A hírekben manapság sok szó esik róla: állítólag az orosz háborús célok nyugati végpontja Transznisztria.
A dolog háttere sajátos. A terület egészen a XVIII. sz. végéig alig volt lakott. A lengyel-litván és az oszmán-török állam határvidéke volt. Oroszország 1792-ben csatolja magához, ami után népesség-betelepítés indul, elsősorban orosz és ukrán parasztok, de rajtuk kívül román, bolgár, német lakosok is lesznek.
A német lakosságnak mára nyoma sincs, a legnagyobb részük ki lett telepítve 1940-ben a Molotox-Ribbentrop paktum alapján Németországba, a ma Lengyelországhoz tartozó területre (majd onnan persze 1945-ben a maradék német területre).
A bolgár lakosság viszont máig a lakosság 2-3 %-a. Ők a XIX. sz. elején bevándoroltak leszármazottai. A VIII. és a IX. orosz-török háború után Oroszország felajánlotta az abban az orosz oldalt támogató bolgároknak, letepeledhetnek az új orosz területeken, azaz a mai Dél-Ukrajnában, Moldovában és Transznisztriában. Jelenleg Transznisztriában található a legnagyobb Bulgárián és Észak-Macedónián kívüli bolgár többségű falu: Parkani község (román neve: Parcani), lakossága 11 ezer fő, ennek 89 %-a bolgár.
Moldova és Transznisztria tulajdonképpen mindig egy országhoz tartoztak, kivéve az 1918-1940 közti időszakot, amikor Moldova román volt, Transznisztria pedig szovjet. Eközben is a Szovjetunió Moldovát mindvégig román megszállás alatti saját területenek tekintette. Ezt elismerte Németország is, így a Molotox-Ribbentrop paktum egyik pontja kimondta: Románia adja “vissza” Moldovát a Szovjetuniónak.
A szovjet politka azonban hivatalosan sose hivatkozott történelmi jogokra, így Moldova esetében sem. Az mint a román reakció által elnyomott moldáv nép állama lett beállítva. S propagandacélokból jó előre lett csinálva egy minta-Moldova, már akkor, amikor Moldova még nem lett visszacsatolva a Szovjetunióhoz.
Már 1924-ben ezért meg lett alapítva egy Moldáv Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság nevű közigazgatási egység az akkori Ukrajna területén belül, annak részeként. E terület az akkori szovjet-román határ mentén terült el, s kb. dupla akkora volt, mint a mai Transznisztria – hozzátartoztak olyan területek is a mai transznisztriai-ukrán határ mentén, melyek ma Ukrajna részei. A mai Transznisztria kb. 4200 km2, míg a Moldáv Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság eredeti területe kb. 7500 km2 volt.
Miután a Molotov-Ribbentrop paktum után, 1940-ben a szovjet ultimátum miatt Románia kénytelen volt átadni területének egy részét, köztük a mai Moldovát a Szovjetúniónak, ez a terület egyesítve lett a Moldáv Autonóm Szovjet Szocialista Köztársasággal, státusza pedig fel lett emelve tagköztársasági szintre, Moldáv Szovjet Szövetségi Köztársaság éven, miközben az eredeti Moldáv Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság területének északkeleti része vissza lett csatolva Ukrajnához: az ukrán Csernyivci és Odesszai megyék része lett.
Ennek persze gyakorlati jelentősége nem volt a szovjet időkben, nem számított szinte semmit, hol húzódnak a belső határok. A probléma a Szovjetunió szétesésekor kezdődött. Transznisztria lakossága úgy gondolta, semmi se köti össze Moldovával, így el akarta kerülni, hogy a terület a jövendő független Moldávia része legyen. Transznisztria még 1990-ben saját magát szovjet tagköztársaságnak nyilvánította, azaz 1 évvel korábban, minthogy Moldávia kikiáltotta saját függetlenségét. Bár az 1990-es döntést a szovjet vezetés sose ismerte el, a tényleges helyzet az lett, hogy Transznisztria nem lett a független Moldova része, amikor az 1992. január 1-jén független állam lett.
A jogi helyzetnek tehát egyáltalán nem felel meg a valós helyzet. Transznisztria nemzetközi jogilag Moldova része, de ténylegesen – pár falut leszámítva – sose volt moldovai irányítás alatt. Az 1992-es moldovai-transznisztria háború (melyben a két felet Románia, ill. Oroszország támogatta) végén tűzszüneti megállapodás lett aláírva: ez máig hatályban van.
Tulajdonképpen a józan ész azt diktálta volna, hogy a felek elismerik: az eredeti helyzet abszurd, s mindenki megmarad a maga területén, elismerve egymást. Ehelyett azonban az lett, hogy az 1992-es háború során Moldávia megszerzett pár transznisztriai területen fekvő falvat, ezek ma Moldávia részei, míg a transznisztrai erők is megszereztek egyes nem-transznisztriai falvakat (és egy várost), ezek meg ma Transznisztria részei.
Jelenleg az a helyzet, hogy Transznisztria közepét kettévágja egy helyen teljesen, egy másik helyen pedig nagyrészt moldáviai terület, viszont ezen a moldáv területen áthaladó főutak transznisztriai ellenőrzés alatt állnak. Az ilyen helyeken – ahogy a “hibás” szuverenitású részek nem kontinuus részein is – ma de facto kettős irányítás van, ez nem jelent fegyeveres harcot, de a két fél folyamatosan nehezíti egymás tevékenységét.
Azaz a nemzetközi jog ma is egy abszurd sztálini határmegállapítást tekint mérvadónak. Ami vicces.
Forrás:bircahang.org
Tovább a cikkre »
