Karel Hirman szlovák gazdasági miniszter szerint az Európai Bizottság által tagállamok elé terjesztett, az energiaválság kezelésére vonatkozó javaslata “annyira rossz volt, hogy a tagállamok többsége nem látta értelmét, hogy érdemi vita folyjon róla”. Hirman vasárnap délelőtt tartott sajtótájékoztatót az energiaügyi miniszterek pénteki és szombati találkozója témájában, ahol elég kritikusan fogalmazott Brüsszellel szemben. Ugyanakkor kijelentette, hogy nem számít a mostani eredménytelenség, mert a valódi áttörést a gázársapka bevezetése jelentheti.
Hirman szerint “Szlovákia nem vallott kudarcot” a találkozón, de “többet ért el, mint ami eredetileg a javaslatba bekerült”.
Elöljáróban le kell szögezni, hogy Hirman sajtótájékoztatója inkább magyarázkodás arra, miért nem sikerült Szlovákia számára még mindig érdemi áttörést elérni. Az elmúlt hetekben folyamatosan Brüsszelre várnak a szlovák döntéshozók, ám hétről hétre csak a halogatás látszik. A gázársapka elvileg megoldást nyújthatnak, ám ez is kétélű fegyvernek bizonyulhat, és ezt Hirman is elismerte.
Mindazonáltal, most hosszú körmondatokban igyekezett alátámasztani, miért is volt sikeres a teljesen eredménytelen energiaminiszteri tanácsülés Brüsszelben. Az ő érvelése szerint bár a formálisan elfogadott javaslatcsomag semmi előnyt nem jelent Szlovákia számára, de a sikerült megnyitni a gázársapka témáját.
Hirman állítása szerint az ársapka nem csak az orosz és a vezetékes importgázra, hanem a LNG-re is érvényes lenne. Ennek a javaslatnak a kidolgozását kapta feladatul most pénteken az Európai Bizottság, és vélhetően a jövő pénteken esedékes uniós tagállamok államfői találkozójára el is készülnek vele.
Érdekes volt, hogy az egyébként liberális mainstreamet erősítő miniszter élesen bírálta Brüsszel javaslatát, ami szerinte “semmit nem ért” és “annyira rossz volt, hogy még kiegészítésekkel javítani sem lett volna értelme”. Később azt is kiemelte, hogy a javaslattal Brüsszel csak áthárította a probléma megoldását tagállamokra, hogy egyezzenek meg egymás között a helyzet kezeléséről.
Ami a gázársapkát illeti, Hirman arról beszélt, hogy egy olyan mechanizmusról lehet szó, amely maximalizálná az Európába importált gáz árát.
A német álláspont ugyanakkor korábban azt tükrözte, hogy egy ilyen árplafon esetében az földgáz beszállítók hajlandósága, hogy az európai piacon értékesítsenek, jelentősen visszaeshet. Hirman szerint ennek elkerülése érdekében az ársapktát az ázsiai árakhoz lehetne kötni. Azzal érvelt, hogy a vezetékeken szállító országok egyébként sem tudják eladni máshova a mennyiségeiket, mint Európába, mert nincs kiépített alternatív útvonaluk.
Mi azért kételkedünk ez utóbbi érvelés jelentőségében. Az oroszok már csak egyetlen vezetéken szállítanak. A norvégokat ugyan valóban kötik a földrajzi adottságok, de az európai országok egyszerűen nincsenek alkupozícióban, hogy rákényszerítsenek bármit Norvégiára. Hirman említett Azerbajdzsánt is, ám az uniós gázeigény alig 3 százalékát képes leszállítani. Ennek 50 száztalékos bővítését ígérte Baku néhány héttel ezelőtt Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek, ám ez még mindig csk 4,5 százaékot jelent a teljes uniós gázigényből. Hirman szavaival ellentétben az EU egyszerűen nincs abban a helyzetben, hogy ársapkát diktáljon – legfeljebb újabb prohintésnek használhatja fel, újabb csodafegyvert ígérve az európai lakosságnak az energiaválsággal szemben.
Hirman az egész energiaválsággal Oroszországgal vádolta meg, amely szerint tavaly ősztől folyamatosan csökkenti az európai gázszállítások volumenét, és azóta is több gázvezetéket elzárt, például a Jamalt és az Északi Áramlat 1-et. Szerinte ez Putyin politikájának eredménye, amellyel fel akarja verni az árakat, mint ahogy “elszálltak a gázárak az Északi Áram 1 elzárásakor” is.
Hirman kijelentése egy politikai állásfoglalás volt, több ponton is megkérdőjelezhető. Az energiaválság és az orosz gáz körüli játszmák ugyanis azzal kezdődtek, hogy amerikai nyomásra nem indulhatott be az Északi Áramlat 2. Aztán idén tavasszal a rubeléfizetésre megtagadása miatt Lengyelországon keresztül is megállt a szállítás, miközben Európa vásárlás helyett a betárolt mennyiséget fogyasztotta inkább el (arra számítva, hogy az áremelkedés visszafordul). Ami pedig az Északi Áramlat 1 elzárását illeti, a teljes blokkolást szeptember elején jelentették be, akkor 249 euró volt a holland irányadó TTF tőzsdén a gáz ára, ma 189 euró.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
