Az ősi egyiptomi nyelv nem csupán olyan jelképek összessége volt, amelyekkel az emberek múzeumi könyvjelzőkön találkoznak. Ez egy összetett jelképrendszer volt, amit az idő folyamán megváltoztattak. Ráadásul, az ókori domborműveken található szavak más nyelvek alapjává lépett elő.
Source: http://www.ancient-origins.net/
Author: NATALIA KLIMCZAK
III. Thutmózisz festett kartusa (templom dombormű), Deir el-Bahari. Source: CC BY SA 3.0
A hieroglifek nem többek az ókori Egyiptomban ismert jelképek nagyon kifinomult rendszerénél. Az első szimbólumok a legrégibb dinasztia koráig nyúlnak vissza, de az írás a Középbirodalom idején jutott el a csúcsra. Az „ókori egyiptominak” nevezett írás nem egy megváltoztathatatlan szisztéma. Nagyjából 4000 éven át alakult és nőtte ki magát a szójelek komplikált szimbolizmusává.
Kérem, tartsuk szem előtt, hogy ez a cikk a hieroglifákra fókuszál, nem pedig a démotikusnak és a hieratikusnak nevezett ókori egyiptomi írásformákra.
Minnakht sztéléje, az írnokok főnöke Ay uralkodása idején. (CC BY-SA 3.0)
Az istenek nyelve
A hieroglifeket nem az ókori egyiptomiak találták fel. A sumér írásrendszert követően tűnt fel, a jelek szerint az ókori egyiptomi nyelvben használatos néhány koncepció Mezopotámiából származott. Három különböző fajtája van a hieroglifeknek: fonetikus (hangtani), determinatív (értelmező) és szójeles (logogramok).
A „hieroglif” elnevezés a görög nyelvből ered, jelentése „szent véset” vagy az „istenek szavai”. A legrégebbieket 1998-ban Abüdoszban fedezte fel a Gunter Dreyer vezette expedíció.
Az írásrendszer a Kr.e. 4000-ig nyúlik vissza és a dinasztiák előtt uralkodott I. Skorpió (király) sírjában bukkantak rá.
Mindazonáltal, legkorábbi időszakában az írás nem volt túlságosan fejlett. Nem tartalmazott egész mondatokat. Az archeológusok által felfedezett első teljes mondat Óbirodalom idejére eső 2. dinasztia uralkodójára nyúlik vissza. Az egyiptomiak nagyjából 800 hieroglifát alkottak, azonban a Ramesszida korszak végére a vésetek száma roppant gyorsan megugrott. A görög-római periódusra már megközelítőleg 5000 véset volt használatban. A jelképek száma túlságosan nagy volt ahhoz, hogy valaki csak úgy sebtében elsajátíthassa.
Ani papiruszának a részlete a kurzív hieroglifákat mutatja. (Public Domain)
Mindebből következik, hogy nem csupán egy ókori egyiptomi nyelv létezett. A hivatásos kutatók már eljutottak odáig, hogy a mágikus jelképeknek hitt hieroglifákban való hit a késő római és a kora középkori időszakból származik. A középkor végére az emberek olyan misztikus átkokként, varázsigékként és szimbólumokként kezelték őket, amelyeknek semmi közük nem volt a „jótékony erőkhöz”. A kereszténység ördögiként interpretálta a hieroglifeket.
Egy ősi nyelv újjáéledése
Az idő múlásával egyre kevesebb ember tudta, hogyan is kell olvasni a hieroglifeket. A nemesek általános vélekedése szerint ez egy olyan szakismeretté vált, amely kizárólag a templomban szolgálatot teljesítő emberek sajátja volt. Ez szolgáltatta az alapot ahhoz a legendához, mely szerint a hieroglifek mágikus szimbólumok. Aidan Dodson szerint:
„A hieroglifikus írásról szóló általános tudás gyorsan összezsugorodott a római idők során. Használatuk lényegében a templomok falai közé korlátozódott, ily módon a papság szűkre szabott kereteire. Ezen körülmények közepette erősödött meg a görög és a római írók által táplált ama hiedelem, miszerint a hieroglifek valami módon rejtélyesebbek attól, mint hogy holmi betűk volnának. A korábbi klasszikus írók széles körben egyetértettek azzal a nézettel, hogy a hieroglifek egy valódi írásrendszert alkotnak, mi több, valamennyi ábécé ősének tekinthetők.
A görög-római időszakra jellemző egyiptomi hieroglifek domborműbe faragva. (CC BY-SA 3.0)
Úgy vélték, hogy a keresztények Philae szigetén gyilkolták meg azt az utolsó embert, aki tudta, hogyan kell olvasni az ókori hieroglifeket. Az utolsó hieroglifikus feliratot Kr.u. 394-ben készítették Philea-n, és Esmet-Akhom ábrájaként ismert. A 7. században Egyiptom az iszlám uralma alá került, s megkezdődött az ősi szövegek elpusztítása a két új vallásnak köszönhetően. Mindazonáltal, az egyiptomi reliefek motívumait elkezdték új épületek dekorációjaként alkalmazni.
A reneszánsz idején az ókor iránti érdeklődés újra szárba szökkent és az emberek vonzalmat kezdtek érezni az egyiptomi mitológia iránt. Ugyanakkor az egyedüli szövegek, amelyek értelmezhetőek voltak akkortájt, görög és római írók tollából származtak, mivel a templomok és sírok falain találtható feliratok teljes mértékben olvashatatlanok voltak.
Ugyanakkor egy nyelv nem teljesen válik enyészetté, amennyiben az emberek életben tartják, így az ókori egyiptomi nyelv kopttá fejlődött, mely számos modern nyelvre volt hatással. Meglepő megjegyzés a példa kedvéért, hogy a kopt nyelv erőteljes befolyást gyakorolt a modern francia nyelvre. Természetesen a leginkább befolyásolt nyelv az arab, s az Egyiptomban beszélt dialektus számos olyan szót tartalmaz, melyek gyökerei az ókori időkbe nyúlnak vissza.
A gízai nyugati temetőben talált egyiptomi ülő írnok szobra, 5. dinasztia. (Jon Bodsworth)
Mi a helyzet a beszélt nyelvvel?
Amikor 1830-ban Champollion hivatalosan is bejelentette, hogy az emberiség ismét képes a hieroglifek olvasására, az ókori világ kapui újra feltárultak. Viszont, a nyelv jellegzetességeinek köszönhetően továbbra sem állt rendelkezésre annak magyarázata, hogyan is kéne kiejteni az ókori szavakat.
Sok kutató elfogadja, hogy a kiejtés kapcsolatban áll a kopt és az arab nyelvvel, de tény, hogy az ókori egyiptomi nyelvben nem voltak magánhangzók, ennél fogva az ókori nyelvek specialistái a legjobb tudásuk szerint megpróbálkoztak azok hozzáadásával. Itt szükséges emlékeztetni arra, hogy bizonytalan, miként is beszéltek az ókori egyiptomiak.
Ibn Wahshiyya által Kr.u. 985-ben lefordított ókori egyiptomi hieroglif ábécé. (Public Domain)
Egyiptom ókori hieroglifjei a leglenyűgözőbb nyelvek közé tartoznak. Manapság a kutatók már gond nélkül el tudják olvasni, viszont magának az írás jelentésének a felfedezési folyamata még mindig lenyűgöző. Olyan, mintha elveszett kincs után kutatnánk, s ez a legnagyobb nyelvészeti csodák egyike.
Bár majdnem bizonyos, hogy soha nem tudjuk meg, hogyan is ejtették a szavakat az ókori egyiptomi nyelvben a több évezreddel ezelőtt élt emberek, mégis el tudjuk olvasni a szimbólumait, melyek varázsereje nem többek olyan misztikus érzetnél, mely az évezredekkel ezelőtt jelképekbe zárt szavak olvasása nyomán keletkezik.
Forrás: http://www.ancient-origins.net/artifacts-ancient-writings/hidden-hieroglyphs-ancient-egyptian-lost-language-006653?nopaging=1
References:
J.P. Allen, Middle Egyptian: An Introduction to the Language and Culture of Hieroglyphs, 1999.
Adkins, R. Adkins, The Keys of Egypt: The Obsession to Decipher Egyptian Hieroglyphs, 2000.Dodson, The Hieroglyphs of ancient Egypt, 2001.
Egyptian Writing, available at:
http://www.aldokkan.com/art/hieroglyphics.htm
Száraz György
Boldog napot!
Forrás:boldognapot.hu
Tovább a cikkre »
