Vegyesgyümölcs-leves kompótból, vizes zöldségleves, rántott párizsi, desszertnek egy kocka piskótatészta. Az iskolai menzák népszerűtlensége mára legendás, jó, népszerű menzára leginkább csak magániskolákban találunk példát. Egy fővárosi iskolában lelkes szülők MAMZA néven különleges összefogást kovácsoltak, bevontak és meggyőztek mindenkit, akit kellett, az eredmény pedig talán túl szép ahhoz, hogy igaz legyen: ősztől lesz svédasztal, választható menü, salátabár helyi termelőktől, friss alapanyagokból. Mindez ráadásul nem egy külső budai magániskola kávézójában, hanem két „fapados” belső-ferencvárosi állami suliban. Elmondták, hogyan sikerült, és azt ígérik, hogy bárkinek segítenek utánuk csinálni.
Egyszerűen nem finom, nem eszik meg a gyerekek – ez talán a legismertebb és végeredményben mindent eldöntő érv a jelenlegi menza ellen a legtöbb állami iskolában. Persze aki gyereket nevel jól tudja, hogy nekik megfelelni reménytelen vállalkozás, de mit tehetünk, szülőként próbálkozunk.
A közoktatásban viszont mintha ezt már évtizedekkel ezelőtt feladták volna. A menzán vagy megeszi a gyerek, amit kap vagy nem, és ha nem, akkor éhen marad vagy megy az iskolai büfébe.
„A centralizált működésből adódóan az étel az iskolai menzákon nem friss alapanyagokból készül, nem jó minőségű, nincs választási lehetősége a diákoknak, a végeredmény pedig rengeteg élelmiszerhulladék – az egész úgy ahogy van nagyon messze van a fenntarthatóságtól”
– sorolja nekünk a tényeket Barsabás-Sánta Edina, a Bakáts Téri Ének-Zenei Általános Iskola szülői munkaközösségének tagja. A szakmája szerint fenntarthatósági szakember az egyik alapítója annak a MAMZA nevű programnak, amelyet többek között az iskolai közétkeztetés megreformálására hoztak létre helyi lelkes szülők és szakemberek a Belső-Ferencvárosban.
Egy szülőkre és termelőkre épülő társadalmi startup
A MAMZA alulról szerveződő közösségként jött létre, hogy összekapcsolja a szülőket, termelőket, intézményeket és támogatókat. Modern, gyerekbarát menzára láttunk már példákat magániskolákban, ezért külön öröm, hogy mindez most a Ferencvárosban egy állami iskolában született meg. Hiszen
minden gyermek megérdemli az egészséges ételt, minden család a megbízható, helyi élelmiszert, minden termelő pedig a közvetlen piacot és a megbecsülést.
Hogyan lehet elérni, hogy meg is valósuljon, amit a szülők kitalálnak?
A menza megújítása két éve került először szóba, az első konkrét lépéseket pedig egy évvel ezelőtt tették meg a szülők. „A csillagok szerencsés együttállása volt, hogy minden fronton támogatásra találtunk: mellénk állt az iskola vezetése és a Ferencvárosi Önkormányzat is. Plusz lökést adott, hogy Budapest is csatlakozott az EU-s SchoolFood4Change menzareform programhoz, amely komoly szakmai, edukációs hátteret biztosít az iskolai étkeztetés megreformálásához.
Ez pont olyan példátlan kezdeményezés, mint amilyennek látszik, mert bár olyan már előfordult, hogy egy intézményben az igazgató vagy a szülők nyomására elindult némi változás, esetleg az étkeztető cég próbált ki egy-egy újítást, ilyen léptékű összefogást viszont nem láttunk menza-ügyben.
Mára az önkormányzat, az iskola, a közétkeztető cég, a szülők és a gyerekek – igen, nem tévedés, ők is – szorosan együttműködnek. „Nem egyedül szeretnénk megváltani a világot, létrejött egy iskolai élelmezési munkacsoport, amely az érintett szülőkből, önkormányzati és civil szakértőkből, többek között a Tudatos Vásárlók Egyesülete és a Felelős Gasztrohős Alapítvány szakembereiből és az iskola vezetőiből áll” – meséli Barsabás-Sánta Edina.
A hagyományos menzakoszt nehezen fogy az iskolákban
„Az egyik legnagyobb változás, hogy – most először – elindult egy valódi párbeszéd. Az eddig megszokott eszi, nem eszi, nem kap mást hozzáállás helyett partnernek tekintjük a gyerekeket és a szülőket, akik egyébként nagyon hálásak, hogy adunk a véleményükre. A gyerekek például a kezdeti meglepődés után elárasztottak minket ötletekkel, javaslatokkal” – meséli Barsabás-Sánta Edina.
A program két „első fecskével” élesedik ősszel, a Bakáts térihez a Molnár Ferenc iskola is csatlakozott.
Szemléletformálás és svédasztal
A MAMZA menzareform messze nem csak az iskolai menü megújítását jelenti.
Persze azt is, többek között a svédasztalos tálalás és a választható menü bevezetését, ami forradalmi változást ígér. „Abban a néhány iskolában, ahol már – kísérleti jelleggel – bevezették, egyértelmű siker: 40-50%-kal kevesebb étel megy a kukába, a gyerekek pedig imádják”, árulja el a szakember.
A MAMZA menzán minden nap egy leves és két (hasonló típusú) főétel közül lehet választani, emellett lesz salátabár és gyümölcsválaszték is. A különböző nemzetek konyhája is megjelenhet majd az étrendben, a gyros tál például.
A menü nem minden, sőt, Barsabás-Sánta Edina (jobbra) szerint még csak nem is elég ahhoz, hogy valóban változzanak a dolgok, ha nem társul mellé edukáció és szemléletformálás
„A szemléletformálásba beletartozik az is, hogy a gyerekek érezzék a közösségi étkezés erejét és tiszteljék meg, amit esznek, hogy megértsék, mi jelent a gyakorlatban az egészséges étkezés és a fenntarthatóság.
Ezért minden hónapban tematikus programokat szervezünk, bevonva a szülőket is, és minden osztályban egy menzanagykövet is népszerűsíti az új menzát” – sorolja a terveiket a programban szülőként és szakértőként is részt vevő alapító.
Az étel megbecsülése, a helyi, szezonális alapanyag kiemelten fontos pillére a MAMZA programnak, hiszen ezek nem csak a környezetnek és a helyi kistermelőknek, de bizonyítottan jók az egészségnek is. Ezt segíti a helyi termelőkkel együttműködve megszervezett sulipiac, amely a szülőkhöz, a családokhoz is elviszi az egészséges alapanyagokat. Ők közvetlenül az iskolánál kialakított átvevőponton vásárolhatják meg a friss zöldségeket, gyümölcsöket és más élelmiszereket. A menzareform, az edukáció és a sulipiac így kéz a kézben jár.
A változásban partnerként segíti a Ferencvárosi Önkormányzat is – máshogy nem is sikerülhetne -, amely a nyár elején írta ki az új közétkeztetési tendert. A friss eredmény szerint a piac egyik nagy szereplője, a Hungast nyert, a amely már több iskolában megvalósította például a svédasztalos menzát.
A ferencvárosi egyébként az első budapesti önkormányzat, amely ezeket az elveket a fókuszba helyezve fogalmazta meg a pályázati kiírást.
Most is úszik répa a levesben, csak íze nincs
A MAMZA menzareform központi kérdése a minőség, amely – legalábbis túl az elvek szintjén – eddig mintha nem lett volna szempont a közétkeztetésben. Tarcali Eliza Csenge, a Ferencvárosi Intézményüzemeltetési Központ dietetikusa szerint a jelenlegi központosított iskolai étkeztetés a tömegtermelésen alapul, ahol pedig a mennyiség a prioritás, az arányosan a minőség rovására megy.
„Annak ellenére, hogy rendelet szabályozza – viszonylag korszerűen – a különböző tápanyagok és alapanyagok arányát, például a só- és cukortartalmat vagy a gyümölcsök mennyiségét az étrendben, a tapasztalat az, hogy ritkán kerül minőségi alapanyag a tányérra az iskolai menzákon.”
Tudomásul kell venni, hogy egy mai, 21. századi gyerek már nem fogadja el azt a menzakosztot, amit 10-20 elénk raktak. A közétkeztetésnek is fejlődnie kellett volna az idővel, de ez nem történt meg, vallja Tarcali Eliza Csenge.A szülők nehezen engedik el a húst
S ha már szóba kerültek a mai gyerekek: az is gátja a változásnak, hogy a közétkeztetés szereplői gyakran egymásra mutogatnak, hiába készít ugyanis egészséges (és akár finom) ételeket a megbízott cég, ha a gyerekek többsége otthonról sem pozitív mintát hoz.
„Mi, magyarok nagyon földhözragadtak vagyunk, nem szívesen nyitunk az újdonságokra és engedjük el a régi beidegződéseket. Sokan például még mindig meg vannak róla győződve, hogy energiát nyerni kizárólag húsból lehet, ezért annak minden nap kell kerülnie a tányérra, holott ez nem igaz, hiszen a hüvelyesek vagy a tejtermékek is remek fehérjeforrások”, mondja a dietetikus.
A betonfőzelék emléke még mindig kísért, mégis ez a zöldség tarolt a kihíváson
Egyébként a húsfogyasztás csökkentése is a prioritások között van, a heti egy húsmentes nap tervezett bevezetése is ezt szolgálja a megújított menzán. Köztudott az is, hogy hazánk az utolsók között kullog Európában a zöldségfogyasztásban is, a dietetikus szerint éppen ezért fontos együtt dolgozni a szülőkkel, formálva az ő hozzáállásukat is.
Az otthoni mintát persze nehéz felülírni, a gyerekek ízlésprofilja néhány éves korukra többé-kevésbé kialakul. „Az új ízek beépítéséhez idő kell, ezen dolgozni kell, ezért is szervezünk tematikus programokat, kóstoltatásokat, sőt, élményfoglalkozásokat az iskolában”, magyarázza Barsabás-Sánta Edina, a MAMZA program szakembere.
Örömmel átadják a tudást, lehet utánuk csinálni
A hamarosan induló tanév első két hónapja még átmeneti időszak lesz, novemberre fut ugyanis ki a jelenlegi étkeztető cég szerződése, utána indulhat élesben a MAMZA menza. Még javában zajlik az ebédlő átalakítása, hogy megvalósulhasson a svédasztalos tálalás. A szabadszedéses pult megépült, most a dekoráción dolgoznak, amelynek kitalálásába bevonták a gyerekeket és a szülőket is.
A Bakáts téri ugyan a 330 diákjával viszonylag kis iskola, de a Molnár iskola tanulóival együtt az érintett 1000 család már értékelhető tapasztalatot jelent majd a továbblépéshez. Nem titok ugyanis, hogy szeretnék hálózattá bővíteni a programot és újabb iskolákat ösztönözni a változtatásra. Az érdeklődőket tapasztalataikkal és kidolgozott, bevált akciótervvel tervezik segíteni.
„Biztos vagyok benne, hogy vannak helyek, ahol a szándék már megvan, csak az elinduláshoz kell egy kezdő lökés – ezek lehetünk mi”, vallja Barsabás-Sánta Edina.
A rendszeres visszajelzés is része az új rendszernek, nemcsak a gyerekek, de a szülők részéről is – ez teszi lehetővé a folyamatos finomhangolást. A közbeszerzési eljárásban ezért kifejezetten olyan céget keresett az önkormányzat, amely nyitott a szoros együttműködésre, annál is inkább, mert ez a modell mindenki számára új.
Mennyibe kerül mindez?
Jogos kérdés, hogy mennyibe fog kerülni az „álommenza” a családoknak, már csak azért is, mert a minőségi alapanyag akkor is többe kerül, mint a silány, ha rövid ellátási láncon keresztül, a helyi termelőket is bevonva szerzik be.
Barsabás-Sánta Edina szerint valamennyivel valóban drágább, ezért elengedhetetlen az (egyébként a kerületben évek óta változatlan) étkezési díjak megemelése, de csak vállalható mértékben. Az önkormányzat támogatása mellett szóba került a közösségi finanszírozás bevonása is, a termelők részvételével, illetve a program jó eséllyel indul uniós pályázatokon is, az EU ugyanis jelenleg is számos hasonló projekt finanszírozásában vállal részt.
Képek: Pomaranski Luca/Tudatos Vásárló
Ez a tartalom a Turn the Tables projekt keretében, az Európai Unió pénzügyi támogatásával valósult meg. A tartalomért kizárólag a Tudatos Vásárlók Egyesülete vállal felelősséget, az nem tükrözi feltétlenül az Európai Unió álláspontját.
Ez a poszt Igazi menzaforradalom. Gyrostál és választható menü is lesz ősztől két állami általános iskolában először itt jelent meg: Tudatos Vásárlók.
Forrás:tudatosvasarlo.hu
Tovább a cikkre »
