Elsőre talán földtől elrugaszkodottnak tűnik a kérdés, pedig egyáltalán nem az. Több jel is a felé mutat, hogy származásunkban bizony közös gyökereink vannak azzal a nagyjából 2500 évvel ezelőtt élt királyi sarjjal, akiről később a buddhizmus a nevét kapta. E jelek és tények tükrében pedig közelebb kerülhetünk ősvallásunk, a fehér napvallás megértéséhez. E cikk elolvasása előtt ajánljuk a következő cikk áttanulmányozását: Szanszkrit-magyar hasonlóság? Védikus-magyar párhuzamok?
Gautama Sziddhártha, vagy Gautama Buddha, vagy Sákjamuni Buddha, vagy egyszerűen csak a Buddha egy olyan, már-már mitikus bölcs volt, aki a hagyomány szerint i.e. 6. században, a tudomány szerint valamivel később élt Kelet-Indiában.
Nevét azzal írta be az indiai-tibeti szent könyvekbe, hogy ő az aszkézis és az érzéki örömök kielégítése közötti középutat képviselte és tanította, s ezen az úton érte el a megvilágosodás állapotát. Maga a buddha szó felébredettet, illetve megvilágosodottat jelent.
Amikor pedig a buddhizmus névadójára célzunk, akkor őt a Buddhának hívjuk, ellentétben a buddha szó kisbetűs változatával, amely olyan lényt takar, aki egy világkorszakban elsőként éri el a megvilágosodás állapotát. Ergo számtalan buddha létezik.
Ha Indiában járunk, akkor a Buddha szóval így, magyarosan kiejtve, nem találkozunk, mivelhogy így ejtik: Buda. Ez pedig számunkra sok mindent jelent. Eszünkbe juttathatja Ősbudavár fővárosát, illetve a mai főváros egyik részét, ugyanakkor megszemélyesíti főtáltosunkat is, aki Attila fivére, bátyja volt. Csupán a véletlen számlájára kellene írnunk ezt az egyezést? Aligha.
A Buddha Sákjamuni volt, vagyis a Sakya nevezetű nép köréből került ki. A Sakya/Shakya szó tibeti eredetű, mi úgy mondanánk, hogy szaka, görögösen szíkta nép/népcsalád, óperzsául Sáka. Máris helyben vagyunk.
Shakya = Sáka= szaka = szkíta
Hol élt a Sakya nép? Északnyugat-Indiában. Az pedig tudjuk, hogy Indiában éltek szkíták. Gondoljunk csak Magadha államra, ahol magar és makar néven emlegették akkoriban a lakosságot. Magadha idővel Bihar/Bihár nevet kapta. Bihár ma is India egyik szövetségi állama a Hindusztáni-alföldön Uttar Prades államtól keletre. Bihart a fehér hunok alapították.
Középnyugat-Nepál hegyeiben a mai napig él egy törzs, melynek neve kham-magar. Eredetmondájuk szerint egy szarvas vezette őket a szállásterületükre, pontosabban egy ősikerpárt. Hét törzsből állnak, melyek közül az egyik neve Buda. Az már csak hab a tortán, hogy rovásírással írnak.
Most bárki mondhatná: Ugyan, ez csak mitológia! Miért bíznánk meg benne?
Kőrösi Csoma Sándor a Kah-Gyur gyűjteményből a Buddha (Buda) származásáról a következőképpen tudósít:
“Én Shakya, szittya nemzetből való vagyok,
Szeplőtlen családból születtem.
Az emberi lényeget oly hitben oktatom,
Mely elvezeti őket oly hazába, ahol fájdalom nincs,
Arra tanitom őket, mi módon lehet felszabadulni
E földi testben lévő életünkből”
Van olyan szerző (Dodds), aki egyértelműsíti, hogy Buddha nem árja, hanem turáni fajú és a Sakya törzs vezetője volt. Ez a magyarázat arra, hogy a turániak között miért is tudtak tanításai könnyedén elterjedni (és terjednek mai is).
Ugyancsak kutató állítja és jelenti ki helyettünk a tényt, mely szerint Buda népe és törzse szkíta volt.
Álljon itt még egy idézet, amely alátámasztja Buddha (Buda) szkíta-hun származását:
„Amint a gyermek (Shakya) tanítója elé került, az utóbbi úgy találta,
hogy legkisebb oktatás nélkül máris tudta
mindazon betőket, melyeket a mester neki mutatott. Ön-
ként előszámlált hatvannégy különböző betőrendet, kö-
zöttük említette a yavana és a hún nyelvekét is és elő-
mutatta a betők alakját”.
Tehát Buda beszélt és írt őseinek hún (hun) nyelvén.
Buddha temetése sem mondható éppen szokványosnak, mivel elhamvasztották, de ereklyéit nyolc részre osztották és megtartották. Baktay Ervin hívja fel a figyelmet arra, hogy a Buddha-maradványok fölé emelt domb megfeleltethető a szkíta temetkezési rítusok egyikének. Ez ugyanis egy kurgán, vagyis sírdomb, azaz temetkezési domb, ami pedig Indiában nem szokványos hantolási módszer, ellenben a sztyeppei népeknél annál inkább.
Most jön a legérdesebb rész, amely Buddhát a napvallással kapcsolja össze!
Ismerkedjünk meg Avalókitésvara személyével, akinek neve ezt jelenti: „Úr, aki lefelé tekint”;”az Úr, aki lenéz (könyörülettel)”. Ő egy olyan bodhiszattva (megvilágosodásra törekvő lény), aki az összes Buddha együttérzésével rendelkezik.
A mahájána buddhizmus irányzata szerint Avalókitésvara bodhiszattva esküt tett, mely szerint nehézségek idején segíteni fogja az érző lényeket, s addig nem válik buddhává , amíg minden más érző lény a nirvánába nem jut. Avalókitésvara ugyanaz a Brahma volt, aki a tradíciók szerint meggyőzte Sákjamuni Buddhát a megvilágosodása után, hogy maradjon még a Földön és tanítson.
Avalókitésvara egy olyan lény, aki képes eljutni a végső megismerésig, aki képes meglátni a végső igazságot. Márpedig a napvallás célja éppen ez, akár tibeti/indiai/buddhista, akár magyar köntösbe bújtatjuk.
Ha azonosulni tudsz ezzel a gondolkodásmóddal, ha egyetértesz ezzel az életszemlélettel, ha hasonló gondolkodású emberekkel szeretnél tanulni, akkor figyelmedbe ajánlom programjainkat.
Részt vehetsz programjainkon:
Önfejlesztő Műhelyeinken (beszélgetős előadásainkon)Hétvégi töltődéseinken (és Istentiszteleteinken)Bel- és Külföldi zarándoklatainkona Naptemplomunkban és a Pálos kolostorokban tartott IstentiszteleteinkenSzer-napjainkon (szent ünnepnapjainkon)Főnix programunkonÉbresztő Táborunkban
Csatlakozz hozzánk minden elkötelezettség nélkül! Járd velünk együtt önmagunk felszabadításának útját, melynek segítségével egységet teremthetsz önmagadban és a környezetedben, s hozzájárulhatsz a világ rendjének helyre állításához.
Bővebb információ:
Száraz György
Boldog napot!
The post Hogyan kötődik a magyarsághoz Buddha, a vallási reformer? appeared first on Boldognapot.hu.
Forrás:boldognapot.hu
Tovább a cikkre »
