Horvát elnök: Magyarországnak joga van kerítést emelni

Az Európai Unió és a NATO közép-európai „szárnyának” megerősítését, valamint a térségbeli együttműködés javítását is fontosnak nevezte Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő a Budapesti Corvinus Egyetemen szerda este tartott előadásában, nagy teret szentelve beszédében a migránsválságnak is.

A horvát elnök azt mondta, hogy Magyarországnak és Horvátországnak a jószomszédi kapcsolatok példáját kell mutatnia, tekintettel a két ország közös múltjára és hagyományaira. Kolinda Grabar-Kitarovic elégedetlenségét hangoztatta országa közelmúltbeli külpolitikája miatt, Zágráb szerinte nemcsak az előtte álló kihívásokat nem ismerte fel, hanem azokat a lehetőségeket sem, amelyek az Európai Unióban, az együttműködésben, egymás érdekeinek támogatásában rejlenek.

Grabar-Kitarovic előadásában és az utána következő kérdésekre adott válaszában többször kitért a közép-európai térség északi-déli irányú, a Baltikumtól Adriáig húzódó térség együttműködésének fontosságára. Felhívta a figyelmet arra, hogy a térség országaiban átlagosan az egy főre jutó nemzeti össztermék az EU-átlag mintegy 45 százalékát teszi ki, ami jól jelzi azt, hogy még nagy utat kell megtenniük a gazdaság fejlődés terén, szorosabban kell együttműködniük. Ezzel összefüggésben fontosnak nevezte a térségbeli energiabiztonság megteremtését, az energiahordozók északi-déli irányú szállítását lehetővé tevő infrastruktúra kiépítését, a horvátországi Krk szigetén épülő cseppfolyósgáz- (LNG-)terminál összekötését a lengyelországi LNG-terminállal, és a kétirányú gázszállítás megteremtését Horvátország és Magyarország között. Fontosnak nevezte a térség országait összekötő közlekedési folyosók és távközlési vonalak kiépítését is.

Nem új V4-et akar

Kolinda Grabar-Kitarovic hangsúlyozta, hogy nem egy újfajta, intézményesített szervezet létrehozását vagy a visegrádi négyek kibővítését akarja, hanem egy cselekvőképes informális „platformot” javasol, amely összeköti a térségbeli országokat a Baltikumtól az Adriáig, szolgálva a fejlődésüket.

A horvát elnök nagy teret szentelt előadásában az Európát sújtó migrációs válságnak. Hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak nincs elképzelése és stratégiája a krízis kezelésére. Tartós megoldásokat kell keresni, az EU szintjén foglalkozni kell a jelenség gyökereivel, a közel-keleti térségben zajló háborúkkal, a terrorizmussal, az ottani szegénységgel, beruházni kell azokban az országokba, ahonnan a menekültek érkeznek, segítséget kell nyújtani nekik. Hangsúlyozta, hogy meg kell védeni az unió külső határait, elsősorban a török–görög tengeri határt, ahol beáramlanak a menekültek.

Hírdetés

Magyarország dönthet

A magyar–horvát határ magyar oldalán épülő kerítéssel kapcsolatos kérdésre válaszolva kijelentette, hogy Magyarországnak joga van eldönteni, hogyan védje meg a határát és biztonságát.

A horvát államfő hangsúlyozta, hogy a háború és a pusztítás elől menekülőknek menedéket kell nyújtani. Emlékeztetett arra, hogy a boszniai és horvátországi háború idején csaknem egymillió menekült élt Horvátországban. Grabar-Kitarovic szerint azonban a migránsválság nem csupán humanitárius kérdés, annál sokkal bonyolultabb probléma, amelynek sok, egyebek mellett gazdasági és biztonsági vetületei is vannak. Gondnak nevezte, hogy a migránsok megkerülik a határátkelőket, a zöldhatáron lépnek át anélkül, hogy regisztrálnák őket, nem adnak ujjlenyomatot, holott ezt teljesen megszokott eljárás az európai országokban személyi okmányok kiállításakor. Mindez szerinte biztonsági kockázatot jelent.

Nemzetbiztonsági kérdések

Kolinda Grabar-Kitárovic több ízben hangsúlyozta, hogy Zágráb nem a migráció, hanem a határok ellenőrizetlen átlépése ellen van. Menedéket és humanitárius segítséget kell nyújtani a rászorulóknak, de különbséget kell tenni a „gazdasági bevándorlók” és a menekültek között – tette hozzá. Horvátország és Magyarország egyaránt tranzitország, ennek ellenére mindkettőjüket gazdasági problémák és biztonsági kockázatok elé állítja a migránsválság. Horvátország eddig is sok pénzt költött a migránsválság kezelésére, és a tél közeledtével egyre fognak nőni ezek a költségek.

A horvát államfő arról is beszélt, hogy a migránsválság nemzetbiztonsági kérdéseket vet fel, márpedig államfőként az ország biztonsága az ő alkotmányos hatáskörébe is tartozik. Leszögezte, hogy ő nem a hivatalos határátkelők lezárását szorgalmazza, hanem azt akarja elérni, hogy a hatóságok tudjanak mindenkiről, aki átlépi a határt. Hangsúlyozta, hogy ez Horvátországot nehéz feladat elé állítja, mert nagyon hosszú zöldhatára van.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »