Manapság lényegében mindent ökoturizmusnak neveznek, ami valamilyen módon kapcsolódik a természethez. A valódi ökoturizmus két fő szempontja ezzel szemben mindig és mindenhol világos: az ökológiai lábnyomunk csökkentése és a meglátogatott közösség támogatása. Az ökoturizmus tehát egy szempont, egy törekvés, ami érinti az utazás módját, az igénybe vett szállás típusát, azt, hogy hogyan étkezünk és milyen tevékenységeket végzünk vendégeskedésünk során. Lehet-e és lesz-e a fenntarthatóság a turizmus célja és lényege? Nézzük, milyen lehetőségeink vannak ökoturistaként!
Piknik egy közösségi gazdaságban, miközben a talajélet sokszínűségéről esik szó? Városi séta a szivacsváros és a méhlegelők nyomában? Tájséta a legeltetéssel való élőhely-helyreállítás megértése érdekében?
Az ökoturizmus lényegében annyit jelent, hogy az utazásunk során mindenben törekszünk a fenntarthatóságra, miközben lehetőség szerint hozzájárulunk az adott helyszín fenntartható fejlődéséhez is.
Jurta, kabin, rönkház
Az ökoturizmus nemzetközi térképén terjednek az ún. eco-lodge szállások, de hazánkban is rengeteg, egyedi természeti kapcsolódást nyújtó lombház, glamping, modern jurta és kabin nőtt ki a földből az elmúlt években.
Persze egy természetjáró mindezt hatványozottan és jóval olcsóbban megkaphatja, ha sátort ver az erdőben…
Bármiben is gondolkodunk, próbáljunk fenntartható szállást igénybe venni. Ez készülhet alacsony szén-lábnyomú építőanyagból, vagy lehet olyan szállás, amely megújuló energiát használ.
TreeHouses lombház NoszvajSzén-dioxid-kompenzáció
Egyre elterjedtebb, hogy az utazásszervező cégek, na és persze többek között az olyan óriási kibocsátók, mint a légitársaságok felajánlják, hogy utazásunk szén-dioxid lábnyomát csökkentsük valamilyen kompenzációs tevékenységgel (befektetés megújuló energiákba, faültetés).
Józan paraszti ésszel is belátható, hogy egy repülőút kibocsátását néhány eurócenttel kompenzálni lehetetlen, de sajnos komoly tanulmányok is rámutatnak, hogy a dolog mögött vastagon ott van a zöldre festés (green washing).
Ráadásul ez abba a hamis illúzióba kerget, hogy minden megoldható, csak fizetni kell érte, nekem meg nem kell összekoszolnom a kezemet.
A jelenség annyira elterjedt és egyben félrevezető, hogy az Európai Bizottság és a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságok nemrég összesen 20 légitársaság ellen indítottak eljárást megtévesztő zöldre festés gyakorlata miatt.
Ettől függetlenül az ökoturizmus szempontjából fontos trend, hogy ezt sokan igenis komolyan veszik, s magát az utast is bevonják a „lábnyomcsökkentésbe” az utazás során, vagy egy külön közösségi esemény, például egy nagy faültetés keretében.
Honnan tudod felismerni, mi zöldre festés és mi nem az?
Szafari és természetvédelem
A vadvilág megfigyelése és ezáltal annak védelme mindig is összeforrt az ökoturizmus definíciójával és valóban, a turizmus nélkül valószínűleg nem sikerült volna megvédeni a kipusztulástól olyan ikonikus fajok, mint a hegyi gorillák.
Persze, itt is komoly kérdés, hogy a világ másik felére repülve nevezhető-e az egyébként legnagyobb jóindulattal megszervezett és megvalósított utazás fenntarthatónak. Az új trend mindenképpen az, hogy például önkéntes munka keretében maga az utas is közvetlenül vegyen részt az élőhely helyreállításában, a fajmegőrzésben.
Fenntartható utazás és közlekedés
A légi közlekedést egy „ökoturista” alapvetően kerüli, helyette vonatozik, buszozik, ahogy helyben is inkább a helyi tömegközlekedést, vagy mikromobilitási eszközöket használ – nem mellesleg így jóval több autentikus élményhez is jut. És ha már közlekedés: a program, a kikapcsolódás maga is lehet egy környezetbarát közlekedési forma, a természetjárás egyik módja, például túrázás, kerékpározás, kajakozás.
Gemenci vízitúra a Magyar Kaland-Sport EgyesülettelFenntartható étkezés
Az ökológiai szempontokat előtérbe helyező utazó, akárcsak otthon, fenntartható mezőgazdaságból származó ételt vásárol, a helyi piacon és slow food étteremben étkezik, lehetőleg vegetáriánus módon. Rengeteg turisztikai szolgáltatás („food tours”) segít ma már a gasztronómia élményalapú felfedezésében.
Az ökoturizmus új útjai
Az ökológiai válság rémképétől nem függetlenül az ökoturizmus a turizmus egyik legdinamikusabban fejlődő ága globálisan, hiszen egyre többen gondolják fontos szempontnak azt, hogy miközben pihennek, valami jót tegyenek és nem utolsósorban egyedi élményt gyűjtsenek, amelyet egy nagy szállodában vagy egy tömött belvárosban nem könnyű feladat.
Rá is fér a turizmusra a zöldítés és a tudatosság, hiszen az iparág a világ szén-dioxid kibocsátásának mintegy 8%-ért felel és komoly konfliktusokat generál helyben. Mindezzel összhangban rengeteg új szolgáltatástípus jelent-, vagy erősödött meg az ökoturizmuson belül. Nem beszélve arról, hogy ma már akár ki sem kell tennünk a lábunkat a lakóheyünkról, egy nagyvárosban is lehetünk természetvédők, csatlakozunk egy civil egyesület, kerületi szerveződés vagy kutatóintézet helyi természetvédelmi munkájába.
Élményturizmus, Transformative Travel
Egyértelmű új trend az élményturizmus: közvetlen érzelmi kapcsolat kialakítása a helyi kultúrával vagy a természettel. Rengeteg kutatás mutatta már ki, hogy a fiatalok túlnyomó többsége sokkal nagyobb előnyben részesíti az egyedi élmények gyűjtését, mint a materiális javak élvezetét egy utazás során is.
A Transformative Travel olyan utazás, amelyben a turizmus, összhangban annak eredeti céljával, közvetlenül hozzájárul a látogató és a helyi közösség jóllétéhez. A booking.com egyik globális felmérése szerint a megkérdezett utazók 68%-a tartotta fontosnak valamilyen új tudás megszerzését egy utazás során, s ezt követte az önkéntesség (54%), mint preferált utazási mód.
Ahol a madár se jár
Számos, a turistahadaktól szenvedő város dolgoz ki intézkedéseket annak érdekében, hogy a népszerű városközpontokba látogató tömegeket szétterítse. Ehhez egy megoldás az undertourism, azaz a kevésbé frekventált helyszínek felkeresése.
Közösségi alapú turizmus – lépj kapcsolatba a helyiekkel, tapasztald is meg a helyi kutúrát, ne csak képeslapokról ismerd azt, miközben segíted is a helyi gazdaságot, továbbá segíted megőrizni a hagyományokat és kulturális szokásokat. Persze az Instagram korában ez is könnyen átfordulhat az ellenkezőjébe: egy kis falu egy népszerű város közelében akár egy szezon alatt is „elvérezhet”, miközben nem a helyiek, hanem turisztikai vállalkozások gazdagodnak meg.
S ide kapcsolódik cikkünk fő témája, az ún. nature-based tourism is, de erről kicsit később.
Mik azok a természetalapú megoldások?
Természetalapú megoldások alatt olyan tevékenységeket értünk, amely során azzal a céllal védünk, kezelünk és állítunk helyre természetes vagy az ember által már módosított ökoszisztémákat, hogy azokkal égető társadalmi-gazdasági kihívásokra találjunk választ, valamint egyszerre növeljük az emberiség alkalmazkodóképességét az éghajlatváltozás káros hatásaival szemben és a biológiai sokféleséget. Merthogy az egészséges – természetes és gazdálkodásba vont – ökoszisztémák olyan nélkülözhetetlen, ún. ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtanak, amelyektől szorosan függ az emberiség es az egyén jól(l)éte.
A Természetvédelmi Világszövetség (International Union for Conservation of Nature, IUCN) által megalkotott fenti definíció értelmében természetalapú megoldás például
a talajélet egészségét és sokszínűségét középpontba állító regeneratív mezőgazdaság,a természetes vízmegtartás,a mangrove-erdők telepítése,az ún. örökerdő (folyamatos erdőborítottság melletti) gazdálkodás az erdészetben,a vadvirágos rétek, a zöldfalak és a zöldtetők egy városban.
Táncoskert – regeneratív- és közösségi mezőgazdaság a Hortobágyon
A természetvédelmi szakemberek évtizedek óta állítanak helyre élőhelyeket azzal a céllal, hogy a biológiai sokszínűséget növeljék egy adott helyen. A környezeti válság árnyékban azonban jelentős figyelem jut az érem másik oldalára, a fajok védelme mellett a klímaválság elleni harcban fontossá váló ökoszisztéma-szolgáltatásokra.
A legjobb példa erre a természetes vízmegtartás kérdésköre. A 2022-es, ezermilliárdos gazdasági kárt okozó történelmi aszály megmutatta, hogy miközben ennyire drámaian változik a csapadék éves eloszlása és a beszivárgás mértéke, a többletvizeket a folyók mentén az országban szétszórva elhelyezkedő mélyártereken kellene természetes módon megfogni, mert az táplálja legjobban a folyószabályozások óta folyamatosan csökkenő szintű talajvizet. A vizesélőhelyek szisztematikus és kontrollált helyreállítása a szárazodás megfékezésének leghatékonyabb eszköze volna az Alföldön – állítják egyöntetűen a tudósok, ugyanakkor rengeteg fontos élőhely is létrejönne. Kérdés, hogy adhat-e ennek a folyamatnak lendületet, ha sikerül becsatornázni a turizmust.
A természetalapú megoldások mindenesetre fontos hívószó manapság.
A gazdaság környezetkímélő es fenntartható helyreállítását megcélzó európai zöldmegállapodás részeként az Európai Unió új biodiverzitás-stratégiája azt szeretné elérni, hogy 2030-ig a biológiai sokféleség a felépülés pályájára álljon, ezzel is hozzájárulva az éghajlatváltozás negatív hatásaihoz való alkalmazkodóképesség növeléséhez, ráadásul úgy, hogy ennek a társadalom is tevékeny részese legyen.
Mindez kulcsfontosságú Európában, ahol az élőhelyek 81%-a rossz állapotban van, és minden egyes eurónak az előhelyek helyreállításába történő befektetése 8–38 € haszonnal jár a társadalom egészére nézve. Európa vezetői tehát ma már elfogadják, hogy az éghajlati és ökológiai válság kezelése mélyen összefonódik és a biológiai sokféleség nemcsak önmagában hasznos, de nélküle a kontinens az éghajlatváltozás ellen sem tud tenni hatékonyan, s amelynek segítségével egyúttal az egész társadalmat ellenállóbbá teszi.
Lesz olyan, hogy természetalapú turizmus?
Az ún. „nature tourism” vagy „nature-based tourism” szintén egy ismert fogalom. A természetben eltöltött turisztikai tevékenységre utal, amely bizonyítottan rengeteg előnnyel jár például a mentális és fizikai egészség megőrzése és a társas kapcsolatok fejlesztése terén. Ugyanakkor ez a műfaj önmagában nem tekinti prioritásnak a természetvédelmet vagy a fenntarthatóságot.
A természetalapú megoldások elterjedésével ugyanakkor egyre több turisztikai célú, a természetalapú megoldásokat bemutatni szándékozó kezdeményezést láthatunk. Egyre több magánember és cég szeretne valamit tenni saját környezete megóvása érdekében. Azaz a madármegfigyelés, a természetfotózás, a természetjárás, a kempingezés, a vadászat és a horgászat mellett, az ökoturizmus új irányaival összhangban az élményalapú turizmusnak egyre inkább része a fenntarthatóság megismerése és gyakorlása. Azaz a természetvédelmi önkéntes munka, mint Transformative Travel.
Számos országban szerveznek ma már például természetvédelmi sétákat az ún. hódökoszisztémák megismerése érdekében. Magyarországon például a Szigetközben szerveznek hódmegfigyeléssel összekötött túrákat. A Bécsi-erdő egy részében természetvédelmi erdőkezelés történik, s ennek keretében lovakkal húzzák ki a kivágott fákat, s közben örülnek, ha ezt a természetjárók is észreveszik.
A Rewilding Europe szervezet célja az élőhelyek visszavadítása. A bölények visszatelepítése víziójuk szerint azonban messze nemcsak természetvédelmi célokat szolgál, hanem többek között a turizmuson keresztül segíti a helyi gazdaságot is élénkíteni.
Mindez remélhetőleg segíti azt, hogy a fenntarthatóságot a turisztikai élmény keretében megtapasztaló turista az élet más területén is tudatos fogyasztóvá váljon…
Ez a tartalom az Agrárminisztérium támogatásával valósult meg.
Ez a poszt Hogyan nyaraljunk ökoturistaként? Természetalapú megoldások nyomában először itt jelent meg: Tudatos Vásárlók.
Forrás:tudatosvasarlo.hu
Tovább a cikkre »
