Magyarország egyes régióiban az egekbe szöknek az lakásárak, míg máshol lényegében minden értéküket elvesztik az ingatlanok – nyilatkozta a Népszavának Telekes Péter ingatlanszakértő. Győr-Moson-Sopron megyében
ma másfélszer annyi egy négyzetméter ára, mint öt éve, Budapesten 84 százalékkal, Vas, és Hajdú-Bihar megyében harmadával emelkedtek az árak 2012 óta.
A szakember szerint ennek oka nem a minőségjavulás, sokkal inkább a drámaian megnövekedett munkaerő-kereslet.
A munkalehetőségek a fővárosban és az ország észak-nyugati részén, illetve néhány nagyobb ipari központban (Kecskemét, Tatabánya, Székesfehérvár) összpontosulnak, s a nyugati határhoz közel eső részeken még az Ausztriába való elvándorlás, illetve átjárás is szűkíti a munkaerő-kínálatot. Ezek a régiók hatalmas erővel szippantják magukba a szegényebb térségek álláskeresőit. Illetve csak szippantanák, mert
létezik egy erő, amely a munkalehetőség vonzásánál is erősebb – a röghöz kötöttség.
Hiába költözne ugyanis egy belső-somogyi, ormánsági, nógrádi, hevesi, vagy borsodi munkanélküli a megélhetés reményében máshová, új lakhelyén képtelen otthont teremteni magának.
A tönkre ment egykori iparvárosokban, és aprófalvakban szinte lehetetlen túladni az ingatlanokon.
Vannak olyan kistelepülések, ahol néhány százezer forintért száz négyzetméteres házat lehet venni négy-ötezer négyzetméteres telekkel. – mutat rá a szakértő. Egy Somogy megyei asszony arról panaszkodik a lapnak, hogy három és fél szobás házukat alig 4-5 millióért tudnák eladni, így Mosonmagyaróváron dolgozó férje inkább ingázik és csak hétvégenként jár haza.
Aki az otthona áráért legfeljebb egy sufnit tudna venni, azt hiába várja máshol munkalehetőség, valójában röghöz kötve él.
Így alalulhat ki az a faramuci helyzet, hogy
az ország egyik felében a munkaerőhiány, a másikban pedig a munkanélküliség jelent egyre komolyabb problémát.
Nem jön a busz? Órák óta vár a sorára a boltban? Elkavarodott a levele? Előjegyzés kell a gumisnál? Jövőre jön csak a szaki kicserélni a lefolyót?
Igen, Önnek a munkerőhiány a problémája. Ma már lassan minden napra jut egy hír a munkaerőhiányról. Hol egy gyár termelését nem tudják fenntartani, hol a BKV keres kétségbeesetten sofőröket és villamosvezetőket, hol a Posta igyekszik – sajátos módszerekkel – megoldást találni a borítékolható karácsonyi őrületre.
Szabó János szociológus szerint ebből a csapdából sokan azért nem tudnak kitörni, mert a magyar emberek nagy része elképzelni sem tudja, hogy ne saját tulajdonú ingatlanban éljen. A szocializmus idején a háziúrnak való kiszolgáltatottság, illetve az ötvenes-hatvanas évek társbérletes, ágyrajárós időszaka után sok család számára életük csúcspontját jelentette, hogy olyan otthonba költözhettek, amely az övék.
A nehezen, sokszor évtizedek munkájával megszerzett ingatlan aztán sokszor egy életre röghöz köti tulajdonosát.
A magyar emberek 96 százaléka saját ingatlanjában él, holott ez a nálunk sokkal gazdagabb Németországban, vagy Ausztriában ez az arány 40 százalék körüli – mutat rá Szabó. A szakember szerint ahelyett, hogy húsz éve minden kormány az ingatlanvásárlást támogatja,
széles körű bérlakásprogramra volna szükség.
Ebben látja a lakhatási válság megoldásának lehetőségét a Jobbik is, amelynek alelnöke, Z. Kárpát Dániel október végén vázolta a párt elképzeléseit, amely szerint
a jelenlegi nagyvárosi albérleti díjak maximum harmadáért lehetne beköltözni egy átlagos méretű lakásba, 8-10 év bentlakás után pedig az addigi bérlők tulajdonába kerülhetne az ingatlan.
Örülne, ha olyan albérletben élhetne, ami végül az öné lesz?
A Jobbik már a 2014-es választásokon is előtérbe helyezte az állami hátterű bérlakásépítési és otthonteremtési programját, ami az aktuális 2018-as választási programjukban is nagy szerepet tölt be.A program fő célja, hogy a jelenlegi nagyvárosi albérleti díjak maximum harmadáért lehessen beköltözni egy átlagos méretű lakásba.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
