Pár nappal azután, hogy a magyar kormányzó fehér lován belovagolt Kassára, szívélyes levelet küldött a Nagynémet Birodalomba.
„Kedves Führer Úr és birodalmi kancellár úr! A Patria fedélzetén ígértem Önnek, hogy saját termésű almakóstolót küldök. Ezennel beváltom ígéretemet, mivel az almák már elég érettek.” – kezdte Berlinbe küldött levelét Horthy. Egy nagyobb gyümölcsszelekciót is mellékelt, a küldeményben saját birtokának válogatott gyümölcsei voltak Kenderesről, a mintagazdasággá tett családi birtokáról, ahol amúgy is sokat időzött.
Horthy szívesen járt mezőgazdasági kiállításokra is, és a fennmaradt dokumentumok szerint középbirtokosként büszke volt saját terményeire.
„Az egyik dobozban jonatán és kenderesi ranett almák vannak, az előbbiek pirosak, az utóbbiak zöldessárgák. A másik dobozban batul almák és 8-9 körte van. Nevükön nevezem őket, hogy a következőkben az Önnek leginkább ízlőket tudjam küldeni.”
Baráti üdvözlettel: Horthy
A „Magyarország kormányzója” fejléces, kézzel írt levél egy német gyűjteményből került pár évvel ezelőtt Magyarországra. Bár a szöveg alapján talán azt is lehetne gondolni, hogy a gesztus egyszerű barátkozásról szólt, az apropója inkább az, hogy pár napja nem sem volt annak, hogy a Magyar Királyi Honvédség bevonult a Felvidékre, a bécsi döntéssel visszakapott magyarlakta területekre.
Az elsősorban Németországnak köszönhető revízió a Horthy-rendszer addigi legnagyobb sikerének számított. Ennek fényében néhány ajándékba küldött alma és körte igazán semmiség, de érdemes tudni, hogy Horthy és Hitler kapcsolata néhány héttel korábban hűvösre fordult. A magyar kormányzó 1938. augusztus végén Kielben személyesen találkozott Hitlerrel, és bár itthonról nagy sikernek látszott az esemény, végül Hitler csalódottan búcsúzott el Horthytól.
A magyar delegáció ugyanis visszautasította a német kérést, hogy egy közös katonai akcióval rendezzék a német és magyar területeket Versailles-ban bekebelező Csehszlovákia ügyét. Bár a Führer a mai Szlovákia teljes területének visszacsatolását ígérte, Horthy tartott az Antanttól, ezért a magyar hadsereg felkészületlenségével próbált hárítani, amikor pedig a szerinte legyőzhetetlen britek erejére utalt, Hitler félbeszakította:
Azonnal fejezze be!
November 2-án azonban az első bécsi döntéssel Magyarország tárgyalásos úton így is visszakapta Csehszlovákia 12 ezer négyzetkilométernyi, szinte kizárólag magyarok lakta déli sávját, Horthy pedig diplomáciai úton sietett kifejezni a háláját.
Az almaküldemény nyilván apró személyes gesztus kívánt lenni, Horthy a saját termésével akart imponálni a vegetáriánus birodalmi kancellárnak, egy kicsit újra barátibbá próbálva tenni így a kapcsolatukat. A revíziót ünneplő ország pedig a trianoni gyalázatot valamelyest korrigáló első bécsi döntéssel a Führer lekötelezettjévé vált, aki a második bécsi döntés idején 1940. augusztus 30-án visszajuttatta Magyarországnak Erdély északi részét is.
Forrás:harcunk.info
Tovább a cikkre »
