Nyugaton az amerikai politikusok, illetve a NATO részéről máig hevesen tiltakoznak, ha a jelenlegi biztonság- és katonapolitikai viszonyokra valaki a hidegháborús jelzőt használja. Pedig fontos nyugati lépések, így az amerikai katonai biztonsági stratégia (NMS) visszaminősítése titkossá, épp hogy igazolják a letűntnek hitt korszak egyes elemeinek, így a bizalmatlanságnak a visszatértét.
A nyugati országoknak a Szovjetunió széthullása, pontosabban a NATO bővítésének megkezdése óta hellyel-közzel hasonló, amerikai elvárásokat követő katonai biztonsági stratégiája van, amely az 1991 után uralkodó bizalomerősítés légkörének megfelelően nyilvános dokumentum. A doktrinerek által a követendő minták és normák alapján néhol kis túlzással kimásol-beilleszt módszerrel létrehozott iratok sorsa most negatív fordulatot vehet, miután kiderült, az Egyesült Államok azt tervezi, hogy a jövőben visszaminősíti titkossá katonai biztonsági stratégiáját, amely egy magasabb szintű dokumentumból, a nemzetbiztonsági stratégiából (NSS) a Pentagon számára vonatkoztatott ágazati iránymutatásként fogható fel.
A változást kommentáló Defensenews emlékeztet arra, hogy a washingtoni védelmi intelligencia valószínűleg üdvözli majd a lépést, mert ők azon a véleményen vannak, hogy csak olyan dokumentumnak lehet értelme, amelyet nem vizslathat a nyilvánosság. Bár az amerikai szakmai lap is egyetért azzal, hogy egyes információkat titkosan kell kezelni, ugyanakkor jó ok van arra is, hogy a „nagy kép, amelyen a széles körű kontextust és a fontos gondolatokat megjelenítik”, hozzáférhető maradjon mindenki számára. A lap a vezérkari főnökök egyesített biztossága főnökének minapi beszéde alapján rámutat: mindez különösen fontos akkor, amikor az NMS új kiadása készül, amelyben olyan, a Krím 2014-es orosz annexiója nyomán felmerült problémákra kellene választ adni, hogy a továbbiakban mi a „békeszerű helyzet” és mi a háború, jobban mondva a „háborúszerű” helyzet. Joe Dunsford tábornok szerint a titkosításhoz való visszatérésnek éppen az az oka, hogy megfelelően tudják kezelni ezeket a kérdéseket, és már a konfliktus kezdeteitől ebbe be tudják illeszteni a haderő egészét. A vezérkar közleménye szerint a titkos dokumentum „az ellenség számára nehézzé tenné ellenstratégia kidolgozását, egyúttal az egyesített vezérkar elnökét képessé tenné, hogy a legjobb katonai tanácsokat adja az államfő és a védelmi miniszter számára”.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 10. 19.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
