Hont üzent. Érdemes megismerkedni szövegével, ugyanis minden benne van. Úgyhogy előbb megismerjük, aztán válaszolok rá. Hosszú lesz, de legalább egyszer s mindenkorra letudjuk ezt is.
Szóval akkor, Hont lelke, betűhíven:
„Hont: Zsoca dühös, a keringésem leállt, annyira megijedtem
Záros határidőn belül utcára fogunk mi is vonulni, mindannak védelmében, ami nekünk fontos és szent. És dühösek leszünk.
Amikor az ember ilyet olvas Orbán láncos tengerimalacától, akkor kissé fölmegy benne a pumpa, és mivel amúgy is mindent elural az izomszag, a tesztoszteronversengés, kedve támad visszaszólni a Valaha Volt Legmocskosabb Szájú Állami Kitüntetettnek: „Drága Rengő Potrohú Zsoca, ne Buda környéki süppedős fotelod kényelmében legyél már ilyen kemény, és ne is állampénzen utaztatott kritikátlan tömeg és bárgyúságig hiszékeny szentfazekak karéjában, hanem intézzük el már fész tu fész (a G. Fodort is hozhatod). Ne hidd már magad hős forradalmárnak, a Világgal bátran szembeszálló lázadónak, elorzott pénzből tartott szolga vagy, aki zökkenőmentesen vette át Szabó Lászlók dicstelen szerepét, és aki életének egyetlen kockázatát akkor vállalta (ne gyere a Fidesz-alapítós, hatféleképpen elmesélt műmítoszoddal, mert röhögni fogok), amikor a Népszabadságtól a Magyar Nemzethez igazolt (vagy tán, amikor a 168 órától a Népszabadsághoz?)”.
Ám őrizzük meg nyugalmunkat és derűnket. Koncentráljunk magára, a Textusra. Abból kiderül, hogy Budapesten ezek szerint tüntetés lesz
a számlakönyvért,
a tömény italokért,
másfajta, a köznép számára tiltott, de félhomályos helyiségekben előszeretettel fogyasztott tudatmódosító szerekért,
a promiszkuitásért,
az ízléstelen emlékművekért, műnótákért, miniszteri villákért,
a megyehármas rangadókért,
a luxusautókért,
védtelen állatok csoportos lemészárolásáért,
a kései kelésért,
a szaftos pörköltért, az emésztéskönnyítőkért és a prosztatagyógyszerért
Avantgárd megmozdulás lesz, nem mondom, csak az a kérésem, hogy a menet elején véletlenül se felejtsenek el egy perselyt vinni.”
Válasz:
Drága hőscincér arcú Bandi, semmi Buda környéki fotel, egyenesen Buda kellős közepe, gyere, rendezzük le, hozhatod a Berkecz Balázst is, ha duhaj, nábobos jókedvem épp engedi, még lábujjhegyre pipiskedve, összekapaszkodva a seggemet is kinyalhatjátok. És itt nagyjából el is hagyhatjuk az izomszagot meg a tesztoszteront, veled (veletek) kapcsolatban ilyesmit emlegetni ugyanis eleve blaszfémia.
Szorítkozzunk tehát a lényegre!
Nincs hatféle Fidesz-alapítós műmítosz, tudod te is, csak kénytelen vagy ebbe belekötni, beleszállni, muszáj ezt összekenned önmagaddal, ugyanis ez az, ami neked (nektek) nincsen.
Neked nincsen mítoszod, legendád, nincsen múltad, mert nincsen időd és mélységed, neked (nektek) egyszerűen értelmezhetetlen az a mondat, hogy „mélységes mély a múltnak kútja”, ugyanis a te életed egy sekélyes pocsolya, mely patkánydögöt és földigilisztát ringat csendesen, azt képzelitek tenger zúgásának, világok harcának, nagy, szent nekibuzdulásnak.
Mindig is ez volt veletek a legnagyobb baj. Hogy minden harcotok békaegér harc, és nem vagytok képesek nem komolyan venni, mert ha így tennétek, belőletek tényleg nem maradna semmi. Tinektek a kígyónyi űr is galaxis. Az ilyen szánalmasan sekélyes élet pedig csak úgy élhető, ha megpróbál mindent lerángatni önmaga szintjére. A befelé kunkorodó lélek egyetlen menedéke, ha mindent és mindenkit önmagával összemérhetőnek hazudik – ki mint él, úgy ítél, szól a nép bölcsessége erről.
Ezért aztán most épp tüntettek.
Tüntettek
a szabad genderért, a gender szabadságáért,
a pillanat örökkévalóságáért,
a számlakönyvek örök titokban maradásáért,
a tudatmódosító szerek legalizálásáért,
a macska-, hörcsög-, anya- és hullabaszás szabadságáért,
minden sport azonnali és végleges betiltásáért,
a nemzet, mint olyan, betiltásáért,
a szabadon választott kormányok illegitimmé nyilvánításáért,
az NGO-k mindenek felettiségéért,
minden felelősség betiltásáért, és
az eljövendő világkormányért.
Nem éppen avantgárd megmozdulás, inkább unalmas, de kétségkívül ez biztosítja és igazolja az igazolhatatlant: azt, hogy a létezéseteknek van bármi értelme.
S az is kétségbevonhatatlan, drága hőscincér arcú Bandi, hogy e tüntetések adnak reményt arra, hogy megíródhatnak még további világmegváltó művek, szakdolgozatok, melyek nélkül szegényebbek lennénk.
Ott lökdösi már a rendőröket az az ifjú, aki el fogja készíteni a „Hont András nyomorult nemi élete – különös tekintettel a holokauszt traumára” című diplomamunkát.
Már csikket akar elnyomni a pestisrácok újságíró nőjének arcán az az engesztelhetetlenül liberális kistesó, akiben már megfogant a gondolat, amellyel kissé jobbá, szabadabbá teheti ezt a szemét világot:
„Az erős szag, mint szexuális narratíva – fejezetek a budapesti kaprofágok életéből” – ez a gondolat.
Ez a ti szabadságotok, arany, drága Bandi. És lássuk be, tinektek éppen ez a szabadság is való.
És még perselyt sem kell vigyetek a menet elején, ugyanis tinektek ez mind fizetve van.
És akkor, befejezésül – ha már épp most volt a költészet napja – hadd idézzek neked ide valamit.
„(…)Vagy bolondok vagyunk s elveszünk egy szálig,
Vagy ez a mi hitünk valóságra válik.
Új lángok, új hitek, új kohók, új szentek,
Vagy vagytok, vagy ismét semmi ködbe mentek.”
Bizony, Bandi, ilyen furcsa, fordított a világ! Ugyanis –bár ezt ti éppen fordítva gondoljátok!- mi vívjuk a harcot, a mi hitünkről van szó. És lehet, hogy elveszünk egy szálig, lehet, hogy visszatér a ti világotok.
Akkor lesz megint IMF hitel, eladósodás, lesznek „szükséges megszorítások”, eltűnnek a multikra kivetett különadók, fényesre lesz nyalva Brüsszel és Washington valaga, egy hét alatt eltűnik a határkerítés, lesz „Refugees welcome”, majd a fekák meg a kibaszott iszlamisták a mi nőinket is megerőszakolják, ti meg elmondjátok naponta, hogy nem ők tehetnek róla, szegények, és mindenki legyen toleráns, lesz megint fasza infláció, deviza hitel, jó nagy hiány meg Népszabadság, és a tüntetőket majd megint véresre verik, a szemeket kilövik, a Demszky meg kitüntet, és felelős nem lesz egy sem. Viszont majd megint minden hónapban ötöst fogunk kapni demokráciából a Helsinkibiztől, a Transparytól, meg a Soros összes többi csicskájától, szóval minden visszatér a régi kerékvágásba, és te is boldog leszel végre, te szerencsétlen, beteg, ócska, nyomorult fasz.
S aztán?
Hát aztán legfeljebb vége lesz mindennek. Úgyis ez a cél, nem? És csak az a kérdés, hogy majd veletek mi lesz. Majd meglátjuk, Bandi…
Forrás:badog.blogstar.hu
Tovább a cikkre »
