Hihetetlen, de ennyire veszélyes a szakáll

Hihetetlen, de ennyire veszélyes a szakáll

Egy friss kutatás rávilágít, hogy a férfiak közel felének arcszőrzete fekáliát is tartalmazhat.

Napjainkban nagy divat szakállat növeszteni, és sokan szeretik is, mert karaktert ad a férfiak arcának, segít elrejteni a vékony állkapcsot, új, markánsabb megjelenést kölcsönöz viselőjének, és persze úgy összességében véve férfiasabbá és vonzóbbá teheti a férfiakat a nők szemében. Ha viszont nem ápolják és tisztítják megfelelően, a szakáll nemcsak igénytelenséget sugall, hanem a baktériumok melegágyává is válhat – írja a Házipatika.com. 

A Manchester Metropolitan Egyetemen nemrég készült tanulmány is erre világít rá: készítői azt írják, az általuk vizsgált szakállas férfiak 47 százalékának arcszőrzetében megtalálható volt az Enterococcus spp nevű baktérium, amely a belekben és a székletben is jelen van. A kutatók azt írják, ezek a mikroorganizmusok nemcsak a hosszabb szakállon képesek megtapadni, hanem akár egy kis borostán is.

Hírdetés

Mit tehetünk, hogy ezek a baktériumok ne kerüljenek a szakállunkra, illetve onnan az arcunkra – na meg a szeretteink arcára? A rendszeres szappanos kézmosás – különösen vécéhasználat után – kulcsfontosságú. Sokan úgy gondolhatják, ezt felesleges most is hangsúlyozni, de egy másik friss tanulmány rávilágít, hogy mennyire nem így van: az emberek 60 százaléka nem mos kezet nagydolog után. Nem hogy szappannal, de még tiszta vízzel sem.

A kutatás alanyai egyébként nagy többségben azt állították, hogy aznap nemcsak a kezüket mosták meg, hanem a szakállukat is – méghozzá szappannal -, de ha ez tényleg így történt, akkor az eredmények tanúsága szerint nem voltak elég alaposak.

Márpedig a szakáll ápolása is igen lényeges. A rendszeres mosást manapság már speciális szakállápoló készítmények teszik hatékonnyá és élvezetessé. Arcszőrzetünk formára nyírását pedig végezhetjük akár otthon, de időnként felkereshetünk egyet az utóbbi időben menővé vált, gombamód szaporodó borbélyszalonok közül is. 


Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »