Képzeljen el egy átlagos, téli estét. Megy a fűtés, a gyerek tanul, vacsorát készítenek a családnak, közben betesznek egy mosást, tévéznek, töltik a telefont, a spájzban üzemel a mélyhűtő, benne egy fél disznó. Aztán egyszer csak elsötétül minden…
Ez akár egy zs kategóriás horror nyitánya is lehetne, de nem. Ez egy európai vészforgatókönyv arra az esetre, ha a hálózat üzemeltetője már nem képes lehetőséget biztosítani arra, hogy fűtsünk is világítsunk. Lám, milyen alapvető funkciók. Nem volt olyan régen, hogy ne emlékezzünk rá, Robert Fico arra intette Iveta Radičová végnapjait húzó kormányát, hogy már ne hozzon politikai döntéseket, csak fűtsön és világítson. Ez pont tíz éve volt. Most már ez sem biztos, hogy menne.
Finnország is megerősítette az áramszünetekkel kapcsolatos figyelmeztetés lehetőségét. Az esetről a Bloomberg hírügynökség számolt be.
A helyzet azért vett ilyen drámai fordulatot, mert Oroszország többször csökkentette az Északi Áramlaton át érkező gáz mennyiségét Európába, „megtorlásul az Ukrajna elleni inváziójára reagáló szankciók miatt” – írja a Bloomberg.
Ed Birket, a londoni székhelyű Onward think tank energetikai és klimatológiai részlegének vezetője keresetlen őszinteséggel meri kimondani azt, amit a politikusok igyekeznek selyempapírba csomagolni:
A valóság az, hogy nincs elég gáz Európában. Ha nem csökken a kereslet, akkor a cégek kiszorulhatnak a hálózatból, de szélsőséges esetben akár a háztartások is.”
Erre sok precedens volt a közelmúltban, Texasban 2021-ben a rendkívüli hideg miatt napokra leállt az áramszolgáltatás, milliók maradtak áram nélkül. Kaliforniában idén a hőség miatt alakult ki majdnem hasonló helyzet. A Dél-afrikai Köztársaságban a vezetékek karbantartásának elhanyagolása miatt alakult ki hasonló helyzet.
Európa az orosz gáz mellett az időjárásnak is ki van szolgáltatva. Már a hőmérséklet kis ingadozása is radikálisan megváltoztathatja az energiaszükségletet. Hogy ezt valamennyire kézzelfoghatóvá tegyük: 1 Celsius-fokos hőmérséklet-csökkenés Franciaországban 2400 megawattal növelte az energiaigényt.
Ez az ország 56 atomerőművéből kettő teljesítményével azonos. Szlovákiában meg összesen két atomerőmű van…
Ha szélsőséges telünk lesz, az ugyanolyan káros hatással lehet a hálózatra, mint Texasban. Amit az emberek megtehetnek, az az, hogy csökkentsék az energiaigényüket”
– fogalmazott Adam Bell, az Egyesült Királyság ipari minisztériumának energiastratégiáért felelős tanácsadója.
Az állami segélyintézkedések ugyan az embereket látszólag segítenek, de az árplafon, amelynek célja, hogy segítsen megbirkózni a megugró energiaárakkal, nem ösztönöz a fogyasztás csökkentésére.
Ha az energiahiány eszkalálódik, a kormányok a nagyfogyasztók lekapcsolása után, végső esetben eljuthatnak a lakosság áramellátásának megszüntetéséig, mivel – írja a Bloomberg – még az ellenőrzött áramszünet is jobb, mint az ellenőrizetlen, amely a rendszer összeomlásából fakad.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
