Hova csatolták hajdan a Lajtabánságot – és hová került végül…

Hova csatolták hajdan a Lajtabánságot – és hová került végül…

A mai nap króikája szerint 1919-ben e napon az antant hatalmak aláírták Ausztriával a békeszerződést a franciaországi Saint-Germain-en-Laye kastélyában. Ennek értelmében a Lajtabánság Burgenland néven Magyarországtól Ausztriához kerül. Ez azért nem volt ilyen egyszerű… Ma a XX. századi magyar történelem egyik ugyancsak különleges, de mégsem teljesen feltárt (sőt kimondottan el is titkolt) eseményét igyekszem megpiszkálni.

Különös évforduló a mai, amely a Lajtabánság elcsatolásáról szól, holott a valóságos Lajtabánságot csak 1921. október 4-én kiáltotta ki Prónay Pál a se korábban, se később sosem volt Lajtabánságot.

E tette következtében Prónay lényegében (az általa vezetett Rongyos Gárdával együtt) szembe került a világ összes hatalmával, hisz a Lajtabánságot senki, még Magyarország sem ismerte el – holott az ország utóbb hasznot húzott e fura katonai-politikai akcióból: elég komoly nyereséggel került ki belőle.

Úgy is mondhatnánk: ez volt az I. világháború, s egyben a XX. század egyetlen valóságos katonai sikere.
Hogy világos legyen: a trianoni döntést Horthynak hatalma megtartása érdekében el kellett fogadnia. Ez egyebek között azzal is járt, hogy Nyugat-Magyarország egy részét, beleértve Sopront és a környékét, át kellett volna adni az osztrákoknak, akik természetesen nem voltak győztesei a háborúnak.

E kifejezetten Magyarország megalázására hivatott mérhetetlen igazságtalan döntés időpontját a Nagykövetek Tanácsa 1921. augusztus 29-ére tűzte ki.

Horthy és a magyar kormány tiltakozott – de csak diplomáciailag.

Sorsát vállalta, bár kinyilatkoztatta, hogy nem tett le arról a reményről, miszerint a nyugat-magyarországi területek átadásáról szóló döntést megváltoztassa, és megkísérelte, hogy elfogadtassa az osztrák féllel elképzelését, hogy a kérdést népszavazás útján rendezzék. Ezt Renner osztrák kancellár következetesen visszautasította, mi több, 1921 januárjában az osztrák nemzetgyűlés törvényt fogadott el, hogy a Magyarországról átkerült terület Burgenland néven önálló tartomány lesz majd.

A mostanság gyakorta Várvidéknek nevezett Burgenland korábban nemlétező tájegység volt, területén található a Kisalföld nyugati része, a Fertő-tó vidéke és az Alpokalja (ma) ausztriai részének zöme. Prónay Pál magyar királyi alezredes nemhivatalos minőségében ekkor létrehozta különítményét a Rongyos Gárda nevű magánhadsereget.

Hírdetés

A Gárda nem volt része a magyar katonaságnak, bár tagadhatatlanul a kormány hallgatólagos beleegyezésével működött. (Egyes vélemények szerint titkon ő szervezte meg.) Katonái voltaképpen civilek voltak, egykori katonasapkájukat búrkalapra cserélték, melynek karimáját jobb felől nemzeti színű kokárdával a kalap tetejéhez erősítették. Tagjaik alföldi földművesek, egyetemisták, leszerelt katonatisztek és bosnyák-albán muszlim – a volt Monarchiában szolgált – hadfiak voltak (köztük Durics Hilmi Huszein őrnagy közel 300 társával).

Prónayn kívül Héjjas Iván számított meghatározó vezetőnek. A nyugat-magyarországi felkelés 1921. augusztus 28-án kezdődött meg a mai Burgenland és Sopron-környék területén. A felek Ágfalvánál ütköztek meg, Héjjas 120 embere (ez volt az úgynevezett Alföldi-brigád) tűzharcba keveredett az osztrák csendőrökkel: a rongyosok gerillaharcot folytattak az osztrákokkal, így lehetetlenné vált, hogy Ausztria birtokába vegye a neki ítélt területet, hisz Soprontól keletre minden faluban voltak felkelők. A felkelés felszámolására október 3-án Nyugat-Magyarország az antant fennhatósága alá került, így akarták felgyorsítani a terület osztrák kézre játszását.

Csakhogy másnap Prónayék kikiáltották a terület függetlenségét – erről a következőt írta visszaemlékezésében maga a bán: “Nyugat-Magyarország megmentése érdekében megteremtettem a független Lajtabánságot.”

A Lajtabánság központja Felsőőr lett, mivel a falu magyar többségű volt. A felsőőri templom előtt jelentették be a terület függetlenségét, és, hogy nem hajlandóak alávetni magukat a békeszerződésnek. A bánság vezetője (bánként) Prónay lett. A kormányzótanács elnöke s a vallásügyek előadója Apáthy László százados lett, külügyi és igazságügyi előadó Lévay Ferenc hadnagy, ügyvéd, belügyi előadó Bárdos Béla százados, gazdaságügyi előadó Hir György hadnagy, a magyar nemzetgyűlés tagja.

A Lajtabánság léte és a Rongyos Gárda vitathatatlan sikere volt a soproni, illetve a Sopron környéki népszavazás kikényszerítése. Ezt követően a Rongyos Gárda Horthy Miklós követelésére feladta a mai Burgenlandot, és véget ér a nyugat-magyarországi felkelés első szakasza, a de facto Lajtabánság egy hónap múltán megszűnt.
Mi azonban emlékezünk e derék hadfiakra, hisz nekik köszönhető végülis a Leghűségesebb Város és környéke hazatérése.

———

Felsőőr Szombathelytől 35 km-re nyugatra, Graztól 88 km-re északra, Bécstől 128 km-re délre, a szomszédos Alsóőrtől 2 km-re, a Pinka partján fekszik, eredetileg Vas vármegyében, a Felsőőri járás székhelye.
Felsőőr ma kisváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőőri járás székhelye.

1910-ben 3912 lakosából 3039 magyar és 842 német volt. Az I. világháborúban az itteni férfiak főként a 83. honvéd gyalogezredben szolgáltak, az háborúban 150 felsőőri esett el.

A trianoni és saint germaini békeszerződések Felsőőrt magyar többsége ellenére a háborúban éppúgy vesztes Ausztriának ítélték. Ebbe a lakosság többsége nem nyugodott bele. 1921. október 4-én itt kiáltotta ki Prónay Pál alezredes a Lajtabánságot, amelynek fővárosa lett, ugyanis itt a lakosság jobbára magyarokból tevődött össze.
2001-ben 6696 lakosából 4889 német, 1169 magyar, 233 horvát, 84 cigány volt.

A település ősi része, a Felszeg ma is magyar többségű.

Mészáros Sándor – Hunhír.info


Forrás:hunhir.hu
Tovább a cikkre »