A 2026-os január az ellentmondások hónapjaként vonul be a klímastatisztikákba. Miközben globális szinten az egyik legmelegebb évkezdést regisztrálták, Európa lakói 2010 óta nem tapasztaltak ilyen hideg januárt. A Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat legfrissebb jelentése megerősítette ezt a ritka meteorológiai kettősséget – írta meg az iMeteo.sk.
A tudósok szerint a globális felmelegedés hosszú távú trendje találkozott egy „régi vágású” téli időjárással az északi féltekén. Bár világviszonylatban ez volt az ötödik legmelegebb január a mérések kezdete óta, Európa teljesen szembement ezzel a tendenciával. A kontinensünkön a hőmérséklet drasztikusan elmaradt az elmúlt években megszokottól, ami az elmúlt tizenhat év leghidegebb januárját eredményezte.
A globális átlaghőmérséklet továbbra is aggasztóan magas volt, 1,47 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti szintet. Ezzel szemben Európában a szárazföldi átlaghőmérséklet 2,34 fokkal volt alacsonyabb, mint az 1991 és 2020 közötti átlag. A kemény fagyok különösen Skandináviát, a balti államokat és Kelet-Európát sújtották, de Közép-Európában is gyakoriak voltak a szélsőséges mínuszok és a havazás.
Mi okozta a fagyos időjárást?
A rendkívüli hideghullámok nem korlátozódtak kizárólag Európára, Észak-Amerika és Szibéria is küzdött a faggyal. Az Egyesült Államokban és Kanadában a hóviharok helyenként megbénították a közlekedést és az energiaellátást. Ezek az események közvetlen összefüggésben álltak a poláris örvény változásaival.
A folyamatok kulcsszereplője az úgynevezett futóáramlás (jet stream) volt, amely a szokásosnál sokkal hullámzóbb pályát írt le. Ez lehetővé tette, hogy a fagyos sarki levegő mélyen behatoljon a délebbi, mérsékelt égövi területekre. A helyzetet súlyosbította a sztratoszférikus poláris örvény gyengülése és deformációja is az Arktisz felett. A szakértők szerint az Északi-sarkvidék gyors melegedése növelheti az ilyen extrém kilengések valószínűségét a jövőben.
A világ másik fele izzott
Miközben mi a fűtésszámlák miatt aggódtunk, a világ más részein szokatlan hőséggel küzdöttek. Az Arktisz nagy részén, Észak-Afrikában és Ausztráliában jóval az átlag feletti hőmérsékleteket mértek. A déli féltekén a forróság súlyos következményekkel járt: Ausztráliában és Chilében kiterjedt erdőtüzek pusztítottak.
A szélsőséges időjárás a csapadékeloszlásban is megmutatkozott. Míg Dél-Afrikában és Mozambikban katasztrofális árvizeket okoztak a heves esőzések, addig Európa északi része szárazabb maradt a szokásosnál. A globális tengerfelszíni hőmérséklet is rekordközeli volt, a negyedik legmagasabb értéket érte el januárban.
A szakemberek figyelmeztetnek: a 2026-os évkezdés iskolapéldája annak, hogy a klímaváltozás nem csupán felmelegedést jelent. A rendszer instabilitása miatt egyszerre fordulhat elő extrém hideg és extrém meleg a bolygó különböző pontjain. A társadalomnak fel kell készülnie arra, hogy ezek az időjárási anomáliák a jövőben egyre gyakoribbá válnak.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: Mesterséges intelligenciával készített tartalom
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
