Az egyik legjellegzetesebb itthoni Trianon-emlékhely a zebegényi Kálvária-dombon lévő. A két világháború közötti politika nagy gondot fordított a nemzettudat építésére, e folyamatnak kulcsfontosságú része volt a történelem megismertetése. Zebegényben is ezért kezdtek hozzá az emlékhely kialakításához.
Az egyik legjellegzetesebb itthoni Trianon-emlékhely a zebegényi Kálvária-dombon lévő. A két világháború közötti politika nagy gondot fordított a nemzettudat építésére, e folyamatnak kulcsfontosságú része volt a történelem megismertetése. Zebegényben is ezért kezdtek hozzá az emlékhely kialakításához.
Az 1935 és 1938 közt épült emlékműegyüttest azonban nem fejezték be, és hivatalosan nem is avatták fel, mert közbeszólt a második világháború. Utána pedig megkezdődtek a nemzettudat-pusztító esztendők. Ezek hatásait sajnálatosan még ma is nagyon érezzük, bár halvány jelek azért mutatnak arra, hogy a helyzet nem teljesen reménytelen. Az egészséges gondolkodású emberek ma is harcba szállnak a tudatos szellemrongálással – ugyanúgy mint a kommunizmus alatt.
A háború utáni évtizedekben ugyanis a legtöbb Trianonra utaló emlékművet elpusztították – ám sokan, sok helyütt, így Zebegényben is a “kispolitika” részeseiként találékonyan kieszelték, hogyan őrizzék meg az óriási munkával és áldozattal létrehozott emlékmű alapjait. Akkor az emlékhelyet átminősítették kilátónak (lenyűgöző fentről a Dunakanyar-panoráma, de jó időben még az elcsatolt Ipoly-vidékre is ellátni…), az Országzászló négy oszlopának tetejére vaslépcsőkön megközelíthető vasbeton hidat építettek. Az emlékműegyüttes eredeti funkciója ezután tabu téma lett, nem is beszéltek róla egészen a rendszerváltozásig. Mára a vaskilátót elbontották az emlékhelyről, így a kirándulók sem csupán egy kilátónak gondolják a sok közül.
Az országzászló talapzatánál földhalom áll, melyet a határokon túli magyar területekről hozott földből alakítottak ki. Eredeti funkcióját az emlékhely 1996-ban, a millecentenárium alkalmából kapta vissza. Ekkor került az egyik oszlopra a tábla a következő felirattal: “Országzászló és nemzeti hőseink tragédiáinak emlékhelye. Tervezte: Maróti Géza iparművész, készült hazafias közadakozásból 1935-38.” Utóbb elhelyezték el Henri Pozzi francia diplomata francia és magyar nyelvű emléktábláját. A tábla szövege: “Henri Pozzi (1879-1946), Európa igaz embere, francia diplomata, újságíró emlékére, aki elsők között ismerte fel a a trianoni diktátum embertelenségét, és becsületesen küzdött ellene. A Trianon Társaság Országos Elnöksége. 2000. június 4.”
Hunhír.info
(Archív)
Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »
