A hallássérülés vagy -vesztés az egyetlen olyan érzékszervi fogyatékosság, amit – bármilyen fokú – rehabilitálni lehet – mondta el az InfoRádió Családi hét című magazinműsorában Noszek László, a Szent Imre Egyetemi Kórház főorvosa.
Jól ismeri a szakma azt a jelenséget, ami talán a köztudatban a látással kapcsolatban még elterjedtebb: az „öregszeműség”. Noszek László, a Szent Imre Egyetemi Kórház főorvosa az InfoRádió Családi hét című magazinműsorában elmondta, az öregedéssel párhuzamos szervi romlás a hallásnál is érvényes.
„A fülnél bizonyos frekvenciákban, és ez elsősorban a magasabb frekvenciákat, a 2-4 ezer Hz fölötti tartományt jelenti, jelentkezik egy bizonyos romlás, ami aztán az idő előrehaladtával egyre mélyebb tartományokba tolódik” – részletezte Noszek László.
Általában a nők hangja magasabb, a férfiaké mélyebb, ennek következtében
bizonyos férfihangokat az átlagos hallásromlás mellett tovább lehet hallani, a magasabb hangok észlelése többnyire hamarabb elkezd romlani.
A hétköznapokban – mint Noszek ecsetelte – hallunk ugyan sok mindent a környezetünkből, de nem értjük.
„A beszélt nyelvet nem értjük, és ennek a hátterében lehet egy hallásromlás. Nagyon jellemző az a jelenség, hogy a hangok vonatkozásában is „elszürkül a világ” körülöttünk, például a madarakat nem halljuk meg, de az autó bizonyos zajait sem.”
Noszek László szerint nagyon jól meghatározható, hogy mikor van szükség hallókészülékre vagy műtétre.
„Ugyanakkor műtéttel nem minden hallásromlástípust tudunk jól rehabilitálni, tehát az esetek egy részében nem a műtét, hanem a hallókészülék jön szóba mint lehetőség”
– tette hozzá a főorvos, aki szerint 30 decibeles hallásromlás esetén van már szükség hallókészülékre.
A hétköznapi beszélgetésben ezt úgy lehet lemérni, hogy
ha valaki öt méterre áll a beszélgetőpartnerétől, de nem néz rá és az beszél, akkor a hallássérült hallja, de már nem érti a szavakat.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
