Vérnyomásunk megfelelő szinten tartása alapvető fontosságú az egészségünk hosszú távú megőrzéséhez. Ennek érdekében a többi között oda kell figyelnünk arra, hogy a szervezetünk hozzájusson a szükséges tápanyagokhoz és vitaminokhoz – különösen a káliumhoz. De mi köze a káliumnak a vérnyomáshoz?
A kálium egyike azoknak az ásványi anyagoknak, amelyek nélkülözhetetlenek a szervezet normális működése szempontjából. Segít például az izmok és az idegek közötti kommunikációban, és abban is, hogy a sejtekbe elegendő tápanyag jusson. Nem mellesleg pedig a vérnyomás szabályozásában is részt vesz – írja a Házipatika.com.
A káliumnak meghatározó szerepe van abban, hogy mennyi folyadék raktározódik el a szervezetben, és mennyi ürül ki a vizelettel. Ha a testünk vizet tart vissza, akkor több folyadék lesz a vérünkben, ami extra nyomást gyakorol az erek falára, és megemeli a vérnyomást.
Normális esetben a felesleges folyadékot a vesék eltávolítják a vérből. Ahhoz azonban, hogy ez a folyamat gördülékenyen működjön, megfelelő nátrium-kálium egyensúlyra van szükség. A nátrium a sónak az a része, amely felviszi a vérnyomásunkat. Ha túl sok sót fogyasztunk, több nátrium lesz a vérünkben, és a nátriumnak sajnos van egy olyan tulajdonsága, hogy megköti a vizet. Ez pedig felborítja a nátrium és a kálium kényes egyensúlyát.
Fontos tehát, hogy odafigyeljünk arra, hogy minél több (de természetesen nem túlságosan sok) káliumot vigyünk be a szervezetünkbe: ez segít az egyensúly helyreállításában, a vesék megfelelő működésében és a vérnyomás csökkentésében.
Mivel sok élelmiszer tartalmaz káliumot, a kiegyensúlyozott étrend általában biztosítja a szervezet számára a szükséges mennyiséget. Az ajánlott napi kálium adag a következőképpen alakul:
Káliumban gazdagok például egyes gyümölcsök (sárgabarack, sárgadinnye, banán, narancs, grapefruit), bizonyos zöldségek (spenót, borsó, burgonya, édesburgonya, spárga, káposzta, kelbimbó) és némely halak (laposhal, tonhal, lazac). Ezeken kívül sok van ebből az értékes tápanyagból a zsírmentes/zsírszegény joghurtban és tejben, a tojásban, a gombában, illetve a mandulában is.
Természetesen előfordulhat, hogy a táplálék káliumtartalma valamilyen oknál fogva kiegészítésre szorul, ilyen esetben számos étrend-kiegészítő és gyógyszer áll a rendelkezésünkre. Mielőtt azonban bármit is elkezdenénk szedni, érdemes szakemberrel konzultálni, aki segít kiválasztani a számunkra legmegfelelőbb készítményt, és az alkalmazással kapcsolatban is hasznos tanácsokkal szolgálhat. Az óvatosság azért fontos, mert a káliumot túl lehet adagolni – a jelenséget hiperkalémiának hívjuk, és akkor fordul elő, ha napi 3-4 grammnál több kálium jut a szervezetbe. Ez rossz közérzettel, izomgyengeséggel, hányással, hasfájással jár, és romlik a szívműködés, szívritmuszavar léphet fel, sőt, szívmegállás is előfordulhat.
Azoknak egyébként, akik valamilyen veseproblémával élnek, különösen vigyázniuk kell, mennyi káliumot visznek be, ilyenkor ugyanis a vesék egyre kevésbé képesek eltávolítani a káliumot a vérből, így túl sok kálium halmozódhat fel. Ugyancsak legyenek elővigyázatosak azok, akik bizonyos, a vérnyomás csökkentésére szolgáló gyógyszereket szednek (például ACE-gátlók, ARB-k, aldoszteron antagonisták). Ezek a készítmények már eleve segítenek a szervezetnek a kálium visszatartásában, annál tehát, aki pluszban még bevisz káliumot, fennáll a szövődmények kockázata.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
