Jövő hónapban kezdi el csaknem 4400 milliárd dollár értékű kötvényállományának leépítését az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed). Kedd éjszaka döntött így a Fed monetáris döntéshozó testülete, amely azt is megerősítette, hogy nem változtat az irányadó kamatsáv június óta érvényes, 1–1,25 százalékos szintjén. A Fed lépése nem okozott nagy meglepetést, hiszen a pénzpiacok számítottak rá, hogy lassan, de biztosan az amerikai jegybank leépíti monetáris eszköztárát. Bár az alapkamathoz ezúttal nem nyúlt a Fed, a kötvényállomány csökkentése azt jelzi, hogy ha a magasabb kamatszintek ideje még nem jött is el, a jegybanki szervezetnek egyre kevesebb dolga van az amerikai reálgazdaságban.
Eddig a Fed a lejáró értékpapírokat teljes mértékben újra befektette, a döntés értelmében októbertől az állampapírokból 6 milliárd, a jelzálog-fedezetű papírokból pedig 4 milliárd dollárt hagynak kifutni minden hónapban. Ezeket az összegeket negyedévente megduplázzák, így az indulástól eltelt első év végére elérik a havi célként kitűzött 50 milliárd dolláros csökkentést. Mint ismert, a Fed mérlegfőösszege a 2007–2009-es pénzügyi és gazdasági világválság kirobbanása előtt nem érte el a 900 milliárd dollárt sem. Ez az összeg a mennyiségi enyhítési politikának köszönhetően majdnem 4500 milliárd dollárig emelkedett.
http://mno.hu/
A Fed monetáris monetáris szigorítását azonnal megérezte a forint árfolyama, amely a dollárral és az euróval szemben is gyengült, tegnap több mint 310 forintot ért egy euró. Ezenkívül más rövid távú hatása egyelőre nincsen a magyar kamatkörnyezet szempontjából. Németh Dávid, a K & H Bank elemzője szerint, aki hitelt tervez fölvenni a közeljövőben, érdemes elgondolkodnia a fix kamatozású termékeken. – Egyelőre nincs ok aggodalomra, de a Fed lépése lassan ugyan, de egyértelműen a kamatok emelkedéséhez vezet – tette hozzá a szakember. – A hazai lakossági hitelek árazását befolyásoló budapesti bankközi kamatláb (Bubor) a jövő év közepéig előreláthatólag nem változik, marad a 0–0,2 százalékos sáv között, az év második felében emelkedhet a 0,3-0,4-es szintre – mondta. Az elemző szerint a 2019-es esztendő már tartogat izgalmakat, elképzelhető, hogy ekkorra a 0,9 százalékos alapkamat szintjére emelkedik a Bubor. Ebben az évben a lakossági kamatterhek 100 bázisponttal, vagyis 1 százalékponttal drágulhatnak. Németh Dávid szerint azért is érdemes átgondolni a változó kamatozású hiteltermékek felvételét, mert ennél alacsonyabb kamatok már biztosan nem lesznek, és bár kérdéses, hogy mikor – 2019-ben vagy 2020-ban – indítja el kamatemelési ciklusát az Európai Központi Bank (EKB) és a Magyar Nemzeti Bank, az biztos, hogy a monetáris kondíciók szigorodni fognak.
Mindenképpen érdemes figyelemmel kísérni az EKB döntéseit is a hazai kamatok esetében. Az EKB jelenleg 0,25 százalékon tartja az euró kamatát, vagyis jóval az 1–1,25 százalékos amerikai kamatsáv alatt, az eurozónában egyedül a betéti kamatláb van a negatív tartományban. Németh Dávid jövő év közepéig nem számít arra, hogy az EKB komolyabb monetáris szigorításba kezdene. Kamatemelésre jövő szeptemberig nem kell számítani, az EKB először a betéti kamatokat emeli a negatív tartományból, és a Fedhez hasonlóan a kötvényvásárlási programját csökkenti.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.09.22.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
