Molnár Viktor tavaly novemberben érkezett Gazientepbe, hogy egy önkéntes program keretén belül segítsen a szír menekült gyermekeken. Magyar kollégájával új projekten törik a fejüket, hogy a leginkább rászorulókhoz is eljussanak. Pár héttel ezelőtt Athénban járva testközelből tapasztalta meg a görög–macedón határ lezárásával kialakult drámai helyzetet. A fiatal férfi fotókon örökítette meg a görög fővárosra zúdult embertömeget, valamint megosztotta portálunkkal törökországi élményeit.
Molnár Viktor immáron másodszor vesz részt önkéntes munkában Törökországban, két évvel ezelőtt egy környezetvédelemmel foglalkozó egy hónapos projekt kedvéért utazott Gazientepbe, ám most a European Voluntary Service (EVS) szárnyai alatt segít a menekült gyermekeknek.
Gazientep mindössze hetven kilométerre fekszik a szír határtól, így ez az első nagy város, mellyel a szír menekültek találkoznak. A hivatalos adatok szerint csak ebben a városban 450 ezer regisztrált menekültet tartanak számon, ám Viktor szerint ez egy óvatos becslés, ennél jóval többen tartózkodnak jelenleg is Gazientepben. A legfrissebb adatok szerint 2 millió 627 ezer szír menekült él Törökországban, és egyelőre nem lehet tudni, hogy Európa vagy Törökország jár-e jól az unió és a törökök között létrejött egyezséggel, melynek értelmében Görögország visszaküldheti a Törökországból érkező menekülteket. Ugyan a megállapodás értelmében az uniós tagállamok hetvenkétezer szíriai befogadását vállalják, ez a szám mégis eltörpül a jelenleg Törökországban tartózkodó szírek mellett.
Forró teáért áll sorba egy szír menekült kisgyermek Athénban, 2016. február 21-én Fotó: Molnár Viktor
A harmincéves fiatal egyébként kissé ironikusan jegyzi meg, hogy Európa már pár tízezer menekülttől bepánikolt a migrációs válság kezdetén, a törököknek pedig egyetlen városban kell azzal szembesülniük, hogy több százezer fős hullám érkezik hozzájuk délről, a határos Szíriából. Viktor összevetette két évvel korábbi tapasztalatait a jelenlegi Törökországgal, és szomorúan magyarázza, hogy a korábbi emlékeiben boldogabb török emberek sejlenek fel. A szír háború és migránshelyzet árnyéka nem tűnik el nyomtalanul az arcokról. Viktor azt is megjegyzi, hogy a menekültek jelenléte komoly anyagi terhet jelent a helyiek számára. Az ingatlanárak szinte a triplájára nőttek, a török emberek elvesztették munkájukat, hiszen a menekültek náluk sokkal kevesebb pénzért is hajlandóak dolgozni. Bár azt gondolhatnánk, hogy a törökök épp emiatt gyűlöletet éreznek a bevándorlók iránt, a helyzet azonban egészen más. Úgy látja, hogy a törökök tisztában vannak azzal, hogy egyszer akár őket is megérintheti a menekülés szele, így megértik a szíreket.
Nem fenékig tejfel az élet
Viktor, aki egyébként fotósként és videósként is dolgozott korábban, szomorúan meséli legutóbbi élményét. Az éj leple alatt kirabolták. Ellopták a telefonját, a laptopját, és ez nem csak a pénztárcáját viseli meg. Talán örökre elvesztette a számítógépén tárolt fotóit és korábbi munkáit. Amellett, hogy a biztosító nem akar fizetni, uniós állampolgárként az EU-tól sem kapott segítséget, így lesújtó és határozott véleményt fogalmazott meg ezzel kapcsolatban. Azzal, hogy az unió cserben hagyja saját önkéntesét egy ilyen áldatlan helyzetben, földbe tiporja az önkénteskedés jó hírét és alapelveit.
Egy európai a törökök között
Amellett, hogy Viktor minden erejével a munkájára koncentrál, jut ideje felfedezni a környéket is. Utazásai során elég sok nehézségbe ütközik a titkosszolgálatok és a rendőrség munkája miatt. Előfordul, hogy naponta többször igazoltatják az egyenruhások, akik gépfegyverrel az oldalukon szólítják fel, hogy azonosítsa magát. Belenéznek a táskájába, ellenőrzik a híváslistáját, megnézik, milyen képeket csinált.
Ám az egyszerű és átlagos török emberekről Viktornak merőben más benyomása van. A nyelvi problémák ellenére a helyiek nagyon barátságosak és segítőkészek. A magyar önkéntes legtöbbször autóstoppal fedezi fel a környéket, amikor a törökök megtudják, hogy a fiatal srác önkéntesként dolgozik, a legtöbb helyi megvendégeli, ebédre, reggelire hívja, hiszen örülnek annak, hogy látnak egy európait Törökország szívében.
Korábbi élményekből új projektet gyúrnak
Nyilatkozónk magyar önkéntes társával egy új projekt elindításán fáradozik Gazientepben. Terveik szerint heti egyszer 2-300 adag ételt főznének, melyet szétosztanának azok között, akik arra leginkább rászorulnak. Az ötletet pedig a pár héttel korábbi athéni kirándulásuk alkalmával megtapasztalt élményeikből merítenék. Viktor február végén érkezett Athénba, pontosan abban az időszakban, amikor a macedón hatóságok lezárták a görög–macedón határt, emiatt drámai helyzet alakult ki Görögországban. Több mint huszonötezer menekült bolyongott az országban.
Ételt osztanak az önkéntesek Athénban, 2016. február 21-én Fotó: Molnár Viktor
A regisztrációs központok, a befogadó táborok zsúfolásig teltek. A menekültek között sok volt a gyermek és az orvosi segítségre szoruló idős ember. A magyar önkéntes társával együtt épp ezért csatlakozott ahhoz a projekthez a görög fővárosban, melyben a rászorulókon segítettek ételosztással. Az eseményekről Viktor fotókat készített, mint mondja, legtöbben az utcákon és a tereken töltötték az éjszakát. Nyilatkozónk az ottani önkéntes csapattal összefogva legalább 400-500 menekültnek főzött meleg ételt, egy menekültszállón pedig reggelit készített száz embernek. Viktor itt számos olyan történetet hallott a menekültek utazásával kapcsolatban, amilyet már sokszor és sok helyen lehetett olvasni: hogyan szedték rá az embercsempészek üres ígéreteikkel a migránsokat, hogy több ezer euró fejében eljuttatják őket egészen Ausztriáig, a Nyugat kapujáig. A végeredményt mi, magyarok a saját bőrünkön érezhettük.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
