Öt és fél évvel az elsőfokú justizmord után, március 16-án újabb elsőfokú ítélethirdetés lesz a Budaházy–Hunnia-perben. Videós tudósítás, valamint dr. Gaudi-Nagy Tamás NJSZ ügyvezető jogi tudósítása a március 8-ai utolsó tárgyalásról.
Öt és fél évvel az elsőfokú justizmord után, március 16-án újabb elsőfokú ítélethirdetés lesz a Budaházy–Hunnia-perben. Videós tudósítás, valamint dr. Gaudi-Nagy Tamás NJSZ ügyvezető jogi tudósítása a március 8-ai utolsó tárgyalásról.
2022. március 8-án befejeződtek a perbeszédek és elhangzottak a vádlottak utolsó szó jogán elmondott beszédei a Budaházy-Hunnia büntetőper 3,5 fél éve zajló megismételt eljárásában (az ügy már a 14. évében jár…) a Fővárosi Törvényszéken az esküdtszéki díszteremben érdeklődők és újságírók jelenlétében. A védők sorát számos nemzeti jogvédő ügyvéd erősíti (dr. Bánka Arnold, dr. Czipri Zoltán, dr. Gyurta Tibor és dr. Novozánszky Ilona), továbbá védők között van dr. Szikinger István ügyvéd is, Budaházy György I. r. vádlott védője. A vádat a korábbiakhoz hasonlóan most is dr. Prancz Balázs központi nyomozó főügyészségi ügyész képviselte. Az eljáró törvényszéki egyesbíró dr. Ignácz György.
Mivel végül elmaradt a sokak által szorgalmazott közkegyelmi megoldás, ezért 2022. március 16-án 8.30 órakor ítélethirdetés lesz az ügyben a Fővárosi Törvényszék II. emelet 36-os tárgyalótermében. A hallgatóságként való jelenlét előzetes regisztrációhoz kötött, ennek részletei: A részvételi szándékot 2022. március 11-én 12.00 óráig kell jelezni az [email protected] e-mail-címen a személyi igazolványban szereplő név megadásával.
Az ítélethozatal előtti utolsó tárgyalásról készített videós tudósításban Budaházy György, dr. Gaudi-Nagy Tamás és dr. Gyurta Tibor, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnökségi tagja nyilatkoznak az ügy várható kimeneteléről és értékelik a megismételt eljárás eredményeit:
A vádlottak nemrég írták: „2016. augusztus végén nagy port kavart a Fővárosi Törvényszék ellenünk hozott igazságtalan, drákói szigorúságú, 125 év összbüntetést kiszabó ítélete. Majd a botrányosan, időn túl, csak 2017 májusára elkészült írásos ítélet indokolást körüllengő okirathamisítás gyanúja keltett még sajtóvisszhangot. Mi a mai napig úgy gondoljuk, hogy itt be is kellett volna fejezni az eljárást a törvényes bírói ítélet hiánya miatt, de nem ez történt, hanem az ügy másodfokra került. 2018 áprilisban aztán a Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság hatályon kívül helyezte ezt a teljesen megalapozatlan elsőfokú döntést és a Törvényszéket új eljárásra kötelezte… A Központi Nyomozó Főügyészségnél megállt az idő: Prancz Balázs ügyész a botrányosan igaztalan és teljesen megalapozatlan vádbeszédében most is 10-20 év körüli büntetéseket kér ránk, hogy a börtönben öregedjünk meg….”
A Hunnia per-perbeszédes szakaszának februári megkezdéséről szóló tudósítás itt található:
Dr. Prancz Balázs ügyész viszontválaszra kapott lehetőséget, ebben meglepően röviden, néhány tekintetben cáfolni törekedett a védelem pozícióit: terrorcselekmény fogalmának szerinte helyes értelmezését adta (lakosság fogalma akkor is értelmezhető szerinte, ha nem a lakosság teljes körét érintette), a védelem szerinte ebben téved. A szakvélemények helyességét vitató védői pozíciókat támadta. Szerinte a XI. r. vádlottnak a nyomozati szakban védője hiába volt kizárva a kamarából, de szerinte joggal járhatott el, mert elég szerinte, hogy ügyvédi igazolvánnyal igazolta magát, a kamarai tagság vizsgálata nem volt szükséges, ezért ezen kihallgatási jegyzőkönyvek bizonyítékként felhasználhatóak és a vádat bizonyító erejűek.
Dr. Gyurta Tibor ügyvéd viszontválaszban reagált:
– a lakosság részcsoportját érintő cselekmény esetén nem jöhet szóba a terrorcselekmény,
– a XI. r. vádlott vallomásait tartalmazó azon kihallgatási jegyzőkönyvek, amely kihallgatásokon az ügyvédi kamarából kizárt védő járt el bizonyítékként nem vehető figyelembe,
– a szagmintás vizsgálat helyes volt és szemben áll az aggályos genetikai szakvéleménnyel, aki amúgy sem kirendelés alapján járt el, az ügyészség ezzel kapcsolatos átirata nem minősült kirendelésnek,
– Benkő György szerepe agent provocateur volt, bizonyítékként figyelembe nem vehetők a vele folytatott beszélgetések.
Feltette végül a kérdést, hogy a perbeszédes tárgyalási napokról mikor lesznek jegyzőkönyvek.
(Egyébként teljes jogos volt a felvetés, mivel Budaházy György I.r.vádlott több tárgyalási napot kitöltő terjedelemben szedte darabjaira tételesen vádpontonként az ügyész vádbeszédet, amely nyilatkozatokra az eljárás minden szereplője érdemben akkor reagálhatna, ha az ezen tárgyalási napok jegyzőkönyvei rendelkezésre állnak.)
Dr. Ignácz György bíró röviden erre akként válaszolt, hogy törvényes határidőben meglesznek a jegyzőkönyvek (30 napon belül), egyébként is: „itt voltak Önök” jelezte a védőknek, mintegy utalva arra, hogy nem tekinti garanciális szempontból lényegesnek az említett jegyzőkönyvek rendelkezésre állását a védelem számára észrevételezés céljából.
Ezt követően dr. Czipri Zoltán ügyvéd számos konkrét kérdést vetett fel, indítványozva az ügyészség általi megválaszolást jelezve, hogy várja a konkrét válaszokat és a válaszok elmaradását egyetértésnek tekinti:
– betartotta-e az ügyészség a törvényességet a nyomozás felügyelet során ?
– rendben van-e, hogy nem törvényes bizonyítékokat használtak fel ?
– rendben van-e, hogy a vád koronatanúja előre megírt jegyzetekből nyilatkozott a tárgyaláson ?
– szemle során helyes-e ha a tanút „segítik” a helyszínek „felismerésben” ?
– helyes-e hogy, ha a nyomozó viszi oda tanút a szemle helyszínre ?
– megengedhető-e családjuk sorsát fenyegetve gyanúsítottakra presszió gyakorlása ?
– helyes-e személyekről készített fényképeket megjelölt formában felismerésre bemutatni ?
– helyes-e az, hogy hatósági tanú nincs jelen házkutatásnál ?
– helyes-e, hogy olyan házkutatási videófelvétel készült, amelyen már előre beszámozott tárgyak láthatók, miközben úgy nyilatkozik a rendőrség a felvételen, hogy akkor járnak ott először?
A bíró jelezte, hogy kérdés feltétel joga a védőt az ügyész viszonylatában nem illeti meg.
Az ügyész nem kívánt semmit reagálni a felvetett kérdésekre.
Érdemi felszólalások körében Budaházy György I. r. vádlott még az alábbiakat fejtette ki:
– úgy látja, hogy ha csak ennyi volt az ügyészség teljesítménye és előadása, amely ráadásul csak általánosságokat érintett, úgy tűnik nem fontos nekik az ügy vagy nem érzik nyerhetőnek,
– önmagáért beszél, hogy nem jött válasz dr. Czipri Zoltán védő kérdéseire, pedig a vád bizonyítása az ügyészség feladata lett volna,
– lakosság egészét kell érintse a megfélemlítési célzat, csak akkor tényállásszerű a terrorcselekmény, jelen ügyben erről nem volt szó,
– a DNS vizsgálat aggályos volt, erre részletesen rámutattak, az ügyészség erre sem adott semmilyen választ,
– az informatikai bizonyítékok kapcsán: a kirendelt szakértő szerint olyan adatok keletkeztek a gépén, amelyek a lefoglaláskor nem voltak még benne, erre magyarázatot kellett volna adni, ez is elmaradt az ügyészség részéről, ezek a bizonyítékok ezért nem használhatók fel terhelő bizonyítékként. (erre a visszásságra több más vádlott is rámutatott ezen a tárgyaláson)
Végül felszólalását még néhány tekintetben kiegészítette, illetve néhány kiegészítő vádlotti felszólalás hangzott el, majd következtek az utolsó szó jogán elmondott vádlotti nyilatkozatok, Budaházy György saját kérésére utolsóként élt ezzel a lehetőséggel:
II.r. vádlott:
– rengeteg meghurcolás, életnehézség érte, már bőven megbűnhődött, de egyébként sem bűnös,
– előzményektől nem lehet eltekinteni, a 2006-os rendőrterror gyalázata sokakban keltett félelmet és felháborodást
– méltányos ítéletet kért,
III.r. vádlott a Himnusz utolsó versszakát mondta el annak utolsó sorát ekként: „megbűnhödte már e 17 a múltat és jövendőt”…
IV.r. vádlott
– szürreális időutazás ez az egész, a kommunizmus idején tettek politikai jellegű ügyekben ilyen sokéves büntetési indítványokat, a politika rátenyerelt az ügyre, megállt az idő az ügyészségnél
– űzze ki a bíróság a terrorcselekményi minősítést, mint politikai motívumot az ügyből
– az igazságszolgáltatás a társadalom érdekeit kell szolgálja, nem mellőzhető a bizonyítékértékelés és a társadalom vélemény
– milyen terrorizmus az, amely mellett tüntetéssorozat áll ki ?
– számos közkegyelmi kezdeményezés volt, még törvényjavaslat szintjén is, nem mondott nemet a javaslatra az Országgyűlés illetékes bizottsága csupán tartózkodott a többség
– a magyar polgárok 10 %-át képviselő önkormányzat támogatta a közkegyelmi kezdeményezést
– ifjúkora legszebb éveit rabolta el ez az ügy
– jogszerű ítéletet kér, kétséget kizáró bizonyosság a bűnösség tekintetében nem áll fent, ezért felmentést kér
V.r. vádlott
– kétséget kizáró bizonyosság nem áll fent, nem merülhet fel az elítélés
– zárt logikai lánc nem áll fent, nem alapozta meg a vádat
– a terrorcselekmény és bűnszervezeti minőség mellőzését kéri
VI.r. vádlott
– 12 éve volt a vádemelés, sok minden történt azóta, de az eljárás miatt gyermeke nincs, párkapcsolatban él, büntetlen
– nem tartja magát bűnösnek, nem terrorista, felmentését kéri
VIII.r vádlott
-történelmi eseményeket önkényes jogi keretek közé helyezték egy koncepciós perben, személyes sorsát fájdalmasan érintő folyamat ez
– felháborító, hogy az ügyészség a 2. fok hatályon kívül helyezést elrendelő döntésének indokolását teljesen figyelmen kívül hagyva nem változtatott az álláspontján,
– egy letűnt korszakban született meg a politikai akarat, amelyhez egy nyugdíjból visszahívott ügyész asszisztált, a terrorvád kifejezetten politikai célokat szolgált
– hatalmas lelki terhet jelentett egyeseknek, hogy asszisztáltak ehhez az ügyhöz, meg is lett a következménye
-szakmai döntést kér, bíróság ne vegyen részt a politikai koncepciós perben, döntsön a védelem javára
IX.r. vádlott
– törvényes és igazság ítélet csak a teljes körű felmentés lehet
– a III. vh. előszobájában vagyunk, 13 év telt el vád alatt, 6 gyermek és teljes család áll mellette
– ügyészség súlyos büntetéseket kér, mire ez a bosszúvágy ? ki akartak minket a forgalomból, de minek ?
– az ügyész említette korábban, hogy könyvet is ír majd erről az ügyről: megírhatja majd erről a könyvét, de az igazat írja meg
– Kenéz Andrea korábbi elsőfokú ítéletet hozó bíró okos, felkészült szakember volt, meglepő ítélet és indokolás született mégis, milyen kényszerek vezethették ebben ?
-miért vontam vissza a beismerő vallomásomat ? – kérdezte az ügyész korábban: azért mert nem igaz, a bírósági szakban tett vallomásom az igaz, mivel kényszer hatása alatt voltam korábban
– amiket átáltünk, azt az ellenségemnek sem kívánom
– embertelen teher volt ennyi tárgyalásra járni éveken át közben gyerekeket nevelni, betegeket járni tanítani
– súlyos börtönévekkel fenyegetni minket éveken át: ez az igazi megfélemlítés
XII.r. vádlott elmondta:
-aktív, hasznos tagjai vagyunk a társadalomnak, nem vagyunk bűnözők, öt kiskorú gyermek tartásáról gondoskodik
– nem tőlünk kell a társadalmat megmenteni
XIII.r. vádlott a bíró derültségét is kiváltó rövid nyilatkozatában megköszönte a bírónak a jó munkát, hogy fogyaszthatóbbá tette ezt az „izgalmas” ügyet.
XV.r. vádlott személyes hangvételű megrendítő nyilatkozatában elmondta, hogy
– felnőtt élete fele elmentem erre az ügyre, gyermeke nem született,
– a vádbeszédben merült fel igazából a meseszövési hajlam: logikátlan, iratellenes
– „háborús” fegyverek használatát az ügyészség milyen alapon állítja?
– a kárpátaljai magyarság bajban van, háború dúl a szomszédban, ennek fényében még inkább borzalmasak ezek a vádak velük szemben
– Tóth Ilonát is ebben a teremben ítélték el, A tanú c. filmet is itt forgatták
– egyik sértett tanúra azt mondja az ügyészség, hogy azóta minden hajnal fél2-kor felriad, de nem kiderült cselekmény miatt, hanem párja elvesztése miatt
– a 4529 napja vele szemben tartó eljárás stressze miatt magasvérnyomás betegsége lett, gyógyszert kell szednie, nem tud jól aludni, gyakran felriad
– rémálmát meséli el, amelyben egy vádlott barátnőjét vesztette el
– legjobb barátját az ügy miatt elvesztette, gimnazista osztálytársainak megbecsülését is
– megpróbálták testvérét behúzni az ügybe, szülei elfordultak tőle
– Budaházy Györgyről elmondta: megjelenése és hangvétele erőteljes, határozottabb az átlagnál, de mégis nagyon jószándékú, egyenes ember
– szerény körülmények között él párjával, jövőtervezés kellene, ehhez felmentés kell
– mindenki megdöbben azon, hogy még tart ez az ügy
– emlékezteti a bírót korábbi mondására „az a dolgom, hogy igazam legyen”, kéri a felmentését
XVI. r. vádlott röviden kiemelte, hogy nem követte el a vád szerinti bűncselekményeket, felmentését kéri.
XVIII.r. vádlott (a volt XVII. r. vádlott nem szerepel már az eljárásban)
– az ügyészség még most is bizonytalan egyes cselekmények kapcsán az elkövetés körülményeit illetően
– robbanószert nem találtak a helyszíneken
– XI.r. vádlott vallomás-visszavonásának oka egyértelmű, kényszer alatt volt
– felmentést kér
Budaházy György I. r. vádlott
– az eljárás során végig együttműködő volt, hogy kiderüljön mi történt, rengeteg munkát tett bele
– hatalmas csalódás, hogy feleslegesnek érezte korábban az elsőfokon a vádlottak és a védelem részéről kifejtett munkát
– elítélően felidézte a korábbi elsőfokú bíró ítélethirdetés utáni döbbenetes szólását: „Budaházy úr Ön mindenben bűnös, ez a lényeg”
– az ügyészség vádbeszédében semmi nem jelent meg abból, hogy mi történt a megismételt eljárásban, pedig halomra dőlt minden bizonyíték végleg
– a bíróság első fokon tévesen magáévá tette az ügyészség koncepcióját
– abban az időben nemzeti radikális körökben tekintélyes embernek tekintettek, ebből indult ki az ügyészség és építette fel a konstruált bűnszervezeti kereteket és az állítólagos terrorcsoportot, amelynek vezetőjének nyilvánították önkényesen
– a konkrét cselekményekből kell kiindulni, nem a prekoncepcióból
– a helyszíneken talál műanyag flakonok, üvegek százfélék voltak, nincs semmi egységes jelleg
– az állítólagos elkövetési öltözet nem volt egységes, ezt képekkel igazolja
– utalt rá, hogy Szilvásy György akkori titokminiszter az egyik tárgyaláson tanúként úgy nyilatkozott róla, hogy frekventált személy, nyilván állandóan meg volt figyelve, így miként tudott volna konspiratív módon megszervezni és működtetni terrorcselekményeket végrehajtó bűnszervezetet, ez a koncepció teljesen alaptalan
– olyan időszakban zajlottak a terhükre rótt cselekmények, amikor az állami terror tombolt, ami az ügyészség miatt büntetlen maradt
– utalt saját, 2006 őszi rendőrterrort bemutató dokumentum-filmkészítési munkájára, teljesen sokkol még mai is ami akkor történt
– ebben az időszakban védtelen volt a társadalom, hatalmas volt a felháborodás, kiszolgáltatottság, de az akkori kormányellenes tiltakozást, ellenállást terrorizmus kategóriájába tenni nem lehet,
– nem vagyunk bűnöző társaság, hasznos, de átlagos tagjai vagyunk a társadalomnak, több esetben nagycsaládos emberek vagyunk
– az elsőfokon kapott 13 évet letöltötte, mert 13 éve zajlik az eljárás, de egyébként sem lehetett a vádakból semmit bizonyítani
– igazságos és felmentő ítéletet kér magára és vádlottársaira.
Végül a bíró bejelentette, hogy az eljárást lezárja és az ítélethirdetésre március 16-án 8.30-kor kerül sor.
Hunhír.info – njsz.hu
Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »
