Hogy durranhatott ki az Eb-labda?

Hogy durranhatott ki az Eb-labda?

Az Eb eseményei, percről percre

Kedves olvasónk, Kutasi Csaba könnyűipari mérnök, textilipari igazságügyi szakértő részletes szakmai elemzéssel jelentkezett az MNO levelesládájában az ügyben, hogy miért szakadnak a mezek és a Beau Jeu olyan könnyen. Levelét szerkesztett formában közöljük, fantasztikusan érdekes dolgokat közöl!

„A mezek szabásához felhasznált textilfelületek főleg kötött kelmék, általában vetülékrendszerű változatban. Főleg az utóbbiakra jellemző a nagyfokú rugalmas nyúlás. A mezeken a nagyméretű feliratokat, számokat általában fedő filmréteg felnyomásával vagy áttranszferálásával érik el. Előbbinél hőkezeléssel rögzítik a felhordott réteget, utóbbinál magas hőmérsékleten nyomás mellett kerül át a textilanyagra a papírhordozón levő nyomat. Sajnos valószínűleg a megengedett hőmérsékleti tartományt túllépték, ami szilárdságcsökkenésben megnyilvánuló szálkárosodáshoz vezetett. Erre utal, hogy mindig a számok mentén, ill. e-mellől kiindulva következett be a szakadás. Nem a játékossal kapcsolatba kerülő ellenfél túlzott visszarántása okozta a több, azonos csapatú futballistánál is megjelenő mezszakadásokat.

Hírdetés

A propeller alakzatú, többrétegű idomok egy levegővel felfújt latex gömbre kerülnek, amelyeket nagy adhézióval rendelkező ragasztóanyag rögzít tökéletesen. Egy ilyen elem legkülső záró rétegét jó tapadást biztosító poliuretán bevonat alkotja, majd vékony – nagyszámú gázzal töltött mikrogömb tartalmú – zárt cellás poliuretán habréteg következik. Ebben a parányi, elkülönülő üregek mindegyikét teljesen körülveszi a szilárd anyag, így a vízfelvétel kizárt. A habréteg a rúgáskor rugalmasan viselkedik, majd az ellövés után a labda rögtön visszaveszi eredeti alakját.

Az ez alatt levő réteg textilanyagú vázerősítővel rendelkező szerkezet, ezt követi egy vastagabb, nyitott cellás poliuretán habréteg. Ebben a szivacsszerű anyagban a mikroüregek egymással kapcsolatban vannak, a cellafalak alkotta térben levő buborékok összenyomhatósága a rugalmasság miatt fontos. Végül egy újabb textilanyagú vázerősítő réteg következik, amely egy vastagabb kelmeszerkezet. Ez az összetett szerkezetű idomok poliuretánba ágyazott alsó záró rétege, amellyel a labda alapgömbje kapcsolatba kerül.

(Kutasi Csaba grafikája)

A labda tönkremenetelét biztos vizsgálja majd a fejélesztő vagy a gyártó. A több réteg értelmében nehezen elképzelhető, hogy a rátaposásra bekövetkező nyomásnövekedés vezetett a latexgömb „szétrobbanásához”. A különböző textilváz rétegek önmagukban komoly védelmet jelentenek, ha a hat propeller alakú elem egységet képezve zárja a gömböt. Elképzelhető, hogy az elemek és a latexgömb közötti adhéziós kapcsolat valahol nem volt tökéletes, illetve az elemek kontúrjainál elválás következett be. Így a rátaposásra védtelenné vált belülről a játékszer.”


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »