Nem csupán felbujtás volt az a felhívás, amely szerint meg kell zavarni a Feltámadás ünnepének egyházi szertartásait, de valósággá is vált, egy-egy elmebeteg balliberális önjelölt próbálkozása által. A pesti ferencesek körmenetén kötött a résztvevőkbe néhány „balos demokrata”, s Dunaújvárosban is igyekezett egy efféle ostoba zavart kelteni. Ez utóbbi a kutyájával állta el a visszaérkező Oltáriszentség előtt a templom bejáratát, miután kutyájával együtt még a szertartás közben a plébános kiutasította a templomból. A cél egyértelmű, hiszen mára világossá vált, hogy az évtizedekig magukat demokratának valló baloldaliak és a liberálisok egymásra találva ismét az ország ellen indulnak harcba.
Jellemzőjük az arcátlan hazudozás, vádaskodások, a törvények és a törvényes rend semmibevétele, s mint minden esetben ez a söpredék ma is idegen célokat szolgál idegen pénzért. Az összetételt a nagyszombati Kossuth téri tüntetők félreérthetetlenül tükrözték, de az Oktogon vagy az Sándor Palota előtt hisztériázó szellemi és lelki nyomorultakon is látható volt a Lenin-fiúk mai reinkarnálódása. A csürhe szervezői és vezetői között baloldali és SZDSZ-es letűnt, hitelvesztett politikusok is megjelennek, s nyugodtan kijelenthető, hogy ezek a tüntetések nagyban hasonlítanak mind tematikájukban, mind céljukat illetően Hitler „hosszú kések éjszakájának” nevezett gyilkos leszámolásához. Mi több, a célok is meggyeznek, mert egy új eszme, egy új, nemzetek és a kereszténység ellen irányuló világrend kialakításának ködös vágya hajtja azokat, akik pénzelik, és akik utasítgatják ezt a jellem és lélek nélküli ostoba társaságot.
Bűnük azonban annál sokkal nagyobb, mint ami látszik belőle. Hiszen fiatalokat ugratnak és beszélik tele a fejüket hazugságokkal, s ezek a tudatlan, műveletlen gyerekek, akiknek még iskolapadban volna a helyük, forradalmárnak, hősnek képzelve magukat üvöltöznek, mert azt mondták nekik, hogy jó célt szolgálnak. Persze ha górcső alá tesszük az okokat, akkor világossá válik minden. Miért is lehet a mai fiatalok egy – nem jelentős – részét átverni, pestiesen szólva „megdumálni”? Mert a világból eddig csak a nyomkodós telefonjukat látták, s tudomást sem vettek másról. Nincs nemzettudatuk, nincsenek erkölcsi normáik, a szeretet fogalmát összekeverik a szexszel, s felelősségérzetük, világlátásuk csak az alkoholos üvegig vagy a drogvásárlásig tart. Az utánuk maradt szemét az általuk beengedni követelt pogányok Párizsára hasonlított…
Az ok tehát nem másutt, mint az általános és a középiskola oktatása és nevelése terén keresendő. A liberális oktatás keserű gyümölcsei ezek a fiatalok, akik nem tudják hol született Mozart, ki volt August von Mackensen vagy ki festette az Ásító inast. Voltaképpen az, hogy esetleg ezek fiatalok vérben fognak fetrengeni egy polgárháború kitörése után, azoknak a tanerőknek a bűne, akik korábban habzó szájjal tüntettek ugyanennek – a halott zsidókat kirabló –, sátáni alaknak a pénzén az oktatás liberalizálása mellett.
Igen, vérben fognak feküdni a pesti utcán, mint azok is, akik ellen őrjöngnek tudatlanul és ostobán! Mert az, amit ez a néhány aberrált, magát politikusnak, népvezérnek gondoló Gender-csökevény tesz, nem más, mint a Btk. jó néhány oldalának a kimerítése. S talán fölösleges itt felsorolnom a paragrafusokat. Ezt majd megteszik azok az ügyészek, és bírók, akik számba veszik mindazt, amit ezek a nép-, és emberellenes bűnöket elkövető gazemberek cselekednek ma, holnap, holnapután. Mert nincs vége, és nem marad ez a hátborzongató aljasság ebben a még viszonylag békés stádiumban. A beteg lelkű genderisták nemzetközi támogatást élveznek, s e kormány és nemzetellenes tüntetések voltaképpen a pride-on résztvevők nagygyűlései is, akiknek politikai hatalmat ígértek, s akik ferde nemi vágyaik mellett és miatt gyűlölik a keresztény értékeket, a normálisan gondolkodó családokat, a magyarságot, s mindent, ami ellenkezik „meleg” szívük érzésvilágával és vágyaival.
Az ilyen embereket lehet befolyásolni, lefizetni, ígéretekkel majd zsarolással sakkban tartani. Hiszen a jellemük meglehetősen hiányos, a pénzre pedig szükségük van. A drogot meg kell venni, s az ital sem olcsó. Számukra a nemzet, a haza fogalma nem ismert, hiszen olyannak lenni amilyenek ők, bárhol lehet a világban, mert ma a sodomai és gomorai szemlélet mindenütt dicséretes és jól megfizetett abban az esetben, ha azt vállalja valaki terjeszteni is. Ám, e szellemiségért fiatalok ezreit csábítani hazaárulásra és adott esetben egy polgárháború áldozataiként a halálba, a legaljasabb dolog, amit „ember” tehet a politikai hatalma és a ferde, beteges hajlamainak megcsillogtatása érdekében.
Vagy húsz éve írtam le először, hogy „a proli házmesterrel nem lehet Mozartról beszélgetni”. Ez, az óta szállóigévé vált, de nem vagyok rá büszke. Hiszen inkább fájdalom az a tény, hogy az elmúlt majd harminc év kormányai a társadalom egy részét nem voltak képesek integrálni, mert nem tudtak példát mutatni, s maguk is erkölcsnélküli rablók voltak inkább, semmint választóik példamutató szolgái.
Lehet-e ebben a mai hazai helyzetben bölcsnek és előrelátónak lenni? Nem!
Mert a lázító, fizetett söpredék nem ismer értéket, sem lelki sem fizikai, sem szellemei értelemben. Nagy pénzhatalmat lát maga mögött, amely fizeti, amelyre úgy gondol, mint istenére, s ennek védelmét érezve bármire képes, amit elvárnak tőle. Az ócska csicskástól… S mert tudja, hogy egyéb abnormális tulajdonságai okán a társadalom kiveti magából, állatias és érzés nélküli elszántsággal próbálja a maga nagyságát, vélt fontosságát és aberráltságát, mint normalitását bizonyítani. Képes ezért akár ölni, kínozni, s gondolkodás nélkül a legbizarrabb dolgokat is elkövetni. Mert mentálisan is beteg…
A feladatuk tehát, a polgárháború kirobbantása, véres leszámolás a nemzeti-keresztény politikával és az ezzel egyetértő társadalommal, valamint a pogány megszállók ráengedése az országra.
Egyet tehetünk: Nem állunk le velük hadakozni. Ordítozzanak, hazudozzanak, tegyenek bármit, amit akarnak. Ha nincs ellenfél, nincs kivel forradalmat játszani, s nem kell meghalnia sok magyar fiatalnak egyik vagy a másik oldalon. S mert semmi nem tart örökké, a 2018-as választások után megkezdődhet a felelősségre vonásuk, de nem olyan bírók részvételével, akik teret engedtek a mai forró politikai indulatoknak azzal, hogy a nemzeti ünnepet meggyalázni engedték. Mert AZ A BÍRÓI VÉGZÉS az oka a mai áldatlan állapotoknak. Az a bíró engedte ki a szellemet a palackból, aki a józan rendőri tiltást sutba dobva, a rendbontásra adott engedélyt. Adott esetben őt is felelősségre lehet és kell vonni, hiszen majd kiderítik a vizsgálatok, hogy milyen összefüggés van a bírói intézkedés és az anarchia – ne adj Isten – a halálesetek között.
Ma a magyar nemzeti oldalnak egyetlen feladata van: feljegyezni a neveket(!), mint a jó gazda, nehogy egyet is kihagyjunk. Mert az igazság pillanata nem sokáig várat magára, hiszen a pálma is a teher alatt fejlődik… s ma a nemzeten, a kormányon nagy a teher, ami erősít és felismerteti az elkötelezettség a nemzeti önérzet, a hazaszeretet és az egymásért vállalt felelősség érzetét, kötelezettségét. Csak azokat a szülőket nem értem, legyenek bármilyen politikai párt tagjai, akik engedik akár a halálba is gyermeküket egy aberrált hazaáruló szavára, bukott pártok hazudozásainak hatására.
Néró jut eszembe… aki felgyújtotta Rómát és a tűzvész közben megénekelte Róma pusztulását. Majd a kardjába dőlt…
Stoffán György
The post Hosszú kések éjszakái, avagy a polgárháború határán appeared first on PolgárPortál.
Forrás:polgarportal.hu
Tovább a cikkre »
