Felbolydult a baloldali sajtó és sokak számára meglepő részletességgel boncolgatták a hazai szurkolói társadalom összefonódását a szélsőjobbal.
Mindebben alapvetően semmi érdekes nem lenne, ha nem hibáztak volna néhány ponton, és ne bizonyították volna be ők maguk: A sokat tagadott hálózatuk a pesti antifától a nemzetközi sajtóig ér el.
A történet apropója, hogy a Magyarország – Anglia világbajnoki selejtező mérkőzés során tapasztalt lelátói cselekményeken felháborodva a baloldali sajtó egyes csápjai összehangolt támadásba lendültek a szurkolók ellen. Kiemelt célpontjuk Lipták Tamás a Légió Hungária (LH) budapesti vezetője volt, aki nem mellesleg közismert Kispest szurkoló is.
A médiavihar elsődleges célja egyértelműen a magyar kormány befeketítése volt, olyan módon, hogy kapcsolati hálót állítanak fel a szélsőjobb, a szurkolók és a hatalom közt. Az LH és a szurkolók érintettsége okán jelen sorok írója is kiemelt figyelemmel kísérte a történéseket. Nem lehetett nem észrevenni, hogy a támadások összehangoltak, így rá is kérdeztem legionárius ismerőseimnél, akik megerősítették a feltételezésem, sőt további érdekes adalékokat osztottak meg velem. Az összeállt kép nem különösebben megdöbbentő, eddig is tudtuk, hogy a konok tagadás ellenére létezik az a bizonyos baloldali hálózat, viszont azon ritka alkalmak egyikével állunk szemben, amikor lépésről lépésre modellezhető, hogy a csápok milyen mozgásokat hajtottak végre. Mindannyiunk okulására, az LH tudtával és beleegyezésével született meg jelen írás.
Első körben időrendi sorrendben felsorolom a rendelkezésemre bocsátott információkat:
– Augusztus 18-án Lipták Tamást tanúként hallgatták ki a kispesti rendőrkapitányságon. A kihallgatás akkor még csak egy túlbuzgó ex-munkásőr feljelentése(i) nyomán muszájból lefolytatott eljárás egyik nyomozati cselekményének tűnt. A kérdések arra irányultak, hogy Lipták tudja-e kik fújtak szélsőjobboldali szimbólumokat a kerület romos falaira, kik helyeznek ki ilyen matricákat, illetve, hogy mit tud elmondani a Militant Jugend (MJ) nevű szurkolói csoportról. A rendőrség és a feljelentő legnagyobb bánatára Lipták nem tudta közelebb vinni a hatóságot a megoldáshoz.
Mielőtt a kirakós elemeit logikailag összekapcsolnám (nem mintha nem lenne nyilvánvaló) érdemes ejteni pár szót Micheal Colborne-ról, aki nem ismeretlen az LH aktivistái előtt. Néhány évvel ezelőtt már felvette velük a kapcsolatot a Festung Budapest megemlékezés kapcsán. Az LH természetesen válaszadás előtt leinformálta az úriembert. Már a Google találatok is beszédesek, de a szervezet amerikai kapcsolatai külön felhívták a figyelmet arra, hogy Colborne cikkei hemzsegnek az olyan információktól, amikkel kapcsolatban vélelmezik, hogy együttműködik a CIA-val. Ez első olvasásra talán meredek kijelentésnek tűnhet az USA-ban tevékenykedő bajtársak részéről, de a témában felületesen járatos személyek is tisztában vannak vele, hogy világszerte általános gyakorlat a titkosszolgálatok részéről az együttműködés újságírókkal. Ez egy kölcsönösen virágzó munkakapcsolat lehet, hiszen az információk oda-vissza cseréje mindkét fél főtevékenységét segíti elő, illetve a politikai akarat érvényesítéséhez a sajtóval kötött érdekszövetség szintén elkerülhetetlen. Magyarországon például Dezső Andrással kapcsolatban merült fel többször ez a feltételezés. Colborne-nak nem mellesleg jövő januárban fog megjelenni egy könyve „A háború tüzei – Az ukrán Azov mozgalom és a globális szélsőjobb címmel”. Mardosó kíváncsisággal várom, hogy milyen exkluzív információk birtokában írta könyvét.
És, akkor nincs más hátra, mint összekötni a nyilvánvaló szálakat és levonni a következtetéseket. Időrendi sorrendben haladva kezdjük a feljelentéssel. Miért éppen Lipták Tamást idézték be tanúként a rendőrök? A nyomozó elmondása szerint azért rá esett a választás, mert egyszerre rendelkezik mozgalmi és szurkolói kapcsolatokkal, de ez azért még pár személyre igaz a piros-fekete táborban. Az, hogy a kérdések nem csak a graffitikre és matricákra, hanem a MJ Telegram csatornájára is irányultak, arra enged következtetni, hogy a feljelentő erre külön felhívta a hatóság figyelmét. Nem sokkal később ugyebár érkezett a hír Lengyelországból, hogy Liptákot az antifa azonosította az MJ egyik tagjaként és egy fotómontázs meghatározhatatlan ideje kering róla a szélsőbalosok fórumain. A nyilvános támadások első felvonását az AntifaInfo Budapest indította meg a Facebookon, akik pont ugyanazokkal a szófordulatokkal éltek, mint a nyomozó a kihallgatáson, a lengyel antifák és Koncz Tamás privát levelei a szurkolói csoportoknak, majd nyilvános cikke. Ebből azt a következtetést vonom le, hogy a feljelentést Koncz tette a kispesti kapitányságon, csak azért, hogy később beleírhassa cikkébe, hogy folyik az eljárás. Infóit, amiket készségesen át is adott a rendőröknek, pedig a pesti antifától szedte, akiket a lengyelek világosítottak fel. A lengyel antifák azért fordíthattak figyelmet Liptákra és a Kispestre, mert szurkolói kapcsolatok révén az ottani nacionalista ultrákkal ápolnak jó viszonyt, szerveznek alkalmanként közös eseményeket a kispestiek. Néhány lengyel túrán Lipták is részt vett, ahol szerepelt közös fotókon a helyi hazafias szurkolókkal.
Colborne és a Telex együttműködése publikus, le is hivatkozzák egymást a megszületett anyagokban. Azonban a bejegyzések és cikkek nyilvánosságra hozatalának ideje nyilvánvalóvá teszi, hogy egy hetekkel, sőt talán hónapokkal korábban leszervezett, felülről koordinált cselekménysorról van szó. Ez pedig azt jelenti, hogy közvetve, vagy közvetlenül kapcsolat van a történet összes baloldali szereplője, sőt talán még az amerikai titkosszolgálatok közt is. (Ezúton szeretnék gratulálni az antifának, akik a leghülyébb szereplői ennek a történetnek. Úgy is mondhatnám, ők voltak a hasznos hülyék… FCK the System? ACAB? Ugyan már srácok…)
És, hogy ebből mi a konzekvencia? Egyrészt, hogy a közegünk jelesre vizsgázott, hiszen a firkászok több helyen is próbálkoztak, de senkitől nem kaptak további háttérinformációt. A 444-es kollégáik ezzel kapcsolatban egy podcastben meg is jegyezték, hogy az izgalmas retorika ellenére a tényfeltárás gyakorlatilag nem tár fel semmilyen tényt.
Azt nem szeretném konzekvenciaként megállapítani, hogy igenis létezik a baloldali hálózat, hiszen ezt pontosan tudtuk. Azt annál inkább, hogy a hatóságokkal történő együttműködést leszámítva technikailag példaértékű az online akció, amiből a magyar nacionalistáknak is tanulniuk kell. Csak akkor vehetjük fel érdemben a harcot, ha legalább annyira felkészültek vagyunk, mint az ellenség. Én az első lépést azzal tettem meg, hogy leültettem egy asztalhoz néhány embert, akik belülről látták a fent leírt eseményeket, majd összefoglaltam tapasztalataikat.
A sajtóperek elkerülésének érdekében végső zárógondolatként idebiggyesztem, hogy a folyamatok és kapcsolati háló léte logikai következtetéseken alapul, amik potenciálisan tartalmazhatnak tévedést is.
Forrás:harcunk.info
Tovább a cikkre »
