A koronavírus-járvány kellemetlen hozadékai az új, egyre szaporodó vírusvariánsok, amelyeket a tudománynak valahogy el is kell neveznie. Na, de hogyan? Nem kis vita előzte meg, mire kereszteljék az új mutációkat.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) komoly feladat elé került, amikor az év elején döntést kellett hoznia az új mutációk elnevezéséről.
Viseljék észak-amerikai énekesmadarak elnevezését, javasolta egy svájci járványügyi szakember. Az egyik mutáció lehetett volna „robin”,vagyis vörösbegy vagy rigó, a másik esetleg „quail”, vagyis fürj. Az ilyen elnevezéseknek örültek volna azok az államok is, ahol a mutációk megjelentek, mint amilyen a Dél-Afrikai Köztársaság vagy India, hisz egyáltalán nem voltak oda azért, hogy az új vírustörzseket az államaikhoz kötötték az emberek, s népiesen el is nevezték őket dél-afrikai vagy éppen indiai mutánsnak.
A The Wall Street Journalban közölt madárneves névadás rögvest elstartolta az agyalást, hogy akkor ez most jó ötlet-e vagy sem. Sokan nem tartották jónak, hogy madarakról kapják nevüket, mert az emberek ehhez könnyen társították volna azt, hogy ezek a madarak terjesztik is a fertőzést, ami veszélybe sodorhatta volna az egyes fajokat. Nem is beszélve arról, hogy például a Robin az személynév is.
Egy rossz vírus számára bizony nehéz jó, könnyen megjegyezhető nevet találni.
Ráadásul olyat, amit a WHO nagyjából 190 országa elfogad a tudósok közösségével együtt. Majdnem lehetetlen küldetést vállalt tehát az a virológusokból és mikrobiológusokból álló több tíz tagú munkacsoport, amelynek az volt a feladata, hogy kitalálja, mi alapján nevezzék el az új vírusvariánsokat.
Az „anyakönyvezéshez” az alapkövetelmény az volt, hogy nem viselhetik azoknak a városoknak a nevét, ahol felfedezték ezeket.
Nehogy stigmatizálják azokat az országokat, amelyek komoly kutatómunkát végeznek az országukban keringő vírustörzsek beazonosítása érdekében.
A görög istenek neveit a védjegyekkel kapcsolatos aggályok miatt és azért utasították el, mert közülük többen erőszakos istenségek voltak. A közönséges személyneveket, mint amilyen az Andrew vagy a Katrina, amire többnyire a hurrikánokat keresztelik, szintén elvetették, mert az ellentétben állt volna a WHO fertőző betegségek elnevezésére vonatkozó iránymutatásával.
A pofonegyszerű számmal történő elnevezés, mint a V1, V2 sem bizonyult szerencsésnek a második világháborúban bevetett német rakéták jelzése miatt. A VOC1, VOC2 – „a variant of concern (aggasztó változat) rövidítése pedig túlságosan hasonlított egy angol káromkodásra. Rövidre fogva szót, a több hónapos viták, mi több, veszekedések és temérdek email küldözgetése után a munkacsoport kétszer is 24 órás határidőt kapott a nevek eldöntésére, de ezt egyszer sem sikerült betartania.
Végül a múlt hónapban, féléves huzavona után úgy döntöttek, hogy a görög ábécé betűi alapján kapják elnevezésüket az egyes mutációk.
A brit mutánsból így lett „alfa variáns”, a dél-afrikaiból béta, a brazilból gamma, az indiaiból pedig delta.
De még ezzel sem elégedett mindenki. Egy bizonyos görög felháborodott levelet írt a WHO sajtóosztályának, hogy miért nem a római ábécé alapján nevezték el a vírustörzseket. Nem is beszélve arról, hogy a görög ábécében csak 24 betű van, így hát a WHO csak abban bízhat, a járványt sikerül még addig megszelídíteni, míg az omegáig eljutnak.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
