Április 19-én, szerdán Hogyan lett boldog Brenner János? címmel tartott előadást a „Hitünk és életünk” szabadegyetem keretében Császár István, a Szombathelyi Egyházmegye püspöki helynöke, a szombathelyi Sarlós Boldogasszony-székesegyház plébánosa Győrben, a Brenner János Hittudományi Főiskolán. Az eseményről Rákos József írt beszámolót, melyet szerkesztve közlünk.
A „Hitünk és életünk” szabadegyetemi előadás-sorozat áprilisi alkalmán Grafl Ákos főduktor köszöntötte Császár Istvánt, a Szombathelyi Egyházmegye püspöki helynökét, aki előadásában betekintést engedett Boldog Brenner János boldoggáavatási eljárásának szakaszaiba.
A szombathelyi Sarlós Boldogasszony-székesegyház plébánosa előadása kezdetén elmondta: édesanyjának hitoktatója Brenner János atya volt, ő maga pedig rövid ideig Rábakethelyen teljesített kántori szolgálatot, ahol korábban Brenner János káplán volt.
Hogyan lett boldog Brenner János? – a címben szereplő kérdés megválaszolására elsőként a nyolc boldogságból idézett az előadó: „Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa. Boldogok vagytok, ha miattam gyaláznak és üldöznek benneteket és hazudozva minden rosszat rátok fognak énmiattam. Örüljetek és ujjongjatok, mert nagy lesz a mennyben a jutalmatok!” (Mt 5,10–12).
Amikor megölték Brenner János atyát, már akkor a boldogok sorába került, de ahhoz, hogy a közbenjárását kérhessük, szükség van az egyházi hozzájárulásra, illetve a boldoggá avatásra is, amely 2018. május 1-én valósult meg Szombathelyen – emlékeztett Császár István.
A boldoggáavatási eljárás évtizedekkel Brenner János halála után indult el. Ennek oka a kommunizmus diktatúrája volt, hiszen János atya megölését az állami hatóságok felügyelete mellett hajtották végre. A rendszerváltás után a levéltári anyagok kutatásával és összegyűjtésével elegendő alapot szolgáltattak ahhoz, hogy elkezdődjék a boldoggáavatási eljárás egyházmegyei szakasza, amelynek kezdeményezője a Szombathelyi Székeskáptalan volt. Az ügy posztulátora Gyürki László atya lett. 2001-ben Róma is engedélyezte, hogy az egyházmegyei szakasz elindulhasson.
Az anyagok összegyűjtését és az üggyel kapcsolatos személyek meghallgatását Császár István atya és Soós Viktor Attila történész végezték. Negyvenhárom személy tett tanúvallomást Brenner János lelkipásztori tevékenységéről, a vele való személyes élményeikről és az ügy körülményeiről.
2006-ban Veres András püspök létrehozta a Brenner János boldoggáavatási bizottságot, amelynek egyik feladata az ügy anyagainak dokumentációja volt. 2008. július 31-én lezárult az egyházmegyei szakasz, melynek dokumentumait augusztus 25-én átadták a hazánkban szolgálatot teljesítő apostoli nunciusnak.
Ezután kezdődött meg Rómában az eljárás újabb szakasza, melynek során precízen átnézték a 3288 oldalas anyagot, majd megállapították, hogy a szombathelyi eljárás érvényes volt.
Az eljárás alatt felmerült a kérdés, hogy miért kellett ennyi ideig várni a boldoggáavatási eljárásra, hiszen Nyugaton nem tapasztalták meg a kommunizmus diktatúráját és annak velejáróit.
2014 tavaszán új lendületre kapott az ügy. 2015-ben a történészek jóváhagyták Brenner atya vértanúságának tényét, és egy évvel később a teológusok is kinyilvánították, hogy János atya szent életet élt és vértanúhalált halt. Ezt 2017. november 7-én a bíborosokból és püspökökből álló testület is elismerte, így a Szentatya elé kerülhetett az ügy. Már másnap, november 8-án Ferenc pápa elé vitték az ügyet, aki engedélyezte a boldoggá avatást, amelyet 2018. május 1-én a szombathelyi Emlékmű-dombon ünnepeltek, mintegy húszezer hívő részvételével.
Császár István érdekességként elmondta, hogy a boldoggáavatási szentmisén az oltár ott állt, ahol évtizedekkel korábban az az emelvény állott, amelyről a kommunista pártvezetők szemlélték a május 1-jei felvonulást.
Az előadást követően az érdeklődők feltehették kérdéseiket.
Forrás: Győri Egyházmegye
Fotó: Brenner János Hittudományi Főiskola
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
