Így hazudik és csúsztat a Pestisrácok.hu újságírója – 7 éve megbukott egy cikklopással, most akart „elégtételt” venni
A Pestisracok.hu munkatársa, Csibra Tibor tegnap beszámolót jelentetett meg a Privatkopo.hu főszerkesztője, Valencsik Ferenc a Teréz körúti robbantó ügyében zajló büntetőperben tett tanúvallomásával összefüggésben. Tekintettel arra, hogy Csibra tudósítása csúsztatásokra, hazugságokra épül – csak elvétve tartalmaz olyan mondatot, amely megfelel a valóságnak -, ezért a bűnügyi portál főszerkesztője az alábbiakban reagál az irományra.
Csibra a cikk bevezetőjében azt állítja: „Bennfentes, fedett nyomozóktól kapott a hivatalos állásponttól eltérő, releváns információkat a Teréz körúti robbantásról a Privatkopo.hu főszerkesztője, Valencsik Ferenc, aki tanúként azonban már kiváló kapcsolatainak nevére sem emlékezett.”
Csibra hazugságával ellentétben a valóság az, hogy nem kaptam fedett nyomozóktól bennfentes, a hivatalos állásponttól eltérő információkat a Teréz körúti robbantásról. Ilyet sem korábbi, a témában született cikkeimben, sem a Fővárosi Törvényszék büntetőtanácsa előtt nem állítottam. Ebből egyenesen következik, hogy „fedett nyomozók” – mint „kiváló kapcsolataim” – nevére sem emlékezhetek, ilyet egyébként sem a bíró, sem a vádat képviselő ügyész nem kért tőlem.
Csibra egy finom csúsztatással folytatta újságírói ámokfutását: „Valencsik Ferenc a hétfői tárgyaláson már igyekezett árnyalni korábbi, a Privátkopó.hu-n még jelenleg is olvasható bejegyzésének sejtetéseit, amelyek szerint a két rendőr életveszélyes, illetve súlyos, valamint egy civil nő könnyű sérülését okozó merénylet hátterében politikai motiváció van, mivel az mindössze néhány nappal előzte meg a betelepítési kvóta elutasításáról szóló, a kormánypárok kezdeményezte népszavazást. A tanú a Fővárosi Törvényszéken azt mondta, a korábbi írásában nem feltétlenül arra gondolt, hogy a támadás mögött a Fidesz állt, hanem arra, hogy valakik – például akár a Demokratikus Koalíció – a kommunikációjával a kormánypártra igyekezett tolni a merényletet.”
Csibra fantáziálásával ellentétben a Fővárosi Törvényszéken tett tanúvallomásomban nem igyekeztem árnyalni a korábbi cikkemben megfogalmazott állításokat, azokat továbbra is fenntartottam. Bírói kérdésre válaszolva közöltem: nem zárom ki annak lehetőségét, hogy politikai indíttatású merénylet történt a Teréz körúton, de nem feltétlenül a kormánypártot sejtem a bűncselekmény hátterében, bár a Demokratikus Koalíció egyik elnökségi tagja két alkalommal is igyekezett a Fideszre tolni az életellenes bűntettet.
A témában íródott korábbi cikkem itt olvasható:
http://privatkopo.hu/WebArticleShow.aspx?AGM=Hirmix&MN=Hirmix&AN=merenyletterv&LN=Hungarian
Csibra mert nagyot álmodni akkor (is), amikor a következő mondatot helyezte el „művében: „A hétfői tárgyaláson Valencsik utalt Gyurcsány Ferencre, aki épp a robbantás előtti napokban szólalt fel azzal, hogy a kormány ne merjen titokban merényletet szervezni a migráció jelentette veszély demonstrálására is.”
Csibra egyszerűen hazudik. Ugyanis Gyurcsány Ferenc neve sem az én számból, sem más szájából nem hangzott el a tárgyaláson.
Csibrának ezen a ponton sem sikerült észhez térni, rutinból hazudott tovább firkálmányában: „A főszerkesztő másik története szerint néhány héttel a Teréz körúti robbantás után rendőrségi kapcsolatai révén megtudta, hogy annak elkövetője egy szerb férfi lehetett, aki korábban hasonló ügyek miatt már a magyar hatóságok látókörébe került.”
A valóság ezzel szemben az, hogy a bírói tanács előtt azt vallottam, közvetítő útján megkeresett egy, korábban fegyver- és robbanószer-csempészettel foglalkozó férfi, aki elmondta, hogy évekig információkkal segítette két BRFK-s nyomozó bűnügyi munkáját. Egyikük egyszer bemutatott neki egy ORFK-s fedett nyomozót, akivel három alkalommal találkozott. A harmadik, egyben utolsó találkozás alkalmával a fedett nyomozó bemutatott neki egy szerb állampolgárságú férfit, akivel kapcsolatban a fedett nyomozó azt kérte a nálam 2016. október közepén informátorként jelentkező személytől, hogy mutassa be fegyvercsempészettel foglalkozó kapcsolatának. Történt mindez a 2000-es évek elején. Az informátor azt követően vette fel a kapcsolatot velem, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség nyilvánosságra hozta a feltételezett robbantóról készült video- és fényképfelvételeket, ugyanis az azokon látható férfiben azt a szerbet vélte felfedezni, akit az ORFK fedett nyomozója mutatott be neki. Tehát – Csibra zagyválásával ellentétben – nem rendőrségi kapcsolataim révén szereztem tudomást a robbantóra nagyon hasonlító szerb emberről. A tanúvallomásomban sem állítottam mást.
És még mindig nincs vége Csibra Rémusz bácsi meséjének! „Az újságíró (azaz én) P. László apjának egyfajta védelmében kifejtette, hogy ha a fiatalember benne is volt a támadás szervezésében, akkor sem követhette azt el egyedül.”
Értelmezhetetlen számomra: miért kellene nekem a robbantással vádolt férfi APJÁT védenem? Id. P. László ugyanis nem vádlott a büntetőügyben. Az viszont – véletlenül – megfelel a valóságnak, hogy a bírói tanács előtt azt mondtam, amennyiben a vádlott részt vett a merénylet szervezésében, a cselekményt nem követhette el egyedül. Ezt most is fenntartom.
Újabb „fantasztikus” gondolat Csibra agyából: „a hétfői tárgyaláson pedig kiderült, hogy (a vádlott apja) magánnyomozásai közben Valencsik Ferenccel is többször egyeztetett.”
Csibra konteójával szemben a valóság az, hogy a vádlott apja 2016. november végén, közel másfél hónappal azután keresett meg, hogy megjelent a Privatkopo.hu bűnügyi portálon az írásom, amelyben felvetettem, hogy az elkövető szerb állampolgár lehet. Ezt követően még egy alkalommal találkoztam id. P. Lászlóval, amikor az informátoromtól kaptam két fotót a szerb férfiról, és kértem, nézze meg, hasonlít-e a fiára a fotókon látható személy. Ennyit a Csibra által említett „egyeztetésekről”.
A Pestisrácok.hu pazar képességű sajtószakembere szerint „A perben hétfőn a vádat képviselő Központi Nyomozó Főügyészség képviselője igyekezett megtudni az újságírótól, hogy kik azok a fedett nyomozók, akik állítólag az említett információkhoz segítették Valencsiket.”
Akkor még egyszer, hátha így már eljut Csibra tudatáig: EGY fedett nyomozó szerepelt a történetben. Akivel nem én, hanem az informátorom találkozott. Három alkalommal. Ez a fedett nyomozó mutatta be az informátoromnak a szerb férfit, aki sokkal jobban hasonlít a kamerafelvételeken látott, feltételezett robbantóra, mint a vádlottak padján ülő P. László. Az ügyész nem igyekezett megtudni tőlem, kik azok a fedett nyomozók, akik állítólag az említett információkhoz segítettek. Az ügyész elsősorban az informátorom, másodsorban annak a BRFK-s rendőrtisztnek a nevét igyekezett megtudni tőlem, aki az informátoromat bemutatta az ORFK fedett nyomozójának.
Végül az utolsó arcátlanság Csibrától: „az újságíró (azaz én) jelezte, hogy megpróbálja megtalálni állítólag nagyon jó kapcsolatait, akiknek amúgy a nevére sem emlékezett (…)”
Csibrán kívül minden, a tárgyalóteremben jelenlévő ember megértette, hogy az informátorom nevét tudom, de nem kívánom azt felfedni az igazságszolgáltatás előtt, mivel az informátor korábban kikötötte, hogy a hatóságoknak nem árulhatom el a nevét. Mégpedig azért nem, mert nem bízik bennük, ugyanis korábban többször is „megvezették”, nem tartották be, amiket megígértek neki. Egy, az ügy szempontjából esetleg érdekes személy nevére valóban nem emlékeztem, ő az a BRFK-s rendőrtiszt, akit a cikkemben H.-ként említett az informátorom, és aki bemutatta az ORFK fedett nyomozóját az informátoromnak. Csibra tehát azt rója fel nekem, hogy másfél év elteltével nem emlékeztem egy olyan névre, amelyet egyszer, 2016. október közepén hallottam az informátorom szájából, sem előtte, sem azt követően nem. Csibra azt már nem tartotta lényegesnek megírni, hogy ennek a BRFK-s rendőrtisztnek a teljes nevét közöltem a Nemzeti Védelmi Szolgálattal a cikkem megjelenésének délelőttjén, amikor meghallgattak. Az pedig, hogy a vádat képviselő ügyész másfél év elteltével, bírósági szakban tőlem akarta megtudni a rendőr nevét, fényesen bizonyítja, hogy egy lépést nem tettek a „szerb szál” lenyomozása érdekében. Ment a kukába az információ. A nyomozók kizárólag P. Lászlóra fókuszáltak. Csibrának inkább erre illett volna odafigyelnie. De nem, ő kizárólag a lejáratásomra, hiteltelenné tételemre törekedett „élete fő művében”.
Miért írom ezt? Ezért.
Tolvajtempó
Csibra 2011 májusában még a Magyar Nemzet újságírójaként irkálgatott (aztán a Magyar Hírlapnál bukkant fel, majd kikötött a jelenlegi helyén, a Pestisrácok.hu-nál), és – vélhetően – szeretett volna valami nagyot dobni, hogy felfigyeljenek rá a felettesei és a pályatársai.
De mivel saját, kurrens információkban hiányt szenvedhetett, úgy gondolta, lopikázik egy kicsit. Tőlem.
2011. május 18-án, a reggeli órákban tettük közzé a Privatkopo.hu bűnügyi portálon , hogy egy volt kiemelt operatív főnyomozónál jelentkezett egy férfi, aki 1998. július 2-án, az Aranykéz utcai robbantás időpontjában, a négy halálos áldozatot követelő merénylet közelében látta Jozef Rohácot. Írásom címe ez volt: „Új szál az Aranykéz utcai merényletben: egy férfi a robbantás idején a bűntett közelében látta Rohácot”.
Csibra gondolt egy meredeket, és magáévá tette a cikkemet, azzal az aprócska változtatással, hogy másnap, 2011. május 19-én saját információként találta azt a Magyar Nemzetben, szerzőként pedig a saját nevét tüntette fel. A legfontosabb mondatokat gyakorlatilag egy az egyben „átemelte” írásába. Ja, nem. Ellopta.
Íme, néhány részlet a cikkemből, valamint Csibra – egy nappal később megjelent – szajréjából:
Privatkopo.hu: „Új szál bukkant fel az 1998. július 2-án, a belvárosi Aranykéz utcában végrehajtott, négy ember – köztük Boros Tamás „vállalkozó” – életét kioltó robbantásos merénylet ügyében. Jelentkezett egy férfi, aki az esemény idején a helyszín közelében látta Jozef Rohácot…”
Csibra Tibor (Magyar Nemzet): „A napokban jelentkezett egy szemtanú, aki látta őt (Rohácot – a szerk.) az 1998-as, négy áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantás helyszínén, a merénylet idején.”
Privatkopo.hu: „Fordulatot hozhat a bűnügyben, hogy a közelmúltban egy férfi azzal kereste meg a jelenleg magánnyomozóként, korábban a BRFK kiemelt operatív főnyomozójaként tevékenykedő Labanc Ferencet, hogy a merénylet elkövetése körüli időpontban a robbantás helyszíne közelében látta Rohácot. Labanc az ORFK illetékes munkatársához irányította a férfit, aki már fel is vette vele a kapcsolatot.””
Csibra Tibor (Magyar Nemzet): „ÚGY TUDJUK, az Aranykéz utcai merénylet ügyében tizenhárom év után jelentkezett tanú a rendőrség egyik volt operatív tisztjével osztotta meg értesüléseit, aki az ORFK-hoz irányította a robbantás idején a környéken pincérként dolgozó férfit.
Privatkopo.hu: „A volt operatív főnyomozó elmondta: a felszolgálóként dolgozó férfi nem bízott a korábbi rendőri vezetésben, félt, hogy Rohác tudomására juthat a vallomása, és ezzel életveszélybe sodorja magát. Most viszont úgy érezte, hogy a nyomozóhatóság valóban fel akarja göngyölíteni a szlovák bűnöző viselt dolgait, ezért kereste meg az egykori operatív rendőrtisztet, akiről köztudott, hogy jelenleg is a leszámolásos ügyek „megfejtésén” munkálkodik.”
Csibra Tibor (Magyar Nemzet): „ÉRTESÜLÉSEINK szerint a tanú eddig azért nem számolt be információiról a nyomozóknak, mert félt, hogy az elkövetők felderíthetik kilétét.”
Csibra „kolléga” lopását az alábbi írásomban tártam a nyilvánosság elé hét évvel ezelőtt, 2011. május 30-án.
„Egy információ utóélete: így lop és hazudik a Magyar Nemzet!”
http://privatkopo.hu/WebArticleShow.aspx?MN=Hirmix&AGM=Joghalo&AN=mnemzet&LN=Hungarian
Csibra tehát – hét év várakozás után – tegnap vélte elérkezettnek az időt, hogy elégtételt vegyen rajtam korábbi sérelméért. Ennek érdekében felhasználta a munkaadója lapját, visszaélt az újságírói hivatásával, önös érdektől vezérelve igyekezett hiteltelenné tenni a Pestisracok.hu olvasóközönsége előtt.
A 7 évvel ezelőtt elkövetett cikklopása után ebbe is belesült. Odakozmált. Megint.
Az alábbiakban bemutatom, hogyan tudósítottak más lapok munkatársai ugyanarról a bírósági tárgyalásról, amelyen Csibra is jelen volt.
Magyar Idők (Tar Hajnalka)
https://magyaridok.hu/belfold/tobb-tettese-is-lehet-a-terez-koruti-robbantasnak-3005179/
Magyar Hírlap (Pataki Sára)
http://magyarhirlap.hu/cikk/115796/Kepbe_kerult_egy_szerb_elkoveto_es_egy_rejtelyes_informator_is
24.hu (Kolontár Krisztián)
(Valencsik Ferenc)
Forrás:privatkopo.hu
Tovább a cikkre »
