Hozzátartozók az elkövetők

Hozzátartozók az elkövetők

Szinte valamennyi tavaly lezárult olyan emberöléses ügyben, ahol nő vált áldozattá, hozzátartozó volt az elkövető, a kapcsolaton belüli erőszak miatt indított eljárások száma pedig egy év alatt a duplájára nőtt. A statisztikákban alig jelennek meg az emberkereskedelem áldozatai.

Egy év alatt duplájára – 329-ről 670-re – nőtt a párkapcsolaton belüli erőszak miatt indult eljárások száma 2015-ben. A nők ellen elkövetett emberöléses esetek több mint kilencven százalékában – 96-ból 92-ben – hozzátartozó volt a tettes. Ugyanez volt a helyzet a nők ellen elkövetett testi sértések kilencvennégy százalékában is, 1686-ból 1589 esetben. A nők elleni halált okozó bűncselekmények közül minden harmadikat az áldozat jelenlegi vagy korábbi partnere követte el – ez derült ki Pintér Sándor belügyminiszternek a Szél Bernadett LMP-s képviselőnek közelmúltban adott válaszából. A lezárt ügyeket tartalmazó egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztikai rendszer felhasználásával összeállított táblázatban 2015-ben összesen 3671 nők ellen elkövetett erőszakos bűncselekmény szerepel.

Egy évvel korábban ez a szám valamivel nagyobb, 4212, 2013-ban pedig 4392 volt. A tavalyi ügyek között a legnagyobb számban testi sértéses esetek (1686) és rablások szerepelnek (522). A kapcsolaton belüli erőszak esetén 2015-ben a 670 megindított eljárásban összesen 326 sértett szerepelt. Közülük 33 volt férfi és 293 volt nő. Mindkét nem esetén tapasztalható növekedés a 2014-es adatokhoz képest.

Nemet mondtak az isztambuli egyezményre

Az, hogy kapcsolati erőszak miatt (ami 2013 óta önálló tényállás – a szerk.) egyre több a bejelentés, jelentheti azt is, hogy több eset válik láthatóvá, de ez is csak megerősíti: azonnali fellépésre van szükség – nyomatékosította lapunknak Szél Bernadett. Az LMP társelnöke emlékeztetett rá, hogy a kormány a napokban újra leszavazta a nők elleni erőszak felszámolásáról szóló isztambuli egyezmény ratifikációját sürgető javaslatot. Tette ezt annak ellenére, hogy ezen a téren óriási a lemaradás: meg kell tízszerezni a krízisférőhelyek számát, rendszeres képzést kell kapniuk a szakembereknek: rendőröknek, bíráknak, gyermekvédelemben dolgozóknak, a hatósági fellépést pedig hatékonyabbá kell tenni – nyomatékosította Szél Bernadett. Egyúttal felhívta a figyelmet arra is, hogy számos bűncselekmény esetén nagyon magas a latencia, vagyis az olyan esetek aránya, amelyek egyáltalán nem kerülnek a hatóság látókörébe. Ilyen egyebek közt az emberkereskedelem is. A belügyminiszter válaszában szereplő statisztikák szerint például mindössze hét olyan lezárult eset volt tavaly, amikor nők váltak emberkereskedők áldozatává. (Ez a szám egyébként 2014-ben is mindössze tizenkettő, az azelőtti évben pedig öt volt – a szerk.)

Az LMP társelnöke rámutatott: idén jár le a kormány 2013–2016 közötti, emberkereskedelem elleni nemzeti stratégiája. Ez a dokumentum eleve kimondja, hogy Magyarországot kiindulási, tranzit- és célországként egyaránt fenyegeti a gyakran egyebek között a szervezett bűnözéshez is szervesen kapcsolódó, rendkívül súlyos bűncselekmény, továbbá számos magyar polgár válik áldozattá európai országokban és itthon is. A politikus a parlamentnek áprilisban olyan határozati javaslatot nyújtott be, amely a magyarországi rabszolgamunka felszámolását célzó stratégia kidolgozására kéri a kormányt október 31-ig.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 06. 20.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »