Zoran Milanovic horvát államfő azon kijelentése miatt, hogy blokkolni kell Finnország és Svédország NATO-csatlakozását mindaddig, amíg nem születik megoldás a bosznia-hercegovinai választási törvény reformjára, a NATO-tagállamok azt hiszik, Zágráb megváltoztatta külpolitikáját – mondta szerdán Gordan Grlic-Radman horvát külügyminiszter.
A horvát államfő kedden újságíróknak úgy nyilatkozott: "ami engem illet, csatlakozzanak a NATO-hoz, csak játsszanak tovább, csak szúrjanak ceruzát a dühös medve szemébe, de amíg Bosznia-Hercegovinában nem oldódik meg a választási törvény ügye, és a horvátoknak nem adják meg az alapvető jogaikat, addig a horvát parlament nem ratifikálhatja senki csatlakozását a NATO-hoz."
A külügyminiszter szerdán azt mondta, hogy az elnök nyilatkozata után "nagyszámú hívást kapott", kedden a finn, szerdán pedig svéd kollégájával is tárgyalt. Milanovic nyilatkozata aggodalmat keltett a NATO-tagállamok között – tudatta a miniszter.
Grlic-Radman hangsúlyozta, Finnország és Svédország kész a NATO-tagságra, belépésüket saját parlementjüknek kell ratifikálni, saját kormányuk által benyújtott törvények szerint.
A két országot "egyértelműen és fenntartások nélkül támogatja" Horvátország – fogalmazott, hozzátéve: a NATO-csatlakozás komoly kihívás elé állítja Finnországot és Svédországot is, tekintettel a semlegességi politikájuk hagyományaira és az Ukrajna elleni orosz agresszióra, amely szinte megváltoztatta a nemzetközi világrendet.
Kiemelte: Svédország és Finnország NATO-csatlakozását nem szabad összekapcsolni a bosznia-hercegovinai választási törvény reformjával, amelyet Horvátország teljes mértékben támogat.
Az 1992-1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés két országrészre osztotta Bosznia-Hercegovinát: a főként szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra, valamint a túlnyomórészt bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra.
Zágráb a népcsoportok parlamenti képviselői megválasztásának módját kifogásolja, például azt, hogy minden kanton egy-egy bosnyák, horvát és szerb jelöltet delegálhat a parlamentbe, függetlenül attól, hogy milyen a lakosság nemzetiségi összetétele. A horvát kisebbség szerint ez a módszer lehetőséget ad arra, hogy azokon a helyeken, ahol kevés horvát él, a bosnyákok beleszólhassanak a képviselő megválasztásába. A választási törvény módosításának legnagyobb szószólói éppen ezért a horvátok, szerintük ugyanis a mostani törvény nem biztosítja jogaik igazságos érvényesítését.
(MTI)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
