A Mandinerben az ifjúság helyzetéről, a Figyelőben a hetvenéves Kínai Népköztársaságról, a HVG-ben pedig az újra népszerű bakelitekről lehet olvasni.
A Mandinerben arról lehet olvasni, hogy merre tart a magyar ifjúság. A hetilap kiemeli, hogy 2000-ben indult el a nagymintás ifjúságkutatás Magyarországon, és azóta négyévenként elvégzik, kirajzolva a legfrissebb trendeket. Legutóbb 2016-ban vizsgálták a fiatalok mindennapjait és a lehetőségeit. A felmérés egyik nagy újdonsága volt, hogy
korábban jóval többen látták borúsan a jövőjüket,
2016-ra ez megváltozott és jobb lett a helyzet. A korosztály a korábbiakhoz képest még a munkavállalási lehetőségeivel és az anyagi helyzetével kapcsolatban is elégedettebbé vált. A nyelvtudás saját érzésük szerint jelentősen növekedett a 15 és 29 éves fiatalok körében, bár a nyelvvizsgával rendelkezők aránya 2012-höz képest nem változott. A családalapítás trendje nem fordult meg az évezred eleje óta. Ez annak ellenére így van, hogy a felmérésekből az is megállapítható, a házasság és a gyermek az ifjúság gondolatvilágában is egyértelműen értékként jelenik meg.
A Figyelő a 70 éves Kínai Népköztársaságról közöl összeállítást. A hetilap hangsúlyozza, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök a maoista hagyományokhoz visszatérve képzeli el a globális befolyását egyre jobban kiterjesztő távol-keleti ország következő évtizedeit. Pekingben nagy reményeket fűznek az elnök által 2013-ban meghirdetett Új selyemút projekthez. Azt várják tőle, hogy az ország gazdasági befolyása globálissá válik, új lendületet adva a gyarapodásnak. A projekt első szakaszában a közlekedési-szállítási infrastruktúrát építik ki, a másodikban – amely az elsővel párhuzamosan fut – cégeket, bankokat vesznek. Nyugat-Európában ez a felvásárló politika elsősorban az élenjáró technológiát alkalmazó vállalatokat veszi célba. Szakértők szerint
politikailag Kína úgy növeli globális befolyását, hogy gazdasági terjeszkedését használja előőrsként.
A HVG-ben arról lehet olvasni, hogy nem csupán nosztalgia hajtja, hanem a fiatalabbak is rákaptak a hagyományos hanglemezekre, amelyek eladásai évről évre rekordokat döntenek. A globális zenei piacnak a legfrissebb felmérések szerint a bakelit még mindig csak a 3,6 százalékát teszik ki, de az eladások már 13 éve megszakítás nélkül emelkednek, és a szegmens már dollármilliárdossá nőtte ki magát. A nemzetközi trendek többé-kevésbé Magyarországon is érzékelhetők. A magyar piacon még mindig majd hétszer annyi CD-t lehet eladni, mint bakelitet, ám az utóbbiak száma a világszerte tapasztaltnál is dinamikusabban növekszik.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
