Tavaly véget ért az olcsó hitelek korszaka, állítják a szakértők, hozzátéve, hogy a lakáshitelek tekintetében az elmúlt években tapasztalt hitelfeltételek szokatlanok voltak, és egyik mellékhatásaként növelték a lakosság eladósodottságát. Idén azonban várhatóan megáll vagy csökkenni fog a háztartások eladósodottsága. A Fingo.sk elemzése szerint a karamtlábak emelkedése sem lesz annyira látványos, mint a tavalyi év második felében.
Tavaly év elején a lakáshiteleket rekordalacsony áron kínálták a bankok, majd néhány hónap leforgása alatt rekordmagas kamatlábak alakultak ki a súlyos inflációs nyomás és az orosz-ukrán háború eredményeképpen. Drágultak a bankközi eszközök is, amelyek szintén rásegítettek a kamatlábak növekedésére. Ezt követően az Európai Központi Bank is mennyiségi szigorítás mellett döntött, ami az irányadó kamatlábok több lépcsőben történő, meredek emelését jelentette.
“A kamatok meredek emelése sokkhatást idézett elő, amelyhez az emberek fokozatosan alkalmazkodnak. Ahogy más területeken, itt is kénytelenek összébb húzni a nadrágszíjat és fel kell készülniük a magasabb törlesztőrészletekre”
magyarázta a Fingo.sk hitelekért felelős igazgatója, Eva Šablová.
A 2023-as évben valószínűleg lassulni fog a lakosság eladósodásának üteme mert a drágább lakáshitelt kevesebben engedhetik meg maguknak. Míg 2022 januárjában az 1 százaléknál kisebb kamat mellett a havi jövedelmük elégséges lehetett, az év végére 4 százalékosra emelkedő kamatoknál már nem feltétlenül, mert az jelentősen nagyobb törlesztőrészletekkel járt.
Még ha nem is lesznek olyan meredek kamatemelések, mint tavaly, a hitelek drágulása nem áll meg.
“Ráadásul, januártól szigorodnak a 40 évnél idősebb igénylőkre vonatkozó feltételek, azok esetében főleg, akiknek hiteltörlesztése a nyugdíjas éveikbe is belenyúlik. Az igénylők ezen csoportja alacsonyabb hitelösszeggel kénytelen számolni”
mondta Šablová.
Hogy pontosan hogy alakul a hitelek iránti kereslet, azt a nehezen kiszámítható gazdasági környezet miatt lehetetlen jól előrejelezni. A fő kérdés az, hogyan alakul az infláció és milyen lépéseket helyez kilátásba a jövőben az EKB, illetve milyen mély lesz a gazdasági recesszió. Azt sem lehet előre látni, hogy a válság milyen hatással lesz a munkaerőpiacra, a reálbérekre és a vásárlóerőre.
“Azt várjuk, hogy a kamatlábak emelkedésével csökken az igény a hitelek refinanszírozására, mert akiknek már van ilyen kölcsönük, azok még kedvezőbb kamatozással kötötték azt meg a jelenlegi banki ajánlatokhoz képest. Azok, akiknek épp 2023-ban ér véget a kamatozás rögzítése, elég intenzíven megérzik majd a törlesztőrészletek emelkedését”
emelte ki a szakértő.
Teraz.sk, körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
