A kormányfő elmondta, a globális gazdaság a hidegháború után újra a blokkosodás és a töredezettség ijesztő perspektívájával szembesül, és ez megkérdőjelezi az európai modell alapjait.
Orbán Viktor miniszterelnök (j, elöl) beszél, mellette Charles Michel, az Európai Tanács elnöke (b) az Európai Politikai Közösség (EPC) budapesti tanácskozásán a Puskás Arénában 2024. november 7-én. A magyar kormányfő mögött Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) és Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter (k). MTI/Máthé Zoltán
Meg kell vizsgálnunk, hogyan lehet újra béke Európában – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Politikai Közösség csütörtöki budapesti találkozójának plenáris ülésén.
A kormányfő megnyitó beszédében hangsúlyozta: a plenáris ülésen Európa biztonsági kihívásait tekintik át.
„Hogyan lehet újra béke Európában? Hogyan vállalhat Európa a jövőben nagyobb felelősséget saját biztonságáért és békéjéért? Hogyan tud Európa sikeresebben fellépni az érdekeiért? Hogyan maradhat Európa érdemi szereplője a saját sorsát eldöntő tárgyalásoknak és folyamatoknak”
– sorolta.
Hozzátette: különös aktualitást ad ezeknek a kérdéseknek a most történt amerikai elnökválasztás. Transzatlanti kapcsolataink jövője megkerülhetetlen eleme az európai biztonsági architektúrának – hangsúlyozta.
A válaszok, amelyeket most fogunk adni, évtizedekre meghatározhatják Európa jövőjét – rögzítette.
„Abban hiszünk, hogy együtt erősebbek lehetünk, mint külön-külön” – fogalmazott.
Elmondta: a találkozón meg kell vizsgálniuk, hogy hasonlóan látják-e az előttük álló kihívásokat, hogy hasonló irányokba keresik-e a válaszokat és hogy tudnak-e olyan területeket azonosítani, ahol képesek és készek közös fellépésre.
„Jobb gyakorlati együttműködésre van szükség a származási és tranzitországokkal, hogy felszámolhassuk az illegális migrációt és az embercsempész hálózatokat” – fogalmazott.
Orbán Viktor arról is beszélt: Európa békéjét, stabilitását és jólétét veszély fenyegeti. Szavai szerint a helyzet, amelyben Európa van, nehéz, bonyolult és veszélyes.
Kifejtette, harmadik éve dúl Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja, a terrorcselekmények után lángba borult Közel-Keleten az eszkaláció veszélye fenyeget. Hozzátette: Észak-Afrikában konfliktusok destabilizálják a régiót, az illegális migráció szűnni nem akaró kihívás Európának és ismét csúcsot megközelítő méretet öltött.
A kormányfő elmondta, a globális gazdaság a hidegháború után újra a blokkosodás és a töredezettség ijesztő perspektívájával szembesül, és ez megkérdőjelezi az európai modell alapjait.
Kitért arra, hogy 2022 októbere óta ötödik alkalommal tartják meg az Európai Politikai Közösség állam- és kormányfőinek találkozóját. Elmondta, megtisztelő, hogy Magyarország folytathatja Emmanuel Macron kezdeményezését és otthont adhat az európai biztonságpolitikai csúcstalálkozónak.
A mai esemény hazánk valaha volt legnagyobb diplomáciai eseménye – fogalmazott. Hozzátette: több mint negyven állam- és kormányfő, az Európai Unió intézményeinek vezetői, az Európa Tanács és a NATO főtitkárai és az EBESZ képviselői vannak jelen.
Orbán Viktor miniszterelnök (k) az Európai Politikai Közösség (EPC) budapesti tanácskozásán a Puskás Arénában 2024. november 7-én. MTI/Máthé Zoltán
A kormányfő közölte: a plenáris ülést követően munkacsoportokban vitatják meg a migrációval, a gazdasági biztonsággal és a konnektivitással kapcsolatos kihívásokat. A migráció második alkalommal szerepel kiemelt témaként az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóján – tette hozzá.
Orbán Viktor hangsúlyozta: a fejlesztési célok elérése érdekében jobban kell támogatni a származási és tranzitországokat.
„El kell döntenünk, készek vagyunk-e a menekültkérelmek elbírálására és visszatérések végrehajtására szolgáló központok létrehozására biztonságos harmadik országban”
– mondta. Megjegyezte: „a mai vitával” talán tehetnek egy lépést a kézzel fogható eredmények felé.
„Én érzékelek új lendületet Európában ezen a területen” – jelentette ki a miniszterelnök, aki megköszönte Ausztria kancellárjának és az Egyesült Királyság miniszterelnökének, hogy vállalták ennek a munkacsoportnak az elnöklését.
Orbán Viktor kijelentette: Európa jóléte a nyitott és integrált világgazdaságnak, a konnektivitásnak köszönhető. A covid járvány és a geopolitikai feszültségek ugyanakkor azt is bebizonyították, „hogy a nyitott gazdaság kockázatot is jelent, és kiszolgáltatottá tehet bennünket” – állapította meg.
„Meg fogjuk vitatni, hogyan tudjuk megőrizni a konnektivitás előnyeit úgy, hogy közben erősítjük stratégiai autonómiánkat, csökkentjük a függőségeinket és megvédjük nemzetbiztonsági érdekeinket” – fogalmazott.
Hozzátette: ezt a kérdést fogja körbejárni a második munkacsoport, amelynek tematikáját Németország kancellárja és Norvégia miniszterelnöke készítette elő. A német kancellár távollétében a norvég miniszterelnök a lett miniszterelnökkel elnökli a munkacsoportot – jelezte.
„A mi politikai közösségünk a nagy stratégiai kérdésekről történő eszmecsere helyszíne” – hangoztatta. Olyan vezetők ülnek az asztal körül, akiket a földrajzi közelség mellett a közös érdekek és az Európáért érzett közös felelősség is egybefon – mondta Orbán Viktor.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
