Bírálta egy norvégiai parlamenti bizottság csütörtökön a számi (lapp) és a többi kisebbség ellen a XIX. és a XX. században elkövetett történelmi igazságtalanságokat és asszimilációs kísérleteket.
A Norvégia, Svédország, Finnország sarkvidéki területein és Oroszország északnyugati részében élő, több évezreden át rénszarvastenyésztésből, vadászatból, halászatból és gyűjtögetésből élő, az uráli nyelvcsaládba tartozó finnugor nyelveket beszélő lakosok, a számik a megalázó gyarmatosítás következményeinek estek áldozatul.
A bizottság csütörtökön közzétette az ezekből a népektől származó, több mint 760 ember meghallgatása alapján levont következtetései egy részét.
Az az igazság, hogy Norvégiának nincs mivel büszkélkednie a kisebbségekkel való bánásmóddal kapcsolatos történelmével”
– jelentette ki Dagfin Hrybrlten, a bizottság elnöke.
A számik által átélt számos igazságtalanság a nagyközönség előtt feltehetően kevéssé ismert – mondta a bizottsági elnök.
A jelentés bírálja a hatóságok által az őshonos népek asszimilálása érdekében a hatóságok által végrehajtott „norvégizálási” politikát. Mintegy egy évszázadon át, az 1850-es évektől a hatóságok csak a norvég nyelv használatát engedélyezték az ország területén. Emiatt – mutatott rá a bizottság elnöke – sokan lemondtak az eredeti nyelvükről, a norvégot választották, és a számi és más kisebbségi nyelvek a kihalás szélén vannak.
A bizottságot azért hozták létre, mert a képviselők úgy ítélték meg, hogy Norvégia nem tette meg a szükséges lépéseket az őshonos népei védelmében – emlékeztetett Masud Gharahkhani házelnök, aki szerint ez mára súlyos megerősítést nyert.
A szomszédos Svédországban hasonló „igazság bizottságot” hoztak létre.
Február óta gyűjtik a szakértők a skandináv sarkvidék számi lakosainak tanúvallomásait az őshonos nép által évszázadok által elszenvedett nép megpróbáltatásainak feltérképezésére.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
