A Washington és Phenjan között dúló szócsata újabb szakaszába lépett, amikor Donald Trump amerikai elnök csütörtökön megvédte Észak-Koreának „tüzet és haragot” ígérő formuláját, úgy vélvén, hogy az „talán nem volt elég erős” – írja az AFP francia hírügynökség felvázolva néhány olyan forgatókönyvet, amelyek megvalósításával kiutat lehetne találni a válságból.
Észak-Korea rendelkezik nukleáris fegyverrel, s a The Washington Post szerint az amerikai katonai felderítés immáron arról is meg van győződve, hogy Phenjannak sikerült „miniatürizálni” interkontinentális rakétáinak valamelyikére is felszerelhető nukleáris robbanófejet.
Észak-Korea rendelkezik nukleáris fegyverrel, s a The Washington Post szerint az amerikai katonai felderítés immáron arról is meg van győződve, hogy Phenjannak sikerült „miniatürizálni” interkontinentális rakétáinak valamelyikére is felszerelhető nukleáris robbanófejet.
El kell fogadni azt a tényt, hogy Észak-Korea rendelkezik nukleáris fegyverekkel, ami bármiféle eleve veszélyes katonai akciót lehetetlenné tesz – magyarázzák egyes szakértők.
El kell fogadni azt a tényt, hogy Észak-Korea rendelkezik nukleáris fegyverekkel, ami bármiféle eleve veszélyes katonai akciót lehetetlenné tesz – magyarázzák egyes szakértők.
Donald Trump amerikai elnök. EPA/OLIVIER DOULIERY / POOL
Donald Trump amerikai elnök. EPA/OLIVIER DOULIERY / POOL
Csak tárgyalni lehet
„Az Egyesült Államok számára nem marad más, mint a tárgyalás Észak-Koreával, megpróbálni a feszültség csökkentését és megoldani bizonyos konfliktusokat” – fejtegeti Jeffrey Lewis a nemzetközi tanulmányok Middlebury Intézetének kutatója.
A 2000-es években úgy tűnt, hogy Phenjan a Kínával, Oroszországgal, Japánnal, az Egyesült Államokkal és Dél-Koreával folytatott multilaterális megbeszélések után kezd hajlani nukleáris programjának lassítására és ellenőrzés alá vonására. Akkor azonban az országot még Kim Dzsong Il vezette, míg fia, a jelenlegi vezető, Kim Dzsong Un elzárkózott a párbeszéd elől.
Újabb szankciókat kaptak a nyakukba
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a múlt hét végén egyhangúlag újabb szankciókat szavazott meg Észak-Korea ellen. Oroszország és Kína – az észak-koreai rezsim szövetségese és gazdasági partnere – jóváhagyta ezeket a lépéseket, amelyek Phenjan bevételeit évi egymilliárd dollárral rövidíthetik meg.
Észak-Korea kereskedelmi forgalmának 90 százalékát Kínával bonyolítja, s Pekinget már érte olyan vád a múltban, hogy nem akarja végrehajtani az általa is elfogadott szankciókat. Kína tehát fontos szerepet fog játszani az új szankciók esetében is, s Peking fél a Kim Dzsong Un vezette rezsim összeomlásától.
Donald Trump nem kímélte Kínát sem, s felszólította a távol-keleti óriást, hogy keményebb hangot üssön meg Észak-Koreával. „Kína sokkal többet is tehet” – jelentette ki az amerikai elnök.
Kicsi az esélye a háborúnak
A háborús opció tűnik a legkevésbé valószínűnek, nem úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok hajlana háború kirobbantására. „A háború tragédia, nincs szükség a fontolgatására, katasztrofális lenne” – jelentette ki csütörtökön este Jim Mattis védelmi miniszter, mintegy hűtvén a feszültséget elnökének újabb vitatott megnyilatkozása után.
„Kevéssé valószínű, hogy az elnök kijelentései valóban tükrözik a Fehér Ház gondolkodását a megelőző csapásokkal kapcsolatban” – mondja Ely Ratner, Kína-szakértő, a Council on Foreign Relations agytröszt tagja. „Nem gondolom, hogy nukleáris háború küszöbén lennénk” – fűzi hozzá.
Kim Dzsonun észak-koreai vezető. EPA/JEON HEON-KYUN
A Pentagon forgatókönyvei sokfélék katonai beavatkozás esetére, kezdve pontos célpontok elleni csapásméréstől egészen a megelőző támadásig, amelynek az is célja lenne, hogy az észak-koreai lakosságot lázadásra és Kim Dzsong Un hatalmának megdöntésére ösztönözze.
Ám bármiféle katonai beavatkozás válaszlépésekkel járna Phenjan részéről, amelyeket nehéz ugyan pontosan elképzelni, ám súlyosságukkal kapcsolatban nem lehet kétség.
Nyílt háború a két ország között az észak-koreaiak számára sem tűnik kívánatosnak – írja az AFP, s ezt Joe Bermudezre, egy internetes elemzőre hivatkozva azzal támasztja alá, hogy hamarosan eljön a betakarítás ideje. Kim Dzson Un nem jelentett be katonai mozgósítást, amely vészesen kiürítené az üzemeket és a termőföldeket, s egy későbbi éhínséget kockáztatna.
„Kim Dzsong Un nem buta ember. Nagyon kevéssé valószínű, hogy mozgósítja csapatait ebben az időszakban” – közölte Bermudez.
Közvetlen kapcsolat sincs Amerika és Észak-Korea között
Washington és Moszkva az évtizedek során mechanizmusokat alakított ki, hogy megakadályozzák a válságok kicsúszását az ellenőrzés alól. Ezek lehetnek vészhelyzetre fenntartott vonalak, más néven forródrótok, műholdak, felderítő repülések, amelyek lehetővé teszik a nukleáris fegyverekkel rendelkező ellenfelek számára a katonai mozgások kölcsönös követését. Észak-Koreával nincsenek ilyenek.
Alig van kapcsolat
Ilyen biztonsági hálózat nem létezik Washington és Phenjan között, ami annak kimondására készteti a szakértőket, hogy baleset, téves állítás, valamelyik fél akcióinak hibás értelmezése a másik fél által nagyszabású konfliktusba torkollhat, még akkor is, ha egyik fél sem akar háborút.
A feszültség érezhetően megnőtt az elmúlt néhány napban, miután Észak-Korea „komoly leckére” figyelmeztette Washingtont, ha akcióba lendülne ellene. Donald Trump amerikai elnök válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államokat érő bármely fenyegetést Phenjan részéről „tűzzel és haraggal” fogadna az amerikai oldal.
Katonák tapsolva ünneplik az újabb észak-koreai rakétakísérletet a phenjani Kim Ir Szen téren. (MTI/AP/Dzson Csol Dzsin)
Trump váratlan megjegyzései válaszra késztették Észak-Koreát, amely rakétacsapást helyezett kilátásba az amerikai külbirtok, a csendes-óceáni Guam szigete ellen.
Szakértők rámutattak arra, hogy korlátozottak a kommunikációs csatornák, amelyeken keresztül a két fél javaslatokat tehetne az észak-koreai rakéta- és nukleáris program miatt keletkezett feszültségek oldására.
„Van néhány ad hoc és analóg kommunikációs csatorna köztünk és Észak-Korea között, de semmi olyasmivel nem rendelkezünk, amely… kiállhatná egy stresszhelyzet próbáját” – közölte Jon Wolfsthal Barack Obama volt elnök egyik katonai tanácsadója.
Csak közvetve tudnak üzenni
A két fél között nincsenek diplomáciai kapcsolatok, nincsenek követségek. Kapcsolatokat tartanak fenn ENSZ-képviseleteiken, pekingi nagykövetségeiken, valamint tisztjeiken keresztül Panmindzsonban, a Koreai-félszigetet kettéválasztó katonailag megerősített demarkációs vonal azon helyén, ahol aláírták az 1950-53-as koreai háborút lecsendesítő fegyverszüneti egyezményt.
Washington üzeneteket küld Kínán, Phenjan szövetségesén és szomszédján keresztül, vagy az amerikai érdekképviseletet Phenjanban ellátó Svédországon át.
Létezett úgynevezett forródrót Szöul és Phenjan között, de Kim Dzsong Un észak-koreai vezető 2013-ban megszüntette, s nem volt hajlandó ismét üzembe helyeztetni – közölte Gary Samore , a Fehér Ház volt magas beosztású tanácsadója.
Máshol jobban működik
Még a nukleáris eszközökkel rendelkező India és Pakisztán között is létezik egy sor alapmegállapodás, amelyek egy véletlenül kitörő háború kockázatát hivatottak csökkenteni, valamint kötelezettségvállalás, hogy nem támadják egymás nukleáris telepeit.
Februárban a nukleáris és rakétaprogramjaikat állandóan bővítő ősellenségek újabb öt évre megújították azt a megállapodásukat, hogy elkerülendő a félreértést tájékoztatják egymást a nukleáris fegyvereket is érintő balesetekről.
A két ország egy 1998-as megállapodás részeként minden év januárjában kicseréli nukleáris telepeinek listáját. Mindazonáltal szakértők azt mondják, hogy Indiának és Pakisztánnak további bizalomerősítő intézkedésekre van szüksége a kettejük közötti erősen feszült viszony miatt.
Majdnem nagy baj lett
A hidegháború idején Washingtonnak és Moszkvának évekre volt szüksége forródrótok létesítésére, beazonosítási eljárások, egyéb eljárások kidolgozására. Ezek az eljárási rendek még mindig érvényben vannak, de időközben Washington és Moszkva újabb csatornákat is létesített.
„Konfliktuscsökkentő csatornát” használnak például Szíriában ahol mindketten katonai műveleteket hajtanak végre, biztosítandó, hogy ne kerüljenek összeütközésbe egymással.
Az amerikai légierő harci repülőgépei felszálláshoz készülnek az Oszan amerikai légi támaszponton, a dél-koreai fővárostól, szöultól 70 kilométerre fekvő Pjongtekben. (MTI/AP/Yonhap/Hong Ki Von)
A hidegháború idején azonban még így is voltak olyan incidensek, amelyek Washingtont és Moszkvát a háború szélére sodorták, főleg a korai riasztó rendszer hibái miatt – mondja Lisbeth Grolund, egy fegyverzetellenőrzési szervezet szakértője.
„Egyszer a Szovjetunióban olyan figyelmeztetést kaptak, hogy támadás van folyamatban. Minden reálisnak tűnt, de az illetékes úgy döntött, hogy nem továbbítja az információt a parancsláncolaton. Kiderült, hogy helyesen cselekedett, mert semmiféle támadás nem volt. A műholdjuk csupán fényvisszaverődést észlelt a felhőkről” – meséli Grolund.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
