Oroszországot és Németországot Ukrajna és Lengyelország kikerülésével összekötő, 200 ezer acélcsőből álló, 1234 kilométer hosszú Északi Áramlat 2 vezetékeiben mintegy félmilliárd euró értékű gáz áll jelen pillanatban is. Ez a mennyiség 330 millió köbméter, ami több mint 100 ezer családi ház számára lenne elegendő a következő tél átvészeléséhez.
A német szövetségi kormány február 22-én, azonnali hatállyal függesztette fel az Északi Áramlat 2 földgázvezeték üzembe helyezésének folyamatát, válaszul arra, hogy Oroszország a nemzetközi jog súlyos megsértésével elismerte a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadár területek függetlenségét. Olaf Scholz német kancellár berlini bejelentését Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője mikroblogján üdvözölte a német döntést, mint írta: az amerikai elnök hivatala szoros egyeztetéseket folytat Németországgal az ügyben.
Az öt pénzügyi befektető csoport, amely Németországból, Ausztriából, Franciaországból, Hollandiából és Nagy-Britanniából érkezett, befektetését veszteségként leírta, mivel a beruházó, a svájci Nord Stream 2 AG, amely az orosz Gazprom állami csoporthoz tartozik, fizetésképtelenné vált, székhelyéről, amely az adóparadicsom svájci Zug kantonban volt, elbocsátotta összes alkalmazottját – írja a Focus német lap.
Csakhogy az Oroszországot és Németországot Ukrajna és Lengyelország kikerülésével összekötő, 200 ezer acélcsőből álló, 1234 kilométer hosszú Északi Áramlat 2 vezetékeiben mintegy félmilliárd euró értékű gáz áll jelen pillanatban is. Ez a mennyiség 330 millió köbméter, ami több mint 100 ezer családi ház számára lenne elegendő a következő tél átvészeléséhez. A gáznak és a vasnak azonban nincs gazdája. A finanszírozókat, akik egyébként mintegy háromnegyed milliárd eurót süllyesztettek el, mégsem érinti rosszul a helyzet, mivel jelenleg mindannyian jól keresnek a brutálisan emelkedő energiaárakon. Olyan cégekről van szó, mint a Shell, az osztrák OMV, a német Uniper és a Wintershall.
A „helyzet zavaros, tisztázatlan, szabályozatlan. Egyik fél a másikra vár” – állítják a Zeit online riporterei, akik megpróbálták kibogozni a helyzetet. Nem világos ugyanis az, hogy a csővezetéket le kell-e bontani, ha nem használják, és nem tartják karban. A bontásért a már nem létező Nord Stream AG lenne felelős, a Gazprom pedig, mint tulajdonos és esetleges jogutód, akár blokkolhatja a projektet, mivel Németország tagadta meg a vezeték üzembe helyezését.
A Nabu környezetvédelmi szervezet, amely kezdetektől fogva ellenezte a projektet, két keresetet is benyújtva ellene, most erősen aggódik. Kim Detloff, a Nabu szakértője azt mondta, amint az előírt karbantartások és ellenőrzések megszűnnek, megkezdődik a bomlás: először rákok telepednek meg a csövön, üledék rakódik le, majd valamikor a műanyag bevonat elkezd lebomlani, és megkezdődik a csövek rozsdásodása.
Ezután pedig, különösen a műanyagból származó szennyező anyagok megzavarhatják az ökoszisztémát. Detloff a Zeitnek úgy nyilatkozott, „ha a vezetékre már nincs szükség, és elveszítette létjogosultságát, akkor vissza kell bontani”. Csakhogy, jelenleg senki sem érzi magát felelősnek a kérdésben.
A projekt német támogatói emellett egyre nagyobb politikai nyomás alá kerülnek, Mecklenburg-Elő-Pomeránia miniszterelnöke, Manuela Schwesig, aki az SPD képviseletében tavaly egyértelmű választási győzelmet aratott, most komoly politikai össztűz alá került a CDU és a Zöldek részéről.
A támadások célpontja az „Éghajlat- és Környezetvédelmi Alapítvány”, amelynek létrehozását a tartományi kormány 2021 elején szorgalmazta, hogy megvédje a csővezeték építését az esetleges amerikai szankcióktól. Az alapítvány 20 millió eurót kapott a Nord Stream 2 AG-tól, és 200 000 eurót az államtól.
Anton Hofreiter zöldpárti parlamenti képviselő közölte: „sürgősen ki kell vizsgálni, hogy Mecklenburg-Elő-Pomeránia kormánya hogyan vált az Északi Áramlat 2 strómanjává a balti-tengeri gázvezeték megépítésének erőltetésével”.
Hofreiter egy alkalmat sem hagy ki egyébként, hogy Ukrajna támogatójaként, egyben Putyin ellenségeként pozicionálja magát.
Schwesig elismerte, hogy tárgyalásokat folytatott az Északi Áramlat 2-vel, de kiemelte, hogy „magunk hoztuk meg a döntéseinket az állami kormányban és az állami parlamentben, senki más”. Az viszont tény, hogy az alapítványtól sem várható el egy esetleges bontásban való részvétel.
A helyzet jelenleg az, hogy a csövek a tenger fenekén fekszenek, tele gázzal, és annak a reménynek a mementói, hogy Nyugat-Európa bármikor olcsó energiát tud beszerezni Oroszországból. Ez egyelőre azonban csak vágyálom marad – fogalmaz a német lap.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
