Hogyan keress százmilliókat néhány bejelentett munkavállalóval a vagyonvédelmi piacon? – lecke kezdőknek, mesterektől
A munkaügyi felügyelőségek és az adóhivatal elmúlt években napvilágot látott elemzései arra utalnak, hogy továbbra is sok vállalkozás él vissza az „egyszerűsített foglalkoztatás” lehetőségével. Ezt a munkáltatási formát egyébként azért találták ki, hogy némileg „szürkítsék” a feketefoglalkoztatással leginkább fertőzött ágazatokat, így például a vagyonvédelem területét. A Privatkopo.hu bűnügyi portál látókörébe került egy ikerpárhoz kötődő cégcsoport, amely jó példa lehet arra, mennyire célt tévesztett a törvényalkotók azon szándéka, hogy átláthatóvá tegyék az őrző-védő cégek működését. A Sipos János és Sipos Tamás érdekkörébe tartozó társaságoknál ugyanis szinte semmi sem az, aminek látszik, pontosabban: aminek láttatják…
A kezdet: felszámolások, kényszertörlések, 100 milliót meghaladó kifizetetlen köztartozások
Az 51 éves ikerpár, Sipos János és Sipos Tamás 1997-ben, a Skorpió Security Vagyonvédelmi Kft. létrehozásával indították vállalkozói pályafutásukat. A próbálkozás 2007-ben fulladt kudarcba, amikor az illetékes cégbíróság – meg nem fizetett, jelentős összegű köztartozás miatt – elrendelte a társaság felszámolását.
A következő állomás kettejük üzleti életében a Skorpió Hungary Security Vagyonvédelmi Kft. volt, amelyet 2001-ben alapítottak és 6 évvel később, szinte az előző cég „elborulásával” azonos időben jutott a felszámolás sorsára. Nem nehéz kitalálni: meg nem fizetett köztartozások miatt. A cégnyilvántartás tanúsága szerint a kft. úgy fejezte be nem túl dicsőséges pályafutását, hogy „szerepelt az adóhatóságnál nyilvántartott, 180 napon túli, 100 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkező – nem magánszemély – adózók listáján”.
A kitartó üzletemberek azonban itt nem adták fel, nem olyan fából faragták őket: 2003-ban bejegyeztették a sorrendben harmadik vagyonvédelmi vállalkozásukat, az S&S Security Kft.-t. Azonban a 2007-es kimondottan rossz éve lehetett Siposéknak, mert ezt a céget is abban az esztendőben számoltatta fel az illetékes cégbíróság – szinte hihetetlen, de meg nem fizetett köztartozások miatt.
Közben (2006-ban) Sipos Tamás létrehozta a Target Security Vagyonvédelmi Kft. elnevezésű gazdasági társaságot, amellyel szemben – a 2014-ben bekövetkezett felszámolásáig – 6 végrehajtást rendeltek el, míg végül a cég úgy szenderült örök álomra, hogy „szerepelt az adóhatóságnál nyilvántartott, 180 napon túli, 100 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkező – nem magánszemély – adózók listáján”.
2011 elején Sipos János és Sipos Tamás közösen hívták életre a Blackhawk Hungary Security Kft.-t, amelynek kényszertörlését 2016 februárjában azért rendelte el az illetékes cégbíróság, mert a vállalkozás a 2012. évet követően nem adott le éves beszámolót (mérleget), így sem a bevételeiről, sem a kiadásairól, sem pedig a foglalkoztatottakról nem adott tájékoztatást a társaság. A mindössze két üzleti évet felölelő éves beszámolók szerint a kft-nek 2011-ben 0, 2012-ben pedig 1 főállású alkalmazottja volt.
Sipos Tamás életében a 2013. június 14. napja is jeles dátumnak számíthatott, ugyanis ekkor alapította meg – Bence nevű fiával közösen – a Kanizsa Véd Kft. elnevezésű vállalkozást, amely nem bizonyult hosszú életűnek: 2015 márciusában az illetékes cégbíróság elrendelte a kényszertörlését.
Az eltiltott apuka helyett a 19 éves lánya ragadta magához a kormányrudat – a cégiratok szerint
Ilyen, döccenőkkel és kacskaringókkal tarkított előzmények után jutott el a két nagyszerű üzletember oda, hogy elkezdje learatni makulátlan, áldozatokkal tarkított vállalkozói tevékenysége gyümölcsét.
Sipos János 2013 októberében foglalta el a Blackhawk-Vagyonvédelem Kft. ügyvezetői székét, amelyet az akkor 19 éves lánya, Sipos Dóra Alexandra alapított, ő a társaság egyedüli tulajdonosa. Az apukának 2017 májusában távoznia kellett a cég éléről, ugyanis a cégbíróság 5 évre eltiltotta az ügyvezetéstől. A helyét a céget alapító, akkor 23 éves lánya vette át, akinek minden bizonnyal a kisujjában van a vagyonvédelmi tevékenység minden csínja-bínja… Mindezek ellenére a társaság honlapján, a cégvezetést bemutató menüpont alatt ez olvasható: „Cégünk vezetője Sipos János tulajdonos. Több mint húsz éves vagyonvédelmi és vállalatvezetői tapasztalattal, gyakorlattal rendelkezik. Az USA-ban és Izraelben végzett nemzetközileg elismert testőri és vagyonvédelmi kurzusokat. 2012-ben korábbi üzlettársától különválva új vagyonvédelmi vállalkozást alakított BLACKHAWK-VAGYONVÉDELEM KFT. néven és kivált a nagyobb cégcsoporttól.”
Ezzel szemben a valóság: Sipos János a cégnyilvántartásban elérhető adatok szerint 2 és fél éve már nem vezetője a kft.-nek, tulajdonosa pedig sosem volt. Ami pedig a „különválást”, „kiválást” illeti: közelebb állt volna az igazsághoz, ha úgy fogalmaz, hogy köztartozások miatt egyszerűen felszámolták vagy kényszertörölték azokat a cégeket, amelyekben érdekeltségekkel rendelkezett – és 5 évre eltiltották az ügyvezetéstől.
A Blackhawk-Vagyonvédelem Kft. a 2013-ban történt alakulása óta nem foglalkoztat főállású alkalmazottat. Egyet sem. Mégis: a társaság 2017-ben 24 900 000 forint nettó árbevételt produkált, amellyel szemben forintra ugyanannyi, 24 900 000 forint anyagjellegű ráfordítást szerepeltetett az éves beszámolójában. 2018-ban már 114 570 000 nettó árbevételt könyvelhetett el, miközben a kiadási oldalon 109 040 000 forint anyagjellegű, további 2 900 000 egyéb ráfordítást (összesen 111 940 000 forint költség) jelentetett meg a mérlegben.
Hogyan lehetséges alkalmazottak nélkül ekkora bevételre szert tenni? A válasz: egyszerűsített foglalkoztatással. A Munka Törvénykönyve 2010 óta lehetővé teszi, hogy a munkaadók nem főállásban, napi bejelentéssel, havonta maximum 15 napot, egy évben összesen 90 napot meg nem haladó időtartamban foglalkoztassanak munkavállalókat. Ebben a formában történő foglalkoztatásnál naponta, a munkavégzés megkezdése előtt, telefonon vagy interneten a munkaadónak kötelessége – a szükséges adatok megadásával – az adóhivatalnak bejelenteni a munkavállaló(ka)t. Alkalmi munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő alkalmazása esetén a munkáltatót mindössze 1000 forint/fő/nap közteher megfizetésére kötelezi a törvény, semmilyen egyéb más járulék vagy hozzájárulás nem terheli a munkabért.
Csak egyetlen munkavállalót alkalmazhatna egyszerűsített foglalkoztatás keretében
A jogszabály tartalmaz egy nagyon lényeges megkötést is, nevezetesen: az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma nem haladhatja meg a főállású munkavállalót nem foglalkoztató munkáltató esetén az EGY főt, egy főtől öt főig terjedő főállású munkavállaló foglalkoztatása esetén a KÉT főt. A meghatározott napi alkalmi munkavállalói létszámkeretet a munkáltató a tárgyév napjaira egyenlőtlenül beosztva is felhasználhatja. Ez annyit jelent, hogy az egy fő egyszerűsített foglalkoztatására jogosult cég alkalmazhat egy évben akár 365 napra egy munkaerőt, de egy napon foglalkoztathat akár 365 munkavállalót is, utóbbi esetben az év további 364 napjában már nem élhet az egyszerűsített foglalkoztatás lehetőségével.
A Blackhawk-Vagyonvédelem Kft. a 2013-as alakulása óta nem alkalmazott egyetlen főállású munkavállalót sem, így a törvény szerint egyszerűsített foglalkoztatás keretében a tárgyévben csupán EGY főt dolgoztathat az év minden napján. Vagyis: amennyiben a Blackhawk-Vagyonvédelem Kft. naponta – mondjuk – 61 fős létszámmal tudja teljesíteni a megbízók által ráruházott vagyonvédelmi feladatokat, akkor 6, azaz hat nap alatt (6×61=366) szinte teljesen kimerítené az éves egyszerűsített foglalkoztatási létszámkeretét, és az adott év hátralévő 359 napjában egyetlen munkavállalót sem alkalmazhatna az egyszerűsített foglalkoztatás keretében. És mivel a cégnek főállású alkalmazottai nincsenek, így be is zárhatná a boltot.
Se bérjegyzék, se átvételi elismervény, pénzosztás az élelmiszerüzletben
A társaság 2018-ban – az éves beszámolója szerint – közel 115 millió forint nettó árbevételt ért el. Nem kell hozzá komoly matematikai tudás, hogy világossá váljon bárki számára: ez EGY fő alkalmi munkavállalói létszámkerettel bizony – lehetetlen. De még hússzal is az. Ezért aztán joggal merülhet fel a gyanú: a cég jellemzően nem jelenti be az adóhivatalnak az egyszerűsített foglalkoztatás keretében munkát végző embereit. Időnként nyilván bejelenthet néhányat közülük, hogy ne lógjon ki a lóláb a NAV-nál, de aligha számít megszokott ügymenetnek a kft. napi működése során, hogy tömegesen jelentik be az alkalmi munkát végző személyeket. A Privatkopo.hu több forrásból származó értesülése szerint a Blackhawk-Vagyonvédelem Kft. átlagosan 50 és 80 fő közötti munkavállalói létszámmal teljesíti megbízásait. A dolgozók nem kapnak bérjegyzéket, átvételi elismervényt sem kell aláírniuk, a pénzüket borítékban kapják kézhez.
Felmerül a jogos kérdés: hogyan történik az egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgoztatott személyek munkabérének kifizetése? Ugyanis hivatalosan be nem jelentett dolgozóknak nem lehetséges hivatalosan bért fizetni. Tehát a nem hivatalosan kifizetett munkabérek összegét valamilyen módon be kell „fedni”. Milyen módon történhet ez? A feketén kifizetett jövedelmek könyvelésben történő „ellentételezésének” legelterjedtebb (és legegyszerűbb) formája a fiktív, valótlan tartalmú számlák „befogadása”. A Blackhawk-Vagyonvédelem Kft. a 2018. évi nettó mintegy 110 millió forint árbevételével szemben 109 040 000 forint anyagjellegű, és további 2 900 000 egyéb (összesen 111 940 000 forint) költséget tüntetett fel az éves beszámolójában. Ez szemet szúróan magas összeg egy olyan társaság esetében, amely saját bevallása szerint nem alkalmaz főállású munkavállalót, ezért a vonatkozó törvény szerint egyszerűsített foglalkoztatás keretében mindössze egy személyt dolgoztathat.
Húzós nevek a referenciák között
A kft. honlapján (blackhawk-secirity.hu) feltüntetett referenciák között megtalálható a „BHG-Jász Kft. élőerős őrzés, ZÁÉV Épitőipari Zrt. élőerős őrzés, Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. objektumőrzés, SECTOR Hungary 1992 Biztonsági Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt. alvállalkozójaként fegyveres pénz és értékszállítás, távfelügyelet Budaörs, Szolnok, Szeged viszonylatában, a CIB 26 bankfiókjában fegyveres szolgálatellátás Budapesten és Pest megyében, Pajzs 07 Zrt. 7 objektum folyamatos őrzése Budapesten és vidéken, KIKA bútoráruházak teljes körű őrzés-védelme Budapesten, Győrben, Möbelix bútoráruház teljes körű őrzés-védelme Győrben, Budapesten, Szeviép Zrt. érdekeltségek, építkezések teljes körű őrzés-védelme, Esztergom ipartelep teljes körű őrzés-védelme, Dunaferr igazgatóság VIP védelme, KDB bank személyvédelem, MÁV Vasútőr Kft., SWIETELSKY Magyarország Kft., Roni ABC-k élőerős őrzése”.
Sipos János lánya, Sipos Dóra Alexandra további érdekeltségei: a 2018 augusztusában alapított Blackhawk Cégcsoport Kft., valamint a 2019. január végén alakult BHC Security Cégcsoport Kft. Ezek a cégek még annyira frissek, hogy a cégadatbázisban semmilyen gazdasági információ nem található működésükkel összefüggésben. Valószínűleg a kellő időben történő „bevetésre” várnak.
„Bőkezűen” támogatja a küzdősportotokat
Sipos János lelkes támogatója a küzdősportoknak. „A magyarországi ökölvívó és küzdősport események állandó résztvevője Sipos János, a Blackhawk Security Kft. tulajdonosa, és mindezt sportbaráti és (bőkezű) támogatói minőségében teszi.” – írta az egyik szaklap a vállalkozóról. Azt a kényes, ám kézenfekvő kérdést nem firtatta a cikk szerzője, hogy – miből?
A Blackhawk-Vagyonvédelem Kft. 2013-ban nem rendelkezett értékelhető gazdasági eredménnyel (0 forint bevétel), 2014-ben 101 ezer forint veszteséget. 2015-ben 257 ezer forint veszteséget, 2016-ban 242 ezer forint veszteséget, 2017-ben 45 ezer forint veszteséget, 2018-ban pedig 2 millió 420 ezer forint nyereséget könyvelhetett el. A bőkezű adakozás forrása tehát aligha lehet a jellemzően veszteségesen működő cég.
Áldoktor ikertestvér
Az ikertestvér, Sipos Tamás érdekeltségébe tartozó, jelenleg működő társaságok honlapján (targetcegcsoport.hu) rögtön egy hazugságba ütközhet a leendő megbízó. A cégcsoport vezetését bemutatni hivatott nyitóoldalon ugyanis ez olvasható: „Dr. Sipos Tamás több mint húsz éves vagyonvédelmi és vállalatvezetői tapasztalattal, gyakorlattal rendelkezik.”
A tisztánlátás kedvéért: Sipos Tamás nem „doktor”, a címet jogosulatlanul, vélhetően a leendő ügyfelek megtévesztésének szándékával biggyesztette a neve elé. A Privatkopo.hu információja szerint a férfi nem rendelkezik semmilyen, államilag elismert felsőfokú végzettséggel. Egy bohócszervezet, a Jeruzsálemi Szent János Szuverén Máltai Lovagrend Autonóm Perjelségek Szövetsége (KMFAP) a 2016. augusztus 4. napján tartott kongresszusán „doktorrá avatta” néhány, jobb sorsra érdemes tagját, így Sipos Tamást is. Ez a cím azonban – a szervezethez hasonlóan – pusztán bohóc szintű jelentőséggel bír, a személyi iratokban, a cégnyilvántartásban nem tüntetik fel a vezetékneve előtt.
Az áldoktor érdekeltségébe tartozik a Target Hungary Security Kft., amelyet Sipos 2010 tavaszán alapított Cernic Augustin nevű tulajdonostársával. A céggel szemben az elmúlt években 18 végrehajtás indult. A közzétett éves beszámolók szerint csupán 3 főállású alkalmazottat foglalkoztat, ami azt sejteti, hogy munkaerőigényét ez a társaság is egyszerűsített foglalkoztatás keretében oldja meg. Mivel három főállású munkavállalót alkalmaz a kft., ezért a Munka Törvénykönyve szerint maximum 2, azaz kettő főt alkalmazhat egyszerűsített foglalkoztatással, ami összesen 2×365 nap, azaz 730 napnyi létszámkeretet tesz lehetővé a cég számára a tárgyévben. Egy konkrét példával szemléltetve: amennyiben a társaság – tegyük fel – napi 73 fővel tudja ellátni vagyonvédelmi (és egyéb) feladatait, akkor a 10. naptári napot követően befejezheti a tevékenységét a tárgyévben, egyszerűsített foglalkoztatással már nem alkalmazhat senkit az esztendő további 355 napján.
A törvény szerint két főt dolgoztathatna egyszerűsített foglalkoztatással
Ilyen szűkös létszám ellenére a vállalkozás mégis szép gazdasági teljesítménnyel büszkélkedhet, hiszen az éves beszámolók szerint 2016-ban 114 400 000 forint, 2017-ben 166 600 000 forint, míg 2018-ban 153 300 000 forint nettő árbevételt ért el. Minden bizonnyal a világ leggazdagabb embere, az Amazon-vezér Jeff Bezos is kíváncsi lenne a titokra: hogyan lehetséges három főállású és két alkalmi munkavállalóval ilyen Pazar gazdasági eredményt elérni? Az adóhivatal viszont nem mutat érdeklődést a valóságos „munkáltatói csoda” iránt. Legalábbis egyelőre.
Mindazonáltal a Target Hungary Security Kft. esetében is megfigyelhető az, ami a másik Sipos cége, a Blackhawk-Vagyonvédelen Kft. vonatkozásában is felmerült: magasak, szinte a nettó árbevétellel azonosak az anyagjellegű kiadások. Konkrétan: 2016-ban 113 300 000 forint, 2017-ben 165 300 000, 2018-ban pedig 149 000 000 forint. A kérdés itt is ugyanaz: vajon a cég a valóságnak megfelelő létszámban jelenti be az egyszerűsített foglalkoztatás keretében munkára fogott embereket? Amennyiben igen, hogyhogy nem veszik észre a NAV-nál, hogy a társaság a vonatkozó törvényben rögzítettnél (2 fő) lényegesen több személyt foglalkoztat ebben a formában? Ha viszont csupán a törvényben engedélyezett kettő fő egyszerűsített foglalkoztatású munkavállalót jelentik be az adóhivatalnak, annak miért nem szúr szemet, hogy ekkora létszámmal lehetetlen évi 150-160 millió nettó árbevételt produkálni? Továbbá: miként történik a hivatalosan be nem jelentett dolgozók munkabérének kifizetése? Milyen pénzügyi forrásból, és hogyan teszik „szabadon felhasználhatóvá” a feketén juttatott összegeket?
Ugyancsak Sipos Tamás, valamint fia, Sipos Bence neve alatt fut a Target Plusz Hungary Security Kft. elnevezésű, 2011. november végén létrehozott gazdasági társaság. A vállalkozás – saját bevallása szerint – 2 munkavállalót foglalkoztat főállásban, 2016-ban mintegy 40 000 000, 2017-ben 7 600 000, 2018-ban 2 345 000 forint nettó árbevételt könyvelhetett el, miközben 2016-ban 37 500 000, 2017-ben 6 760 000, míg 2018-ban 11 885 000 forintra rúgott az anyagjellegű költsége.
Sipos Tamás jelenleg működő cégei sorában a harmadik a 2012 decemberében alakult Cél-Véd Hungary Őrző Védő Kft., amely ellen eddig három végrehajtás indult. A társaság nem foglalkoztat főállású alkalmazottat. A nettó árbevétele 2016-ban 970 000, 2017-ben ugyancsak 970 000, 2018-ban 1 030 000 forint volt. Anyagjellegű ráfordításként 2016-ban 998 000, 2017-ben 1 040 000, 2018-ban pedig 1 550 000 forintot tüntetett fel az éves beszámolói költségoldalán.
„Országos lefedettség, országosan kiépített infrastruktúra” – három főállású alkalmazottal
„A Target Cégcsoport tekintélyes létszámú kiképzett munkatárssal, és országosan kiépített infrastruktúrával rendelkezik.” – áll a cég honlapjára feltöltött cégismertetőben, amely részletesen beszámol arról is, mely területeken rendelkeznek kiépített infrastruktúrával: „ORSZÁGOS LEFEDETTSÉGÜNK: Budapest; Pest megye – Szentendre, Vác, Budaörs, Pilisjászfalu, Piliscsaba, Pomáz, Csobánka; Komárom Esztergom megye – Esztergom, Tata, Tatabánya, Kisbér, Komárom, Dorog, Tát, Tokod; Győr Moson Sopron megye – Győr, Mosonmagyaróvár, Csorna, Kapuvár, Sopron; Vas Megye – Szombathely, Sárvár, Kőszeg; Veszprém Megye – Pápa, Celldömölk, Ajka, Veszprém, Tapolca, Sümeg, Balatonfüred; Somogy Megye – Siófok, Fonyód, Kaposvár, Nagyatád; Zala Megye – Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Lenti, Keszthely; Fejér Megye – Székesfehérvár, Sárbogárd; Tolna Megye – Bonyhád; Baranya Megye – Pécs; Jász Nagy Kun Szolnok Megye – Szolnok; Csongrád Megye – Szeged; Hajdú Bihar Megye – Debrecen, Hajdúszoboszló; Szabolcs Szatmár Bereg Megye – Nyíregyháza; Borsod Abaúj Zemplén Megye – Miskolc; Szlovákia – Pozsony”.
A Privatkopo.hu információi szerint a Target Cégcsoport átlagosan 70 és 100 fő közötti munkavállalói létszámmal teljesíti megbízásait. A dolgozók nem kapnak bérjegyzéket, átvételi elismervényt sem kell aláírniuk, a pénzüket borítékban kapják kézhez. A társaság Facebook oldalán rendszeresen jelennek meg álláshirdetések, amelyek egy része kifejezetten bejelentett munkával kecsegteti az álláskeresőket.
Itt is erős nevek a „referenciaalbumban”
A vállalkozás honlapján, a „referenciáink” menüpont alatt olyan neves cégekbe ütközhetnek a kíváncsi tekintetek , mint például az A-HÍD, a Jacobs Douwe Egberts, a Penta, a Total, a SWIETELSKY, a MÁV Vasútőr, a Coop üzletlánc, a Kika, a Brinks, a KDB Bank, a Civil Biztonsági Szolgálat, az Extreme Digital, a MöbeliX, a Pajzs 07 Zrt., az Aquincum Hotel, valamint a Securitas. Vagyis a cég ügyfélköre jelentős átfedést mutat az ikertestvér, Sipos János érdekkörébe tartozó Blackhawk-Vagyonvédelem Kft. megbízóival.
A két Sipos cégeiben az is közös, hogy jellemzően csekély nyereséggel vagy minimális veszteséggel zárták az üzleti éveket, sem jelentős haszon, sem kiugróan magas deficit nem jelentkezett a társaságok gazdálkodásában.
„A vagyonvédelmi piacon tevékenykedő cégek tömve vannak fiktív számlákkal”
„A vagyonvédelmi piacon működő cégek általában a megbízóval kötött szerződésekben feltüntetett vállalkozói díjak 50-60 százalékát fizetik ki a vagyonőröknek. Tehet 2000 forint/fő/óra vállalkozói díj esetén 1000-1200 forintot óránként” – magyarázta a bűnügyi portálnak a vagyonvédelem területén uralkodó állapotokat jól ismerő forrás.
„Amennyiben feketén, bejelentés nélkül foglalkoztatja az őröket az adott cég, akkor egyrészt a zsebbe kifizetett pénzeket, másrészt a megbízási díj vállalkozásnál maradó 40-50 százalékát is „le kell fedezni” valahogy, ami többnyire fiktív, nem valós gazdasági eseményről szóló számlákkal történik, ezeket úgynevezett alvó, semmilyen tevékenységet nem folytató cégektől szerzik be, a számla értékének bizonyos százalékáért” – folytatta. „És van itt még egy nagyon fontos dolog, ez pedig az áfa. A vagyonvédelmi cégek áfával növelt vállalkozói díjat kapnak a megbízótól, viszont, mivel feketén vagy egyszerűsített foglalkoztatás keretében fizetik a munkabéreket, keletkezik egy jelentős összegű áfa-befizetési kötelezettségük. A fiktív számlák befogadása erre is megoldás, hiszen azok is áfás összegeket tartalmaznak, amelyek ellentételezik az államnak befizetendő áfát. Vegyünk egy példát. Egy, évi 150 millió forint nettó árbevételt elérő társaságnál 40 millió 500 ezer forint áfa jelentkezik, amelynek befizetését megúszhatják fiktív számlák befogadásával, és ezt az összeget szépen zsebre lehet vágni és haza lehet vinni. A vagyonvédelmi cégek tömve vannak ilyen fiktív számlákkal. Ha a NAV komolyan venné a feladatát, bedőlne a teljes vagyonvédelmi piac, annyira súlyos a helyzet ezen a téren.”
Tamás is szereti támogatni a küzdősportot
Sipos János – ikertestvéréhez hasonlóan – ugyancsak előszeretettel támogat küzdősport rendezvényeket. Nyilván ő sem vajas zsemlékkel. Azonban, ahogy János, úgy az ő esetében sem látni tisztán a szponzori pénzek eredetét.
A Target Hungary Security Kft. 2013-ban 3 millió 610 ezer forint veszteséget, 2014-ben 3 millió 105 ezer forint veszteséget, 2015-ben 1 millió 85 ezer forint nyereséget, 2016-ban 2 millió 655 ezer forint veszteséget, 2017-ben 205 ezer forint nyereséget, 2018-ban pedig 735 ezer forint nyereséget tudott felmutatni. A másik cég, a Target Plusz Hungary Security Kft. 2013-ban 1 millió 35 ezer forint nyereséggel, 2014-ben 4 forint nyereséggel, 2015-ben ugyancsak 4 forint nyereséggel, 2016-ban 10 millió 240 ezer forint veszteséggel, 2017-ben 8 millió 990 ezer forint nyereséggel, 2018-ban 15 millió 560 ezer forint veszteséggel zárt.
Erre mondják üzleti körökben: nem túl veretes.
Legalábbis papíron.
(Megjegyzés: a bűnügyi portál kérdésekkel kereste meg Sipos Jánost, Sipos Dóra Alexandrát és Sipos Tamást, akik az elektronikus levelekre nem reagáltak.)
A Privatkopo.hu cikksorozatban tervezi feltárni a vagyonvédelmi piacon tapasztalható visszaéléseket, törvénysértéseket, a következő felvonásokban további gyanús társaságok tevékenységét helyezi nagyító alá. Amennyiben szeretné a szerkesztőséggel megosztani ezzel kapcsolatos információit, várjuk beszámolóját a [email protected] e-mail címen. Névtelenségét garantáljuk!
Forrás:privatkopo.hu
Tovább a cikkre »
