(…) Szlovákiába eleddig egyetlen migráns sem tette be a lábát, ám az előrelátó szlovák pártvezetőket az ilyen „negatív” előjelű manőverekkel nem lehet megtéveszteni. Ne is jöjjenek, úgysem engedjük be őket! Szlovákiában nem lesznek muszlim települések! – szajkózza a miniszterelnök és vele együtt az ellenzéki pártok vezetői. Tudomásom szerint Bugár Béla volt az egyetlen közéleti szereplő, aki „európaibb” hangot ütött meg ebben a kérdésben. Nem véletlen, hogy az elmúlt hetek során épp emiatt támadják őt ellenfelei, beleértve az MKP vezetőit is. (…)
A magyar politikusok felismerték, hogy a jelenlegi súlyos helyzetben nincs idő az olyan piszlicsáré ügyek megtárgyalására, mint a szlovák nyelvtörvény vagy a kisebbségi kultúrák finanszírozása. Az Európára leselkedő muszlim veszély mellett még az olyan nagy horderejű kérdések is eltörpülnek, mint a benesi dekrétumok ügye.
Pedig az elmúlt huszonöt esztendő során a Fidesz vezetői minden adandó alkalommal felmondták a „leckét”. Ellentmondást nem tűrő hangon ismételgették a szlovák vezetőknek, hogy a benesi dekrétumok ügyében nincs pardon.
Csakhogy ezeket az „észrevételeket” akkor tették, amikor a Fidesz még ellenzékben volt. Amióta hatalomra kerültek, az a véleményük, hogy
a szlovák körtepálinka van olyan jó, mint a kecskeméti barack,
és ettől a felismeréstől a magyar–szlovák kapcsolatok azonnal megjavultak és immár ötödik esztendeje nagyszerűen működnek.
Orbán VIktor és Robert Fico 2014-ben. Kép: nol.hu
Egyszerű ez, mint a pofon. Ha az ember semmit sem csinál, akkor minden rendbe jön. És horribile dictu, a magyar jobboldal emberei a gyűlölt baloldal képviselőivel csinálják a semmit! (…)
Mintha a magyar (szlovák) embernek az lenne a legfőbb gondja, hogy szabadon jöhessen és mehessen! Például nyolcvankilenc előtt egyáltalán nem voltunk szabadok, és a határon sem lehetett korzózni, mégis vidámak voltunk. Nem volt semmiféle liberális lózung a toleranciáról meg a koegzisztenciáról! Magyarország magyar volt, Csehszlovákia meg csehszlovák. (…)
Néhány nappal ezelőtt a magyar parlament elnökének mégiscsak eszébe jutottak a benesi dekrétumok. Ám mielőtt megszólalt volna, átgondolta a dolgot, és úgy döntött, hogy mondanivalóján ugyan nem változtat, csak a címet írta át a borítékon, és Pozsony helyett Brüsszelnek küldte az üzenetet. (…)
Pozsonyban rögtön ráéreztek a kövéri szófordulatok mélyén végighúzódó diplomáciai finomságra, és udvariasan visszabólintottak a pesti kollégának: értjük a mókát, és úgy legyen. (…)
A miniszterelnök ugyanis jól tudja, hogy a kelet-európai kisebbségek előbb-utóbb úgyis beolvadnak a többségi nemzetbe, ezért nem is kíván tovább bíbelődni ezzel a kérdéssel.
Azzal a kijelentésével, hogy Magyarország a magyaroké, egyértelműen letette a voksát a nemzetállami koncepció mellett, és megadta a kilövési engedélyt a határon túl élő magyarokra. Szlovákia tehát a szlovákoké, Románia pedig a románoké. És így végre rend lesz. (…)
Azok a magyarok, akik nem akarnak asszimilálódni, jöjjenek szépen haza! Hát nem azért harcoltuk ki nekik a kettős állampolgárságot?! Ha a Kelet-Európában élő körülbelül másfél millió magyarnak csak a tíz százaléka dönt úgy, hogy Magyarországra költözik, akkor a magyar „utánpótlás” problémája migránsok nélkül is megoldódik.
És hogy ezzel végleg „elesik” Kassa, Komárom, Kolozsvár és Marosvásárhely? Istenem, több is veszett Mohácsnál.
Most már csak azokkal a fránya kisebbségiekkel kell megértetni, hogy ők ezentúl nincsenek.
Megszűntek létezni. Nem lesz könnyű bejelentés, de ha Orbán Viktor magyarázza el nekik a „problemát”, akkor elfogadják ezt a „megoldást”.
Hunčík Péter – Népszabadság: Orbán megadta a kilövési engedélyt a határon túl élő magyarokra
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
