Hűteni és fűteni is tudunk a napkéménnyel

Hűteni és fűteni is tudunk a napkéménnyel

A napkémény része a Melbourne-i Kingstonban épült új Mentone Reserve Pavilion beépített, fenntartható funkcióknak. A napkémény alul értékelt és kevéssé fejlesztett, napenergiával működő passzív fűtési és hűtési technológia. Az RMIT Egyetem és Kinston város együttműködési projektje ennek megváltoztatását tűzte ki célul, és több energia előállítását maguknak. Végülis az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma (U.S. Department of Energy) úgy becsülte, hogy a világ energiaforrásainak 19%-át fűtésre, szellőzésre és hűtésre használjuk fel. A napkémények akár 50%-kal is csökkenthetik a felhasznált energia mennyiségét, és az RMIT által fejlesztett konkrét projekt maximalizálja a friss levegővel történő szellőztetést, és tűz esetén a füst eltávolítását is, írta az mnnsz.hu.

„Kutatóink igazolták, hogy a napkémények hatalmas előnyöket hordoznak mind az emberek biztonsága, mind a környezet szempontjából” – véli Dr Long Shi, aki az Ausztrál Kutatói Tanács (Australian Research Council) DECRA alapítványi ösztöndíjasa az RMIT-en, és reméli, hogy a kutatás kettős funkcióra vonatkozó megállapításai világszerte több beruházást és napkémény fejlesztést fognak inspirálni. Kingston város tanácsa például a korai szakaszban jelentkező befektetők egyike, mivel a Tanács innovatív módszereket keresett az épületek tervezése során az épületek energiafogyasztásának visszaszorítására, és a napkémény mellett tett le voksát saját új Mentone Reserve Pavilion létesítménye megépítése során. Kingston polgármestere, Georgina Oxley „valóban figyelemre méltó tervezésnek” nevezte.

Hogy működik?

A meleg levegőről két dolgot mindenki tud, azt, hogy felfelé száll, és hogy a politikusokat ez tölti ki. Talán az előző magyarázza az utóbbit. Mindenesetre azt a tényt, hogy a meleg levegő felfelé száll, a napkémények előnyként hasznosítják. A nap felmelegíti a  kémény belsejében a feketére festett hőelnyelő falat, ami felmelegíti a kémény belsejében lévő levegőt. A kémény alján és tetején található szellőzőnyílások szabályozzák a levegő áramlását, akár a levegő fűtéséről, akár hűtéséről van szó. Amikor a meleg levegő felemelkedik és távozik a kémény tetején, akkor a kémény alján hideg levegő áramlik be, ez a ciklus természetes szellőzést biztosít az épületnek. Amikor a kinti hőmérséklet lehűl, akkor a kémény lezárható, és a bent rekedt hőt visszafelé, az épület irányába vezetik. Ebben az egyszerűen elegáns tervben nincs semmi, ami egyszerűen elegáns lenne. Mint ilyet, olcsón be lehet szerelni utólag is, vagy új épületbe is integrálható.

Hírdetés

Senkit nem hagyunk hátra

A RMIT modellezése azt mutatja, hogy a napkémény meghosszabbítja az épületből történő biztonságos menekülés idejét, a körülbelül tíz percről több mint 14 percre. A 14 perc bármilyen mérvével mérve elég hosszú idő, egy átlagos YouTube videó hosszúsága nem éri el 12 perc, úgyhogy ha tűz üt ki az épületben, ne aggódjon, nézze végig a következő videót, csak utána ugorjon talpra.

Bár azt hozzá kell tenni, hogy az evakuációhoz rendelkezésre álló idő 6-szorosára növekedése kifejezetten a Mentone Reserve Pavilion-ra készített statisztika, amely magában foglalja az RMIT Mérnöki karának csapata által elvégzett kutatást, amely alátámasztja a napkémények szellőzésre és füstelnyelésre vonatkozó kapacitását. Tűz esetén a napkémény beszívja a füstöt, ugyanúgy, ahogy a forró levegőt, így a látótávolság kedvezőbb marad, a hőmérséklet és a szénmonoxid szint alacsonyabb marad. Az RMIT Egyetem szénmonoxid szint modellezése bemutatja a drámai különbséget a CO szint tekintetében körülbelül 16 perccel a tűz keletkezését követően, a napkémény esetében (fenti kép) és anélkül (alsó kép). „Ez épületenként változó lesz” – jelezte Shi – „de azt tudjuk, hogy minden plusz idő rendkívül értékes és növeli a tűzbiztonság mértékét, amely végső soron életek mentését teszi lehetővé.”

100.000 Ft-ból napelemes rendszer Európai Uniós támogatással? Kérjen itt ajánlatot. 5 perc alatt személyre szabott ajánlatot kap (x)

 


Forrás:alternativenergia.hu
Tovább a cikkre »