Az emésztési rendszer megfelelő működése nemcsak azért fontos, hogy megőrizzük fitt formánkat, hanem azért is, hogy szervezetünk kellő energiához, tápanyaghoz jusson, valamint megszabaduljon a méreganyagoktól. Mivel anyagcserénk az egész testünkre hatással van, számos jele lehet annak, hogy hiba csúszott a gépezetbe. Mutatjuk, mikre érdemes figyelni.
Kezdjük azzal, hogy mit értünk pontosan az anyagcsere kifejezés alatt: azokat a kémiai reakciókat, amelyek során a szervezetbe bevitt vagy ott tárolt anyagok elemeikre bomlanak, vagy új molekulák képződnek belőlük, mindezekből pedig testünk energiát nyer, hogy a szervek el tudják látni funkcióikat. Ebből következik, hogy miért is olyan fontos, milyen sebességgel zajlik az anyagcsere, más néven metabolizmus, hiszen ha a kelleténél lassabb, nem jutnak táplálékhoz a sejtjeink, ez pedig hosszabb távon számos negatív hatással lehet egészségi állapotunkra. Az anyagcsere sebességét befolyásolja a korunk, nemünk, fizikai aktvitásunk, testtömegünk, valamint genetikai adottságaink is, azonban külső és belső tényezők hatására lelassulhat, és ez számos panasszal járhat – írja a Házipatika.com.
A lassú anyagcsere egyik legkellemetlenebb jele a székrekedés. Minél hosszabb idő alatt halad át az emésztőrendszeren az elfogyasztott táplálék, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a székletürítés nehézségekkel fog járni. A vastagbélben ugyanis fokozatosan felszívódik a salakanyag víztartalma, vagyis ha ott túl sokat időzik, akkor a kelleténél több folyadékot veszít, keménnyé és szárazzá válik, a vécén pedig erőlködnünk kell.
A tartós stressz, a mozgásszegény életmód, a kevés folyadékfogyasztás mind lelassíthatják a bélmozgásunkat, amelynek egyenes következménye, hogy az anyagcsere-folyamatok tempója is megváltozik. Ilyenkor étkezések után azt érezhetjük, hogy hasunk felpuffad, fájdalmasan feszül, valamint fokozódik a bélgázképződés. A puffadás hátterében emellett az is állhat, hogy hasnyálmirigyünk nem termel elegendő emésztőenzimet a bevitt táplálék lebontásához.
Vannak olyan szerencsések, akik ehetnek szinte bármilyen kalóriadús fogásokat, nem híznak: nekik az átlagosnál gyorsabb az anyagcseréjük. Természetesen ennek az ellenkezője is igaz, vagyis ha lelassul a metabolizmusunk, annak hatását a mérlegre állva is tapasztaljuk. Ha tehát úgy látjuk, hogy nem mozgunk a korábbinál kevesebbet, és étrendünk sem változott, mégis felszaladnak ránk a kilók, gyanakodjunk anyagcsere-problémákra.
Az elfogyasztott táplálék lebontása és átalakítása különböző melléktermékek, méreganyagok termelődésével jár, amiktől szervezetünk igyekszik megszabadulni. Ha azonban az anyagcserénk lelassul, ezek a salakanyagok elraktározódnak, leggyakrabban a comb és fenék bőre alatti kötőszövetekben, és hozzájárulnak a hepehupás bőrfelszín kialakulásához. Sajnos egyébként a nem megfelelő emésztés más bőrproblémákat is képes okozni, mivel ilyenkor a sejtmegújuló folyamatok is lelassulnak, így arcunk például fakóvá válhat, valamint több ránccal és pattanással kell számolnunk.
Korábban nem igazán volt édesszájú, mostanában viszont nem tud ellenállni a pékség pultjában sorakozó nassolnivalóknak? Délután mindennél jobban kíván valamilyen cukros harapnivalót? Ez annak a jele is lehet, hogy a test a lelassult anyagcsere következtében nem tudja megfelelően átalakítani a bevitt táplálékot, a szervezet pedig nem jut hozzá kellő ütemben a működéséhez szükséges energiához, és ezt cukorral szeretné gyorsan pótolni.
A fenti tünetek elegendőek ahhoz, hogy kedélyállapotunk romoljon. A helyzeten pedig nem segít, hogy a lassú anyagcsere miatt folyton fáradtnak, álmosnak érezhetjük magunkat. Ilyenkor a kávézás sem pörgeti fel testünket és agyunkat a kellő mértékben. Muszáj az emésztésünkön javítani, hogy energiaszintünk újra fellendüljön.
Az, hogy ki mennyire érzékeny a hidegre, egyéni adottság kérdése, de mindenképp figyelmeztető jel, ha korábban nem volt didergős típus, most pedig folyton fázik. A tartósan lassú anyagcsere miatt ugyanis a szervezet takarék üzemmódba kapcsol, és a többi között azzal jár, hogy nem fűti fel annyira a testet, hiszen a szűkös energiamennyiséget más létfenntartó folyamatokra fordítja.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
