Idén 14,3 millió eurót osztanak szét a pártok között, a belügy visszavágná a kisebbek esélyeit Mészáros Richárd2025. 07. 06., v – 16:59
A politikai pártok idén közel 14,3 millió euró állami támogatást kapnak a 2023-as parlamenti választások eredményei alapján. A támogatás összesen nyolc párt és egy koalíció között oszlik meg, amelyek legalább háromszázalékos eredményt értek el. A pénzt a választási ciklus négy évében évente folyósítják, összesen 92,87 millió euró értékben.
A legtöbb támogatásban a választások győztese, a Smer részesül – csaknem 3,6 millió eurót kapnak. Őket követi a Progresszív Szlovákia (PS) több mint 2,8 millió euróval, majd a Hlas közel 2,4 millióval. Az OĽaNO (Szlovákia mozgalom), a Kresťanská únia és a Za ľudí alkotta koalíció együttesen mintegy 1,5 millió eurót kap. A KDH több mint 1,1 millió euróhoz, a SaS pedig 1,04 millióhoz jut. A SNS támogatása meghaladja a 935 ezer eurót.
Állami támogatás jár azoknak a pártoknak is, amelyek nem jutottak be a parlamentbe, de legalább három százalékot elértek, így a Republika közel 460 ezer eurót, a Szövetség (Magyar Szövetség) pedig több mint 424 ezer eurót kap.
Szigorodó szabályok
A belügyminisztérium új javaslata szerint a jövőben csak azok a pártok kapnának támogatást, amelyek legalább öt százalékos eredményt érnek el, azaz bejutnak a parlamentbe. Eddig elég volt a három százalék is. Az indoklás szerint így a „valós politikai befolyással nem rendelkező” pártok nem jutnának közpénzhez, és ez egyben ösztönözné őket a választók nagyobb arányú megszólítására.
A tervezet szerint gazdasági visszaesés esetén csökkenhet is az állami támogatás mértéke: ha a költségvetési hiány eléri vagy meghaladja a GDP három százalékát, akkor a pártok támogatása 30 százalékkal csökkenhet.
Átláthatatlanságot és kockázatokat hozhat a változás
A Transparency International Slovensko (TIS) figyelmeztet, hogy az új szabályok kevesebb átláthatóságot és nagyobb kockázatot hozhatnak a kampányfinanszírozásban. Szerintük a kisebb pártok kénytelenek lesznek „mesterséges vagy spekulatív” szövetségeket kötni, ha el akarják kerülni a pénzügyi ellehetetlenülést.
Kiemelték, hogy az új szabályozás a leggazdagabb pártokat nem érinti hátrányosan, miközben a többiek számára a kampányköltségek előteremtése még nehezebbé válik, a kampányhitelek pedig túl nagy kockázatot jelentenének.
A TIS szerint az is aggályos, hogy a gazdasági helyzet romlása miatt a kormányzati hibák következményeit az ellenzéki vagy új pártok szenvedhetik el. Rámutattak arra is, hogy 2002 óta a parlamenten kívüli pártok csupán a teljes támogatási összeg egytizedéhez jutottak, miközben „az egészséges demokráciához a parlamenten kívüli, de releváns pártok is hozzátartoznak”.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
