Meghitt, családias ünnepséggel emlékeztek meg augusztus 20-án államalapító Szent István királyról Komáromban. A Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület hagyományos rendezvényén ezúttal is több nemzedék gyűlt össze a Szent István-szobornál: a szülők és nagyszülők mellett feltűnően sok kisgyermek érkezett, és szép számban képviseltették magukat a cserkészek is. Az ünnepi beszédet dr. Molnár Imre történész mondta, majd a történelmi egyházak képviselői megáldották és megszentelték Komárom új kenyerét. A megemlékezés koszorúzással és a Himnusz közös eléneklésével zárult.
A Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület rendezvényét Komárom városa és az Egressy Béni Városi Művelődési Központ társszervezőként segítette. Az ünneplőket Keszegh Margit, a Jókai Egyesület elnöke köszöntötte, aki a moldvai csángók Szent István-énekének soraival idézte meg az ünnep méltóságát. Köszöntötte többek között Molnár Attila és Keszegh Béla polgármestereket, az egyházi és közéleti szereplőket, valamint az ünnepség szónokát, Molnár Imrét.
Mint fogalmazott, Szent István napja olyan ünnep, amely egyszerre fordítja figyelmünket a múlt és a jövő felé, miközben megélhetővé teszi a nemzeti összetartozást – ahogy ünnepnapokon a családok egy asztalhoz ülnek, úgy ülünk nemzeti ünnepeinken is jelképesen a közös asztalhoz. A mai kor nehézségei között különösen fontosnak nevezte a remény, a hit és a kitartás erejét.
Keszegh Margit (Szalai Erika/Felvidék.ma)
A megemlékezés zenei keretét Lakatos Áron és zenekara adta: az ünnepség elején kalotai népzene csendült fel, később pedig Kovács Máté és Bíró Leila gömöri dallamokra táncoltak a zenekar kíséretében.
Molnár Imre: Szent István örökségét nemcsak tisztelni, érteni is kell
Az ünnepi beszédet Molnár Imre történész, szociológus, diplomata, a Pozsonyi Magyar Intézet egykori igazgatója, Esterházy János életútjának kutatója tartotta.
Beszéde középpontjába Szent István állam- és nemzetépítő örökségét, valamint ennek máig érvényes erkölcsi üzenetét helyezte. Joseph Ratzinger, volt katoilikus egyházfő gondolatait felidézve arról beszélt, hogy Szent István képes volt egyszerre megőrizni és megújítani népe önazonosságát, miközben Magyarországot békésen beillesztette a keresztény népek közösségébe. Molnár Imre szerint Szent István példája éppen ezért ma is a béketeremtés lehetőségére figyelmeztet.
Molnár Imre (Szalai Erika/Felvidék.ma)
Beszédében több alkalommal idézte Esterházy Jánost is, aki a Szent István-i gondolatban nem az elnyomást vagy az asszimilációt, hanem a magyar és a szlovák nép békés egymás mellett élésének lehetőségét látta. Molnár Imre felidézte Esterházy vágyát egy olyan Kárpát-medence iránt, amelyben „ismeretlen a kicsinyes gyűlöletkeltés politikája”, és ahol a keresztény megértés és egymás megbecsülése érvényesül.
A történész Szent István örökségének három fontos pillérét emelte ki: a hitben gyökerező erkölcsöt, a bölcsességet és a nemzeti önazonosság megőrzését. Hangsúlyozta, az államalapító király intelmei ezer év távlatából is érvényes értékeket közvetítenek, köztük az alázatot, az igazságosságot, a szeretetet és az építkezés kötelességét.
Külön szólt arról is, hogy az önazonosság megőrzése nem jelent bezárkózást. Szent István örökségének lényege éppen az, hogy saját értékeinket, hitünket, hagyományainkat és nyelvünket megtartva tudjunk másokkal együtt élni. A gondolatokat végül a szeretet köré fűzte: a hagyomány megőrzését olyan szeretetkapcsolatként értelmezte, amely összeköti a családot, a közösséget, a népet és a hazát.
Az új kenyér megáldása (Szalai Erika/Felvidék.ma)
Beszédének végén Szent II. János Pál pápa 1991-es budapesti gondolatát idézte fel: Szent István örökségét nem elég tisztelni, meg is kell érteni, és a saját korunkban újra életre kell váltani.
Megáldották Komárom új kenyerét
Az ünnepség másik hagyományos és bensőséges mozzanata az új kenyér megáldása és megszentelése volt. Mint elhangzott, az államalapítás ünnepe évszázadok óta összekapcsolódik az új kenyérért való hálaadással: a kenyér egyszerre Isten ajándéka, az emberi munka gyümölcse és az élet jelképe. Komárom új kenyerét idén is Földes István és családja, a Földes Pékség készítette, és hozta el az ünnepi asztalra.
A református egyház részéről Fazekas László emeritus püspök mondott áldást. Hálaadásában arra emlékeztetett, hogy különösen a mostani, kemény és száraz nyár után fontos hálát adni a vetőkért, az aratókért és mindazokért, akik a mindennapi kenyérért dolgoznak.
Az új kenyér megszentelése (Szalai Erika/Felvidék.ma)
A katolikus egyház képviseletében Szöllősi Martin Alan diakónus szentelte meg az új kenyeret. Imájában azt kérte, hogy a mindennapi kenyér ne csupán táplálék legyen, hanem tanítson annak megosztására is, „hogy megízlelhessük az igazi testvéri szeretet ízét”.
Az ünnepi kenyeret a szertartást követően felszeletelték és megosztották az ünneplőkkel.
Koszorúzás Szent István szobránál
A megemlékezés végén az intézmények, önkormányzatok, civil szervezetek és közösségek képviselői helyezték el a tisztelet koszorúit Szent István lovasszobránál. Elsőként a két Komárom polgármestere, Molnár Attila és Keszegh Béla koszorúzott. A koszorúzás alatt Lakatos Áron és zenekara muzsikált.
A komáromi Szent István-napi ünnepség idén is megőrizte sajátos, otthonos hangulatát, amely évről évre családokat, időseket és fiatalokat hoz össze a király szobra körül. Talán az idei alkalom egyik legszebb képe éppen a sok gyermek, a nagyszülők kezét fogó unokák és az egyenruhás cserkészek jelenléte volt: annak természetes jelei, hogy az ünnep és a hozzá kapcsolódó hagyomány nemcsak a múltról szól, hanem arról is, hogy van kinek továbbadni.
A koszorúzást követően az ünneplők közösen énekelték el a Himnuszt. A megemlékezés után a Szent József-kápolnában ünnepi szentmisével folytatódott Szent István napjának komáromi ünneplése.
Szalai Erika/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
