápát a volt elnök követte, aki a száz fokú skálán hetven pontot ért el. Úgy tűnik, Schmidt inkább a saját álláspontját tolmácsolta a magyaroké helyett. Applebaum ugyanakkor nem várta messiásként Obamát: 2011-ben a Mandinernek adott interjújában azért dicsérte az elnököt, mert szerinte nem hajtott végre radikális változást.

http://mno.hu/

A főigazgató későbbi válaszaiban sem tagadja meg önmagát, és André Goodfriend nevét illeti a „nomen est omen” megjegyzéssel, és sérelmezte, hogy az ügyvivő „kioktatta” őt Horthy Miklósról. Schmidt sérelmezte azt is, hogy Obama véleményt alkotott a székesfehérvári esetleges Hóman Bálint-szoborról, miközben „ki sem tudta ejteni a város nevét.” Hozzátette, reméli, Trump tud változtatni az amerikaiak eddigi megítélésén. Ezzel szemben a Pew Research 37 országban végzett felmérése szerint világszerte romlott az Egyesült Államok és az új elnök megítélése. Nálunk Trump még Putyinnál is népszerűtlenebbnek bizonyul: az orosz elnökben 34, az amerikaiban 29 százalékunk bízik.

Bár Applebaum rákérdezett, hogyan akadályozták az amerikaiak a Hóman-szobor állítását vagy a Horthy-rendszer kutatását, Schmidt válaszként annyit mondott, hogy „vegyük egymást komolyan.” Szerinte diplomáciai nyomásról volt szó, és nem vagyunk ugyanabban az erőcsoportban. Mindenképp érdekes történészi álláspont az is, hogy Schmidt szerint jobb volt, mikor egy történelmi alakunk nevét kevesebb magyar hallotta. „Hóman Bálint nevét Magyarországon ezer emberen kívül senki nem ismerte, most mindenki megismerte, mert Obama elnök úr bemondta, és ezzel érdekessé vált” – jegyezte meg. 

Az amerikai Demokrata Párt és Soros kapcsolatát Schmidt a Saturday Night Live szatirikus műsora alapján látja bizonyítottnak, lényegében egy viccet a valóságként feltüntetve. Ezután hosszú sorosozás következik, amelynek során a főigazgató kifejti, hogy szerinte a milliárdos tönkre akarja tenni Európát. A CEU-ügy kapcsán Schmidt elismétli a kormány álláspontját, végül beismerve, hogy azt sem tudja, miről és mit tárgyal most a két fél. 

Az interjú során szóba kerül a keletnémetek nyugatra özönlése is, amelynek kapcsán a magyar történész szintén erősen nyit: „Csak gonoszkodásból említem meg, hogy amikor a Fal leomlott, Merkel, saját elmondása szerint, éppen szaunázott.” A Népszabadság bezárásáról is sajátos Schmidt véleménye, miután azt az álláspontot ismétli, hogy az osztrák befektető csupán nem látott benne üzletet. Ezzel szemben emlékezetes, hogy a Médiatanács csak azután engedélyezte az Axel Springer és a Ringier magyarországi fúzióját, hogy megszabadulnak a Népszabadságot, a Nemzeti Sportot és a Világgazdaságot magába foglaló médiaportfóliótól. Előbbinek ez lett a veszte, míg utóbbi kettő kormányközeli körökhöz került. 

Saját lapjáról, a kormányközelivé fazonírozott Figyelőről is érdekes Schmidt véleménye: „annyira ronda volt, annyira elavult volt, hogy nem véletlenül ment csődbe” – mondta. Szerinte ezzel szemben most a legtrendibb és „legfancybb” a hetilap, ami már Lánczi Tamás főszerkesztése alatt jelenik meg, és ami legutóbb szakértőként adta el a büntetett előéletű botrányhőst, Katona Nasrinot.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »