Huszonöt évi fegyházbüntetésre ítélte a moszkvai városi bíróság tegnap ifjabb Vlagyimir Kara-Murza ellenzéki politikust hazaárulás és az orosz hadseregről szóló hamis állítások terjesztése címén.
A tárgyalást titkosnak minősítették, és zárt ajtók mögött tartották meg. Az ítélet súlyossága megegyezik az ügyész kérelmével. Az ítélet nem jogerős, Vagyim Prohorov, Kara-Murza ügyvédje közölte, hogy fellebbezést fognak benyújtani ellene.
A nyomozás az orosz hírügynökségek által idézett hivatalos iratok szerint megállapította, hogy a politikus az egyesült államokbeli Arizona állam képviselőházában „politikai gyűlöletből” fakadóan 2022 márciusában „szándékosan hamis információkat hangoztatott arról, hogy az orosz fegyveres erők Ukrajnában lakóövezeteket, szülőotthonokat, kórházakat és iskolákat bombáznak”.
Az elítélt ellen egy második büntetőeljárás is indult, „nemkívánatosnak nyilvánított külföldi vagy nemzetközi nem kormányzati szervezetnek való munkavégzés” címén. A harmadik és legsúlyosabb vád az orosz büntető törvénykönyv 275. cikke szerinti „hazaárulás” vádja volt, amelyért 20 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.
Kara-Murzát a NATO-közgyűlésen, az oslói Helsinki Bizottságban és az Egyesült Államokban elmondott beszédei alapján vádolták meg hazaárulással. A három ügyet összevonták, és az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) hatáskörébe rendelték. Vagyim Prohorov a RIA Novosztyi hírügynökségnek azt mondta, ez az első alkalom, hogy az SZK hazaárulás ügyében járt el, az ilyen esetek eddig az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) hatáskörébe tartoztak.
Az elítélt vétlennek vallotta magát az ellene felhozott vádpontokban, és a sztálini idők koncepciós pereihez hasonlította az ellene lefolytatott eljárást. Az utolsó szó jogán a múlt héten elmondott beszédében azt hangoztatta, büszke arra, hogy szembeszállt Vlagyimir Putyin elnök diktatúrájával és azon döntésével, hogy megtámadja Ukrajnát. „Oroszország szabad lesz!” – jelentette ki a tegnapi ítélethirdetés után helyszíni hírügynökségi jelentések szerint.
A 41 éves ifjabb Vlagyimir Kara-Murza orosz-brit kettős állampolgár, az orosz ellenzéki mozgalom tagja rendszeres vendége volt a Kreml-ellenes fórumoknak Európában és az Egyesült Államokban. Együttműködött a 2015-ben meggyilkolt Borisz Nyemcov orosz ellenzéki politikussal, és saját műsora volt a független hangvételű Eho Moszkvi rádióban. Az elítélt Vlagyimir Kara-Murza (1959–2019) neves újságíró és ellenzéki aktivista fia. Támogatói szerint 2015-ben és 2017-ben mérgezési kísérletet élt túl, amelyek miatt a Kremlt tette felelőssé.
Nemzetközi tiltakozás
Az Európai Unió és az Európa Tanács is elítélte Vlagyimir Kara-Murza meghurcolását és felháborodásának adott hangot az orosz ellenzéki politikus elítélése miatt. Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő nyilatkozatában azt írta: „a felháborítóan kemény bírósági döntés” egyértelműen bizonyítja, hogy Oroszország visszaél az igazságszolgáltatással annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljon emberi jogi aktivistákra és mindazokra, akik ellenzik az Ukrajna elleni háborút. Kijelentette, a titkosnak minősített tárgyalás nem felelt meg a pártatlan és független bíróság előtti tisztességes és nyilvános eljárás nemzetközi normáinak. Kiemelte továbbá: Oroszországnak biztosítania kell a megfelelő egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést Vlagyimir Kara-Murza és minden bebörtönzött számára. Borrell továbbá hangsúlyozta: az EU felszólítja Oroszországot, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül engedje szabadon mindazokat, akiket politikai indíttatású vádak miatt börtönöztek be.
Marija Pejčinović Burić, a strasbourgi székhelyű, 46 tagot számláló Európa Tanács főtitkára nyilatkozatában azt írta: elítéli az orosz ellenzéki vezető kirakatperében kiszabott börtönbüntetést. „Annak ellenére, hogy Oroszország megpróbálja elhallgattatni a kritikusait, hangjukat világszerte meghallják és nem felejtik el őket” – fogalmazott a főtitkár, majd hozzátette: az Európa Tanács teljes szolidaritást vállal a bebörtönzött politikussal, és azonnali szabadon bocsátására szólít fel.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
