Így nézett ki a Ferihegyi Repülőtér a 20. században
A fővárosunk repülőtere a megnyitásától kezdve jelentős szerepet játszott hazánk életében, hiszen a 20. század második felében minden fontos személy repülőgépen érkezett. Ferihegyen már a ‘30-as évektől terveztek egy korszerű nemzetközi repülőteret építeni, amely az eredeti tervek szerint felülnézetből egy repülőt mintázott volna. A II. világháborúban elszenvedett károk után 1950-ben adták át az újjáépített repülőteret, amely a Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér nevet kapta. 1956 nyarától az első, nyugatra tartó menetrend szerinti járattal Bécsbe lehetett eljutni, előtte kizárólag a szocialista tömb országaiba indultak a légitársaságok gépei. Hazánk legforgalmasabb repterét nyolc éve, 2011. március 25-én a romantika legnevesebb zeneszerzője után nevezték el Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérnek. Ebből az alkalomból a Fortepan képeivel követjük végig a reptér történetét.
1944, munkaszolgálatos földmérő, háttérben az épülő nagyhangár
1959, a Le Bourget-i repülőkiállításra tartó Tu-114 nagy hatótávolságú utasszállító repülőgép budapesti leszállása 1959. június 5-én
1961, a magyar labdarúgó válogatott indul a Hollandia elleni (3-0) 1961. április 28-i VB selejtezőre. Fentről- Solymosi Ernő (ballonkabáttal), Sárosi László, Dalnoki Jenő, Göröcs János, Sándor Károly
1961, Jurij Gagarin fogadása 1961. augusztus 19-én
Hírdetés
1966, irányítótorony
1966, irányítótorony
1966, MALÉV légikisérők
1967, a MALÉV Nemzetközi légikisasszony-vetélkedője, balra Vitray Tamás műsorvezető